Mennyire kell izgulnia Putyinnak a belengetett Trump-szankciók miatt?
A gazdasági elemzők szerte a világon egyetértenek abban, hogy gazdasági szankciós politikával nem lehet Oroszországot tárgyalóasztalhoz kényszeríteni. Donald Trump újabb büntető fenyegetéseire Moszkva eddig nem reagált, de kevéssé valószínű, hogy pánikba esik tőlük.
HIRDETÉS
Az új amerikai elnök már a kampány során, de megválasztásakor is megígérte az ukrajnai háború gyors lezárását. Az a bizonyos '24 óra' már jócskán eltelt, és eddig nem született értesítés arról, hogy mi az a büntető eszköz, ami még nem volt, és végzetes nyomóerőt gyakorolna Putyinra a tárgyalóasztal felé.
Van-e nyúl a cilinderben? Mi lehet a meglepetés?
Trump többször hivatkozott „kiváló kapcsolatára” Putyinnal, és A Truth Social nevű saját közösségi oldalán azt írta, hogy „nagyon nagy szívességet” tesz Oroszországnak azzal, hogy fenyegeti, mert ezzel jelzi, hogy „csak rosszabb lesz, ha a háború nem ér véget”.
Ha ez nem sikerül, akkor „nincs más választása”, mint új adók, vámok és szankciók kivetése. Egyelőre nem világos, hogy milyen szintű vámokat vetnének ki Oroszországra, és milyen termékekre, amikre eddig nem tett meg a Nyugat vagy az Egyesült Államok? Mi lehet a megrendítő újdonság? Egyelőre még csak az hangzott el konkrétan, hogy Trump 100%-os vámokat javasolt az összes olyan BRICS-országra, amelyek a dollár leváltását tervezik a nemzetközi kereskedelemben (Kína, India, Irán), de ez nem közvetlen fenyegetés Moszkva címére.
Ezért csak találgatni lehet arról, hogy mi forog Trump fejében, amikor a háború gazdasági lezárását emlegeti. Figyelembe kell venni, hogy az Egyesült Államok és nyugati partnerei eddig szinte mindent megtettek Oroszország gazdasági megfékezésére, köztük a SWIFT elszámolási rendszerből való kizárását, import-export és energetikai korlátozásokat, nyugati vállalatok kivonulását az orosz piacról, a technológiai transzferek befagyasztását - tehát kell némi fantázia ahhoz, hogy vajon mi lehet még, amit gazdasági téren be lehet vetni Moszkva ellen?
Trump davosi üzenete sem kínál megfejtést
A svájci Davosban menetrendszerűen ülésező gazdasági hatalmak videóüzenetet kaptak az amerikai elnöktől, aminek hangvétele nem csak az oroszokra, de a szövetségesekre nézve is rideg volt. Trump főként a nem-orosz olajkitermelés növelését forszírozta a Világgazdasági Fórum résztvevői felé, annak érdekében, hogy a kínálati piac lejjebb szorítsa az olajárakat, miáltal Oroszország is veszít. Ha ez nem történik meg, akkor emelt vámokra számíthatnak a világ országai, köztük az Európai Unió is.
Trump szerint ha a kínálat növelésével lejjebb vinnék az árakat, az véget vethetne a háborúnak. Ezt nehezen lehet közvetlen fenyegetésnek tekinteni Moszkva irányába, hanem sokkal inkább Európa leckéztetésének.
A davosi üzenet előtt Trump ezt írta: „Fejezzük be ezt a háborút, amely soha nem kezdődött volna el, ha én lettem volna az elnök! Választhatjuk a könnyebb vagy a nehezebb utat - és a könnyebb mindig jobb. Itt az ideje, hogy „ÜZLETET kössünk”. TÖBB ÉLETET NEM SZABAD VESZTENI!!!”
Feltűnő, hogy az elnök eddig egy szót sem ejtett a konfliktus katonai jellegéről, hanem olyan képet vázol fel, mint nagyvállalati tárgyalóterem, ahol tisztán a haszonelvű szempontok kerülnek szóba. De vajon milyen értéket tud felkínálni Oroszországnak, ami megéri Putyin elnök számára, hogy befejezze az inváziót, amit nyugodtan nevezhetünk a kedvencének, mások szerint a pánszláv rögeszméjének, amit 15 éve nyíltan hangoztat.
