A tagállamok megosztottak a közös fegyverbeszerzés, a közös hitelfelvétel és az európai vásárlás szükségessége tekintetében.
HIRDETÉS
Nehéz egyensúlyozásra kényszerül az Európai Unió, miután az orosz agresszió árnyékában újra fel kell fegyverezni a hidegháború után fegyverzetük nagy részét leszerelő tagállamokat. Mindezt egy olyan időszakban, amikor az államháztartás számos országban mínuszban van, másrészt az oroszországi fenyegetés és az Egyesült Államoktól való elszigetelődés lehetősége komolyan fenyegeti Európát.
"Gyárakat kell építeni, embereket kell képezni. Ez tehát nem megy egyik napról a másikra" - mondja Philippe Perchoc, az IRSEM Europe, az Ecole Militaire Stratégiai Kutatóintézet európai irodájának igazgatója.
A tagállamok mélyen a zsebükbe nyúltak a 2022. február 24-i nagyszabású ukrajnai orosz inváziót követően.
Az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) adatai szerint 2024-ben az EU-27-ek védelmi kiadásai elérik a 326 milliárd eurót, ami az EU GDP-jének 1,9%-át jelenti. Ez 31%-os növekedést jelent 2021-hez képest.
Közös beszerzés és gyártás
Az ukrajnai háború nyomán különböző megoldások vannak terítéken a kontinens védelmének finanszírozására, például közös gyártás és fegyverbeszerzés.
"A kiindulópontnak a közös kiadásoknak kell lenniük a hatékonyság és a költséghatékonyság növelése és a költségek csökkentése érdekében" - mondja Guntram Wolff, a Bruegel Intézet vezető munkatársa.
Hiperszonikus rakéták, légvédelem, műholdak, drónok, ha ezeken a területeken együttműködünk, akkor valóban többet kapunk a pénzünkért" - biztosította az Euronews-t.
A tagállamok sajátos fegyverkezési igényei azonban néha útjában állnak az együttműködés ezen formájának.
"Franciaországnak például nukleáris elrettentő képességre van szüksége" - mondja Jan Joel Andersson, az EU Biztonsági Tanulmányok Intézetének vezető elemzője.
Egyes országok a "könnyebb, könnyen szállítható felszereléseket" , például páncélozott járműveket és tüzérséget részesítik előnyben, "míg más országok arra készültek, hogy itt, Európában harcolnak egy ellenséggel vagy ellenféllel, és ezért inkább a nehéz harckocsikra és a nehéztüzérségre koncentrálnak" - mondta a kutató az Euronewsnak.
Közös hitelfelvétel
A közös hitelfelvételt, más néven eurókötvényeket lehetne használni az újrafegyverkezés finanszírozására.
"Az EU nagyobb mértékű közös hitelfelvételének ötlete az, hogy sok tagállamnak gondjai vannak a nemzeti pénzügyeivel, és ez egy módja lenne annak, hogy az EU mint hitelfelvevő kollektív erejét felhasználva olcsóbbá tegyük a hitelfelvételt" - magyarázza Jan Joel Andersson.
A költségvetési ortodoxia támogatói, például Németország azonban továbbra is vonakodnak a közös hitelfelvételtől. Más tagállamok is akadályozhatják ezt, például a magyar miniszterelnök is rendszeresen kikel az uniós közös hitelfelvétel koncepciója ellen, mert a jogállamisági mechanizmus miatt az előző hitelfelvételből Magyarországra jutó összeget sem lehetett lehívni.
Vegyünk-e európait?
Egyesek, mint például Emmanuel Macron francia elnök, a stratégiai autonómia nevében "európai vásárlásra" szólítanak fel.
Mások inkább máshonnan rendelnek, hogy csökkentsék a költségeket vagy a szállítási határidőket.
"Nem arról van szó, hogy csakis európai terméket kellene vásárolnunk, nem hiszem, hogy bárkinek is ez járna a fejében, de talán át kellene értékelnünk az európai áruk részarányát abban, amit vásárolunk" - mondta Philippe Perchoc, az IRSEM Europe igazgatója az Euronewsnak.
"Ha Európán kívül készül valami, akkor nem élvezünk elsőbbséget a fogyasztásában. Aláírtunk egy szerződést, és ha a körülmények megváltoznak, ha valami történik az Indo-csendes-óceáni térségben vagy Tajvanon, akkor az európaiaknak nem lesz elsőbbsége. Tehát vigyázni kell, mi történik a hátunk mögött" - mondja a kutató.
Az EU szerepe azonban korlátozott: a védelem a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik.