Az Ukrajna elleni orosz háború "nagy bajba" sodorta Vlagyimir Putyint - jelentette ki Donald Trump hétfőn újságírók előtt. Az amerikai elnök sürgette orosz kollégáját, hogy kössön megállapodást, a háború ugyanis "nem vet jó fényt rá".
HIRDETÉS
"Zelenszkij azt mondta nekem, hogy alkut akar kötni, nem tudom, hogy Putyin akar-e ... Lehet, hogy nem. Szerintem alkut kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, hogy nem köt alkut" - mondta Trump az Ovális Irodában második elnökségének első napján újságíróknak.
"Szerintem Oroszország nagy bajban van. Nézzük csak meg a gazdaságukat, nézzük csak meg az oroszországi inflációt. Remekül kijöttem Putyinnal, remélem, alkut akar kötni" - tette hozzá.
A Politico írásából kiderül, hogy az új amerikai elnök lényegesen keményebb szavakkal illette orosz kollégáját, mint ahogy korábban beszélt róla. Trump szerint Putyin nem lehet elégedett az Ukrajna elleni háború lassú előrehaladásával - közel három évvel azután, hogy elrendelte a totális támadást, és 11 évvel azután, hogy álcázott orosz csapatok először léptek be az Ukrajnához tartozó Krím félszigetére.
- jelentette ki Trump.
"Adataink szerint közel egymillió orosz katonát öltek meg. Körülbelül 700 ezer ukrán katona halt meg. Oroszország nagyobb, több katonát veszíthet, de így nem lehet egy országot vezetni" - tette hozzá.
Ukrajna korábban cáfolta Trump összesített adatait, azt állítva, hogy több mint 43 ezer katonáját vesztette el harcban, és több mint 370 ezer a sebesültek száma. A Kreml nem közli a hivatalos veszteségek számát, de Ukrajna becslése szerint csak 2024-ben Oroszország 150 ezer katonát vesztett el, és több mint 400 ezren sebesültek meg.
Hogy a háborút korábban "24 óra alatt" lezárni akaró új elnök pontosan hogyan tervez fellépni Moszkvával szemben egy "békemegállapodás" kikényszerítésére, arról továbbra is csak feltételezések vannak, de egyelőre nincs jele annak, hogy valamiféle elvtelen alkura akarná rávenni az ukránokat (ez persze változhat).
Az amerikai gáz- és olajkitermelés általa bejelentett fokozásának egyik célja a Putyin fő bevételi forrásának számító energiaárak csökkentése, megfejelve azzal, hogy pénzügyminisztere, Scott Bessent nemrég új szankciókat helyezett kilátásba az orosz energiaszektor ellen, amik az ország két legnagyobb olajtársaságát, a Gazpromnyeft részvénytársaságot és a Szurgutnyeftyegaszt, valamint az "árnyékflotta" 200 olajszállító hajóját is érintenék.
Mindez a jelek szerint gyökeresen megváltoztathatja az ukránok hozzállását az amerikai elnökhöz. "Néhány hónappal ezelőtt Kijev még attól rettegett, hogy egy második Donald Trump-elnökség arra kényszerítené Ukrajnát, hogy kapituláljon Vlagyimir Putyin előtt. Ma már abban bízik, hogy Trump végre véget vet a három éve tartó vérengzésnek" - írja a Politico.
Kijevnek nincsenek illúziói: nem a Fehér Ház lakója a béke akadálya, hanem a Kremlben ülők, és a Biden-korszak folytonossága után "az ukránok készen állnak arra, hogy megnézzék, hová vezet a vad utazás" - írja a brüsszeli lap.
Maga Zelenszkij is elismerte, hogy Trump talán végre tárgyalóasztalhoz ülteti Moszkvát és Kijevet. "Trump üzletember. Tudja, hogyan kell nyomást gyakorolni" - mondta az ukrán kedden Davosban újságíróknak, miután harcias beszédet mondott, kijelentve, hogy reménykeltőnek látja az új kormányzatot.
A remény a jelek szerint annak ellenére is él az ukránokban, hogy olyan engedményekre kényszerülhetnek, amelyek a közelmúltig még elképzelhetetlennek tűntek: valószínűleg el kell fogadnia, hogy nem állhatnak vissza a háború előtti határai (bár a meghódított területeket soha nem fogja orosz területként elismerni), és hogy a NATO-nak sem lesznek a tagjai egyhamar.