Ugyanakkor Putyin jéghideg nyugalma mögött aggodalmak is látszanak, mert a hadigazdaság nem egy tartós csodaszer
A Reutersnek nyilatkozó, többnyire névtelen források szerint Putyin tisztában van azzal, hogy a háború mekkora megterhelést jelent az orosz gazdaságra. A legfelsőbb vezetésben ezért léteznek olyan hangok, hogy a gyengülő gazdaság hozzájárulhat a háború tárgyalásos befejezéséhez. Eközben
Putyint csalódottnak mondják a gazdasági kérdésekben, és szidja a pénzügyi tisztségviselőket a Kreml találkozóin.
Oroszország kőolaj-, gáz- és ásványexportja által vezérelt gazdasága az elmúlt két évben erőteljesen nőtt, annak ellenére is, hogy az Ukrajna elleni invázió sorozatos nyugati szankciókat váltott ki.
A belföldi helyzetet azonban az elmúlt hónapokban feszültté tette a munkaerőhiány és főként a rekordmagas kamatlábak amelyeket az infláció megfékezésére vetettek be. A 25% felé tartó meghatározó kamatláb a gazdaság lassulásával fenyeget, amit tetéznek a rekordmennyiségű katonai kiadások. A kis- és középvállalatokat megrázó csődhullám azt eredményezheti, hogy a hadsereg elveszíti hazai beszállítóinak jókora részét, miközben az inflációt sem sikerül megfékezni.
Trump a héten azt mondta, hogy további szankciók és vámok várnak Oroszországra, hacsak Putyin nem tárgyal, hozzátéve, hogy Oroszország "nagy baj" felé halad a gazdaságban. A Kreml viszont egyelőre nem kapott konkrét javaslatokat a tárgyalásokra.
„Oroszország természetesen gazdaságilag érdekelt a konfliktus diplomáciai lezárásában” – mondta egy interjúban Oleg Vjugin, az Orosz Központi Bank volt elnökhelyettese, utalva a gazdasági torzulások veszélyére, és a védelmi kiadások olyan mértékére, ami a Szovjetunió idején sem volt gyakorlat.
Putyin korábban többször is felvillantotta, hogy nincs kifogása egy találkozó ellen Donald Trumppal, de időpontokat, helyszíneket vagy témákat egyikük sem jelölt meg. Ugyanakkor hozzátette, hogy Moszkva növelni fogja a gázexportot (miután veszteségek érték az olajfronton), és meglesz a kellő pénzügyi ereje a háború folytatásához.
Az orosz elnök azonban annyit leszögezett, hogy mielőtt bárki tárgyalásos illúziókba ringatja magát, számoljon azzal, hogy el kell fogadni Oroszország ukrajnai területi hódításait, Kijevnek pedig örökre le kell mondania a NATO-hoz való csatlakozásáról. Ezt a magabiztosságot támasztotta alá Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő, aki elismerte a gazdaság 'problémás tényezőit'", de biztos abban, hogy a növekedés jelentős ütemű, és képes kielégíteni minden katonai követelményt.
A Kreml azzal nyugtatja az orosz lakosságot, hogy a világ szinte minden országát a problémák kísérik, és az orosz helyzet azokhoz képest stabil. A helyzet annyira bonyolult, hogy Brian Hughes, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője azt közölte, hogy Trump a brutális háború befejezésére összpontosít az érintettek széles körének bevonásával, és ezért a tanácsadók visszaléptek a dicsekvéstől, hogy a három éve tartó háború egy nap alatt megoldható.
Néhány nappal Trump beiktatása előtt Joe Biden leköszönő elnök az eddigi legszélesebb körű szankciócsomagot vezette be az orosz olaj- és gázbevételek ellen. A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan ezt azzal kommentálta, hogy utat nyitnak Donald Trumpnak az esetleges tárgyalások felé azáltal, hogy újabb gazdasági nyomást gyakorolnak Oroszországra.
Erre válaszul Putyin kijelentette, hogy Oroszország addig harcolhat, ameddig csak kell, és Moszkva soha nem fog meghajolni egy másik hatalom előtt a kulcsfontosságú nemzeti érdekek kárára.
