Az Euronewsnak adott szerdai exkluzív interjújában António Costa, az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy Dánia területi integritása "alapkérdés" az Európai Unió számára.
HIRDETÉS
Az Európai Unió "teljes körű támogatást" nyújt Dániának Donald Trump fenyegetésével szemben, amely szerint az Egyesült Államok átvenné az ellenőrzést Grönland felett. Az Európai Unió készen áll arra, hogy megvédje a nemzeti szuverenitás és a területi integritás elvét, ahogyan azt tette, amikor Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen - mondta António Costa az Euronewsnak adott interjújában.
"Ezek az alapelvek vezetnek bennünket Ukrajna támogatásában is. Ezek vezetnek bennünket abban is, hogy elítéljük a Kongói Demokratikus Köztársaságban elkövetett határsértéseket" - mondta az Európai Tanács elnöke hozzátéve, hogy ez - ha lehet - még súlyosabb kötelezettség, amikor "az EU egyik tagállamának integritása forog kockán".
Amióta az amerikai elnök úgy nyilatkozott, hogy nem zárja ki a gazdasági kényszer és a katonai erő alkalmazását sem, ha Grönland megszerzéséről van szó, az Európai Unióban jelentős a feszültség. A közösség próbál rájönni, mennyire komoly a fenyegetés. A hétvégén aztán Donald Trump rákontrázott expanziós programjára.
"Azt hiszem, meg fogjuk kapni" - mondta újságíróknak. "Nem igazán tudom, hogy Dánia milyen igényt tart rá, de nagyon barátságtalan cselekedet lenne, ha nem engednék, hogy ez megtörténjen, mert ez a szabad világ védelmét szolgálja".
Erre reagálva Mette Frederiksen dán miniszterelnök gyors miniturnéra indult Európa-szerte, hogy erősítse a példátlan kihívással szembeni politikai egységet. Frederiksen kijelentette, hogy nyitott Dánia és az USA katonai együttműködésének elmélyítésére, de továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a Dán Királyság fennhatósága alatt álló, félautonóm sziget nem eladó.
Egy új felmérés szerint a grönlandi felnőttek 85%-a ellenzi Trump terveit.
Bár Grönland nem tagja az EU-nak, különleges hozzáférést élvez az uniós pénzeszközökhöz, és a grönlandiak szabadon mozoghatnak az EU területén, vagyis ebben egyenrangúak az uniós állampolgárokkal. Az Európai Bizottság megerősítette, hogy katonai agresszió esetén Grönlandra is vonatkozna a szerződésekben rögzített kölcsönös védelmi záradék.
"Grönland a Dán Királyság területének része. Dánia szuverén állam. Dánia meghatározza saját érdekeit, és az Európai Unió támogatni fogja ebben" - mondta Costa, és ismét hangsúlyozta a nemzetközi jog betartásának szükségességét. - "Nem fogunk spekulálni. Természetesen reméljük, hogy ez a helyzet nem fajul konfliktussá, és ha mégis konfliktusra kerül sor, akkor azt békésen oldják meg, ahogy az szövetségesek között illik" - tette hozzá.
Súlyos amerikai vámok lógnak Európa feje felett
Az Euronewsnak adott szerdai exkluzív interjúban Costa reményét fejezte ki, hogy képes lesz konstruktív párbeszédet kialakítani a Trump-adminisztrációval, amelyet az "Amerika az első!" mantra vezérel. Ez szöges ellentétben áll az EU hosszú távú elkötelezettségével, amely a multilaterális szerveződést részesíti előnyben.
Costa és Trump az elnöki beiktatás óta még nem beszélt egymással.
"Ahogy az Egyesült Államok meg akarja védeni az érdekeit, úgy az Európai Uniónak is kötelessége megvédeni a vállalatai, a polgárai és az Unió érdekeit. Ennek a párbeszédnek normális, nyugodt módon, aggodalmak nélkül kell lezajlania" - mondta Costa.
"A magunk részéről, mint mindig, szeretnénk jó kapcsolatot fenntartani az Egyesült Államokkal, ezért ha és amikor az Egyesült Államok úgy érzi, hogy fel kell vetnie egy kérdést, amely az Európai Uniót illeti, akkor mi itt vagyunk, hogy tárgyaljunk róla az Egyesült Államokkal" - magyarázta az Európai Tanács elnöke.
