A 100 éves korában elhunyt politikus sokat tett a közel-keleti régiók stabilizálásáért, erőfeszítéseit Nobel-békedíjjal ismerték el.
HIRDETÉS
100 éves korában elhunyt Jimmy Carter, az Egyesült Államok 39. elnöke. Carter a Watergate-botrány és a vietnami háborút követő időszakban, 1977 és 1980 között volt elnök, nevéhez fűződik a Camp David-i egyezmény, melynek célja a közel-keleti béke megteremtése és a béke megtartása volt.
A Carter Központ közlése szerint a volt elnök vasárnap délután hunyt el családja körében, több mint egy évvel azután, hogy hospice-kezelést kezdett kapni a Georgia állambeli Plainsben lévő otthonában, ahol feleségével, a 2023 novemberében elhunyt Rosalynn-nel éltek.
Joe Biden amerikai elnök Carter halálával kapcsolatban azt írta az X-en, hogy a világ egy "rendkívüli vezetőt, államférfit és humanitáriust" veszített el, ő pedig egy kedves barátot.
Az elnök példaként említette Carter empatikus képességeit, és méltatta őt az emberi jogokért végzett munkájáért. "A nemzet minden tagjának, így a fiataloknak is javaslom, hogy amennyiben tudni akarják, hogyan lehet céltudatos, értelmes és tiszta életet élni, akkor tanulmányozzák Jimmy Cartert életét, aki az elvek, a hit és az alázat embere volt."
Biden állami temetést rendelt el Carter számára Washingtonban.
Carter mérsékelt demokrata politikus volt, amikor 1976-ban, kevéssé ismert georgiai kormányzóként indult az elnökségért. Mélyen hívő férfi volt, széles mosolyával azt ígérte az amerikaiaknak, hogy soha nem csapja be őket, a választók pedig a Watergate-botrány és az Egyesült Államok délkelet-ázsiai veresége után hittek neki.
"Ha valaha is hazudok önöknek, ha valaha is félrevezető kijelentést teszek, ne szavazzanak rám. Nem érdemelném meg, hogy az önök elnöke legyek" - mondta Carter, aki egy kérdéses Playboy-interjú miatti médiafelhajtás ellenére és eljutott az elnöki székig. A nyuszis lapban Carter azt nyilatkozta, hogy szíve mélyén sokszor követett el házasságtörést, de valójában sosem tette meg.
Carter a republikánus Gerald Fordot verte meg a választáson, a Fehér Házba pedig rendhagyó módon költözött: családjával ők cipelték a saját csomagjaikat, megpróbálták elhallgattatni a tengerészgyalogos zenekart, mely hagyományosan játszik a beköltözéskor, lányukat, Amyt pedig állami iskolába íratták.
Cartert sokszor gúnyolták, például amiért kardigánt viselt, de ez mit sem érdekelte őt, ő inkább megteremtette az amerikai gazdaság fellendülésének alapjait, illetve az energiaipar, valamint a légitársaságok, a vasút és a teherautó-közlekedés újraszabályozásával jelentősen csökkentette Amerika külföldi olajtól való függőségét.
Carter hozta létre az energiaügyi és az oktatási minisztériumot, rekordszámú nőt és nem fehér bőrű embert nevezett ki szövetségi posztokra, több millió hektárnyi alaszkai vadon területét védte meg, és a legtöbb vietnámi behívót elkerülőnek kegyelmet adott.
Eredményei közé tartozott a közel-keleti békekötés is, amikor 1978-ban 13 napig Camp Davidban tartotta Muhammad Anvar asz-Szádát egyiptomi elnököt és Menáhém Volfovics Begín izraeli miniszterelnököt.
Iráni túszválság
Carter elnöki idejében történt az iráni túszválság. Az elnök vonakodva beleegyezett abba, hogy a száműzött iráni sahot orvosi kezelésre az Egyesült Államokba engedjék, 1979-ben viszont az irániak lerohanták a teheráni amerikai nagykövetséget. A túszok gyors kiszabadításáról szóló tárgyalások meghiúsultak, és nyolc amerikai meghalt, amikor egy szigorúan titkos katonai mentési kísérlet kudarcot vallott.
Carter tárgyalásai végül sikert arattak, de Irán csak az 1980-as választásokon őt legyőző Ronald Reagan beiktatása után engedte haza a túszokat. Carter akkor Georgiába hazatérve azt mondta, hogy a hite azt követelte tőle, hogy tegyen meg mindent, amit csak tud, és amíg csak tud, hogy megpróbáljon változtatni a dolgokon.
Visszaadta a koronát Magyarországnak
Erre nemhogy a világban, de Magyarországon sem emlékszik mindenki. Jimmy Carter volt az az amerikai elnök, aki úgy döntött, hogy a II. világháborúban elhurcolt, és az Egyesült Államokban őrzött Szent Koronának vissza kell kerülnie Magyarországra. A hidegháború idején ez kifejezetten merész gesztus volt, amit Carter azzal indokolt, hogy Magyarország több szempontból is toleráns politikát folytat a Szovjetunió uralta blokkon belül, és ez elismerésre méltó.
Rá rendkívül jellemző módon volt ennél mélyebb összefüggéseket érintő érve is amellett, hogy a magyar koronának vissza kell kerülnie oda, ahol nem csak geopolitikai játszmák szempontjából van jelentősége. Úgy gondolta, hogy a magyar korona visszajuttatása fontos szerepet játszik abban, hogy a Magyarországon felnövekvő generációk megértsék, és át is érezzék ennek az államiságot megtestesítő jelképnek a szimbolikáját.
Több mint húsz évvel később, 1998-ban, amikor beért mindaz, ami Carter gesztusában még csak felderengett, az akkori magyar államfő, Göncz Árpád nyomatékot adott a volt amerikai elnök szerepének azzal, hogy megajándékozta a Szent Korona másolatával. És Carter értette ezt. Örömmel fogadta, és becsben tartotta. Jó ideje elnökségének atlantai múzeuma őrzi.
Folytatta, amibe belekezdett
1982-ben feleségével, Rosalynn-nel közösen alapították meg a Carter Központot, a következő 40 évet pedig azzal töltötték, hogy béketeremtőként, az emberi jogok védelmezőjeként, a demokrácia és a közegészségügy támogatójaként bejárták a világot.
Carter 2002-ben kapott Nobel-békedíjat "a nemzetközi konfliktusok békés megoldására tett több évtizedes fáradhatatlan erőfeszítései" miatt. Segített enyhíteni az Észak- és Dél-Korea közti nukleáris fenyegetőzést, megakadályozni az Egyesült Államok haiti invázióját, és tűzszüneti tárgyalásokat folytatni Boszniában és Szudánban. A központ munkatársai 2022-ig világszerte legalább 113 választáson vettek részt megfigyelőként.
Cartert bosszantotta, hogy jó ideig azt mondták róla, hogy volt elnökként hasznosabb munkát végzett, mint amikor ő hozta a döntéseket a Fehér Házban, viszont elég sokáig élt ahhoz, hogy tudja: az életrajzírók és történészek újraértékeljék elnöki idejét, és határozottan kijelentsék: elnöksége sokkal hatásosabb volt, mint ahogy azt akkoriban értelmezték.
Carternél 2015-ben rákot diagnosztizáltak, és akkor azt mondta, hogy nyugodtan várja, mi jön ezután. "Csodálatos életem volt - nyilatkozta akkor. - Több ezer barátom volt, miközben izgalmas, kalandos és teljes életet éltem."