Oroszország 2,2 billió dolláros gazdasága a közelmúltig figyelemre méltó kitartást mutatott a háborús terhek alatt, és Putyin dicsérte is a vezető gazdasági tisztviselőket és az üzleti életet, hogy sikerült megkerülni a valaha volt legszigorúbb nyugati szankciókat. Való igaz az is, hogy a 2022-es rövid ideig tartó zsugorodás után Oroszország GDP-je ben gyorsabban nőtt, mint az Európai Unióé és az Egyesült Államoké. Idén azonban az jegybank és a Nemzetközi Valutaalap már 1,5 százalék alatti növekedést prognosztizál, noha a kormány valamivel rózsásabb kilátásokat vetít előre.
„Valóban van itt néhány probléma, nevezetesen az infláció és a gazdaság túlmelegedése” – ismerte el Putyin a december 19-i éves sajtótájékoztatón. „A kormánynak és a jegybanknak az a feladata, hogy csökkentsék a tempót, de Oroszország elfogja érni összes háborús célját” – nyugtatta meg közönségét az elnök.
A jelenlegi kép a stagfláció felé mutat, a pénzromlás meghaladhatja a 10 százalékot, ami extrém módon megnehezítheti a háborús erőfeszítéseket. De ezek beálltáig sok idő fog eltelni, ezért a trumpi 24 órás megoldás lehetőségét végleg félre kell tenni.
A frontokon nincs nagy bajban Oroszország, de a teljes győzelem igen távoli
Oroszország tavaly érte el a legjelentősebb területi nyereséget a háború kezdete óta, és jelenleg Ukrajna közel egyötödét tartja ellenőrzése alatt. Putyin úgy véli, hogy a legfontosabb háborús célok már megvalósultak, beleértve az Oroszországot a Krímmel összekötő földterületek ellenőrzését, valamint Ukrajna haderejének meggyengítését – mondta a Reutersnek az egyik forrás, aki ismeri a Kremlben gondolkodásmódját. Az elnök tisztában van a háborús terhelések súlyával, de a problémát nem a háborúra, hanem a rossz gazdálkodásra vezeti vissza.
Oroszország legbefolyásosabb üzletemberei, köztük a Rosznyefty vezérigazgatója, Igor Szecsin, a Rostec vezérigazgatója, Szergej Csemezov, Oleg Gyeripaska alumínium-mágnás és Alekszej Mordashov, a Szeversztal acélgyártó legnagyobb részvényese nyilvánosan bírálták a magas kamatlábakat, mint a növekedés ütemének gátját.
Oroszország védelmi kiadásait a szovjet csúcsra, a GDP 6,3%-ára emelték tavaly, amit a kormány adóemelésekkel kompenzált, hogy csökkentse a költségvetési hiányt. Putyin csalódottsága nyilvánvaló volt a Kreml üzleti vezetőivel folytatott december 16-i esti találkozóján, ahol két forrás szerint szidta a gazdasági tisztségviselőket, és haragját fejezte ki, amiért a növekvő hitelköltségek csökkentik a magánberuházásokat. A feszült hangulatú értekezleten Elvira Nabiullina jegybankelnök nem volt jelen.
Mégis, Putyin december 19-i felszólalása után másnap a jegybank 21%-on tartotta meg az irányadó kamatot, vagyis nem vette figyelembe az elnök haragos jelzését. Mi több, egyes elemzések szerint a kamatláb idén elérheti a végzetes 25 százalékot is.
A jegybanki döntés utáni beszédében Nabiullina nyíltan kimondta, hogy nem engedhetett a politikai nyomásnak, mert az inflációt tartja a legveszedelmesebb ellenségnek, amit csak magas kamatokkal képes enyhíteni az orosz gazdaság.
Nabiullina, Putyin egykori gazdasági tanácsadója és korábban gazdasági minisztere is volt, Oroszország egyik legbefolyásosabb nője. 2013 júniusa óta tölti be a jegybankelnöki posztot. A források szerint Putyin továbbra is megbízik benne, a jelenlegi feszültségek ellenére is.
Egyes törvényhozók az elnöknő leváltását kérték, ami két Kreml-forrás szerint valószínűtlen eshetőség. „Ilyen helyzetben senki sem váltja le a jegybankelnököt” – mondta egyikük. Nabiullina tekintélye vitathatatlan, és az elnök megbízik benne”.
Ilyen feltételek közepette és ebben a fegyverzetben várja Oroszország Donald Trump következő lépéseit.