Kampányígéretei között Trump minden importált árura, köztük az Európából érkező árukra is átfogó vámokat helyezett kilátásba. Ez különösen súlyosan érintené a blokkot, amelynek gazdasága már így is jelentős gondokkal küzd: ipara visszaesőben, és a beruházások is jócskán elmaradnak a várakozástól.
Costa figyelmeztetett, hogy az EU és az USA párbeszédének nem szabad "a médiában tett nyilvános nyilatkozatok formájában" zajlania, és nem szabad, hogy spekulációk befolyásolják. Brüsszel - mondta - mindent meg fog tenni az esetlegesen felmerülő viták rendezése érdekében, de fenntartja a jogot, hogy adott esetben visszavágjon.
"Ha és amikor a probléma felmerül, természetesen megvizsgáljuk azt. Megpróbáljuk majd megoldani, vagy reagálni fogunk. Ez a dolgok rendje" - jelentette ki hozzátéve, hogy "a történelem megtanított minket arra, hogy képesek legyünk túllépni ezeken a nehéz pillanatokon, mindkét fél kölcsönös előnyére".
A biztonság mindennél fontosabb
A korábbi portugál miniszterelnök, António Costa december elején vette át az Európai Tanács vezetését, ami egy új uniós jogalkotási mandátum kezdetét is jelenti. Elnökként egyik prioritása, hogy ésszerűsítse az uniós vezetők közötti, gyakran hosszadalmas megbeszéléseket, és a sok energiát lekötő apró-cseprő kérdések helyett a szélesebb stratégiai feladatokra összpontosítson.
A védelem áll a lista élén, hiszen ezt Oroszország Ukrajna elleni háborúja egzisztenciális kérdéssé tette a blokk számára. Costa és Keir Starmer brit miniszterelnök hétfőre összehívta a 27 uniós államfőt egy informális csúcstalálkozóra, amelyen kizárólag a védelem és az EU-USA kapcsolatok lesznek napirenden.
Bár az állam- és kormányfők egyetértenek abban, hogy a katonai kiadások növelése elengedhetetlen, még mindig nem tudják eldönteni, hogy melyik módszer a leghatékonyabb. Franciaország, Lengyelország és a balti államok új közös adósságkibocsátást javasoltak, de Németország, Ausztria és Hollandia továbbra is vonakodik a pénzszűkében lévő blokk pénzügyi terheinek növelésétől.
Abban a kérdésben, hogy támogatja-e a közös hitelfelvételt, Costa nem kívánt egyértelműen állást foglalni, és azt mondta, hogy az informális csúcstalálkozónak "ötletbörzeként" kell szolgálnia, hogy konkrétumokról tudjanak tárgyalni. "Minden ötletet nagyon szívesen fogadunk, és azt nyíltan és őszintén kell megvitatnia a 27 tagállamnak" - mondta.
Trump nemrégiben azzal állt elő, hogy a NATO-ban elvárt védelmi kiadások volumenét a GDP 2 százalékáról 5 százalékra kell emelni, ezt a szintet most még az Egyesült Államoké sem éri el.
Mark Rutte NATO-főtitkár dicsérte Trump nyomásgyakorlását, mert úgy látja, hogy szembe kell nézni a helyzettel. A múlt hónapban azt mondta, hogy a NATO tagállamaiban élőknek "tudomásul kell vennük, hogy áldozatokat kell hozniuk", el kell viselniük a nyugdíjukat, az egészségügyet és a szociális szolgáltatásokat érintő megszorításokat, hogy Európa hosszú távú biztonságát garantálják.
"Tisztában vagyunk azzal, hogy a védelem alapvető közjó, és ezért nyilvánvalóan finanszírozásra van szüksége. De nem hiszem, hogy a döntést olyan feltételek mellett kell meghozni, ahogyan azt a NATO-főtitkár kijelentette" - mondta erre reagálva Costa.
"Minden tagállamnak más-más céljai vannak a költségvetési politikájában" - tette hozzá az egészségügyről, az oktatásról, az éghajlatvédelemről és a digitális átállásról szólva. "A költségvetési döntések mindig többrétűek, és szükségszerűen mindezek kombinációját jelentik".
Costa szerint a védelemnek nem "egyéni erőfeszítésnek" kellene lennie, amelyet csak az Oroszországhoz közelebbi - és következésképpen a Kreml politikájának inkább kiszolgáltatott - országok fejtenek ki, hanem mind a 27 tagállamnak részt kell vennie ebben, hiszen a közösség határai közösek.
"Vajon az atlanti államoknak kevésbé kellene kötelességüknek érezniük, hogy hozzájáruljanak a védelemhez, és támogassák a kollektív védelmi erőfeszítéseket? Nem. Úgy gondolom, hogy a szolidaritás kötelessége és a saját érdekünk is azt követeli, hogy közös határunknak tekintsük a közösség határait. És ezért mindannyiunk erőfeszítéseire szükség van" - mondta Costa.
"Szerintem teljesen igazságtalan lenne azt mondani, hogy Lengyelországnak kell biztosítania a saját védelmét, amely nem csak Lengyelországé, hanem mindannyiunké. Vagy hogy a balti államoknak úgy kell biztosítaniuk a saját védelmüket, mintha az csak az övék lenne. Nem, én úgy gondolom, hogy ha mi mindannyian együtt vagyunk, akkor talán mindannyiunknak hozzá kellene járulnunk ehhez a kollektív védelemhez" - mondta.
Mi legyen Orbánnal?
Az Európai Tanács elnökeként Costa legfőbb feladata, hogy a 27 tagállam vezetői egy oldalon álljanak. Ennek az egységnek a fenntartása azonban egyre nehezebbé válik, mivel a blokk gazdasági kilátásai egyre sötétebbek, az ukrajnai háború elhúzódik, a szélsőjobboldali pártok népszerűsége pedig megállíthatatlannak tűnő növekedést mutat a közvélemény-kutatásokban.
Ez az ingatag helyzet a múlt héten egészen egyértelművé vált, amikor Orbán Viktor magyar kormányfő azzal fenyegetőzött, hogy megakadályozza az Oroszországgal szemben bevezetett ágazati szankciók megújítását, azzal érvelve, hogy Trump beiktatása időszerűvé teszi a büntetőpolitika szélesebb körű újragondolását.
Orbán végül meghátrált, miután kapott egy nem kötelező érvényű nyilatkozatot az energiabiztonságról. Az epizód arra biztosan jó volt, hogy szembesítse a közösséget az egyhangú döntéseket követelő szabályok kockázataira, vagyis, hogy hogyan lehet ezeket az európai szintű döntések megbénítására, kisiklatására vagy akár lehetetlenné tételére használni.
Costa portugál miniszterelnökként jó barátságban volt Orbánnal, ami jól jöhet új pozíciójában. Szintén látókörében tartja a szlovák miniszterelnököt, Robert Ficót, aki elkeseredett vitába keveredett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel az orosz gáz tranzitja miatt.
"Nem minden ország értelmezi ugyanúgy ezt a háborút? Igen, ez igaz. De az is igaz, hogy nekünk mindig sikerült egyhangúlag, egyöntetűen állást foglalnunk azokban a kérdésekben, amelyek döntőek voltak Ukrajna biztonságos és kiszámítható módon történő támogatásában, és így is kell folytatnunk. A közös kül- és biztonságpolitika felépítése mindenki számára előnyös" - mondta Costa.
"Nyilvánvalóan minden nép a történelme és a földrajzi helyzete alapján szemléli a világot. Erre rendszeresen van bizonyíték. A közel-keleti konfliktus esetében nem mindig volt közös álláspont. De mindig volt valami, ami mindennél fontosabbnak bizonyult: a vágy, hogy együtt folytassuk, tudva, hogy együtt erősebbek vagyunk, és hogy azáltal, hogy erősebbek vagyunk, nagyobbak is vagyunk".
Magyarországnak és Szlovákiának ki kellene lépnie a blokkból? Erről Costa nem akart nyilatkozni. Megjegyezte azonban, hogy a tagság vállalása szabad döntés kérdése, amit az Egyesült Királyság is bizonyított, amikor a Brexit mellett szavazott.
"A különböző nézőpontok és a vélemények sokfélesége ellenére a 27-ek között hatalmas közös vágy van arra, hogy összetartozzanak" - mondta António Costa. - "Ezért vagyunk itt. És ezért akarnak sokan mások is csatlakozni hozzánk"."