Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

A dél-koreai ellenzék vádemelési indítványt tesz a megbízott elnök ellen

Han Duck-szu, Dél-Korea hivatalban lévő elnöke beszél a kormány épületében Szöulban, Dél-Koreában 2024. december 26-án, csütörtökön.
Han Duck-szu, Dél-Korea hivatalban lévő elnöke beszél a kormány épületében Szöulban, Dél-Koreában 2024. december 26-án, csütörtökön. Szerzői jogok  Choi Jae-koo/Yonhap via AP
Szerzői jogok Choi Jae-koo/Yonhap via AP
Írta: Oman Al Yahyai
Közzétéve:
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button

Az alkotmánybíróság döntéséhez kétharmados többségre van szükség, de a kilenc bírói tisztségből három betöltetlen.

HIRDETÉS

Dél-Korea legnagyobb ellenzéki pártja alkotmányos vádeljárást kezdeményezett csütörtökön Han Dokszu dél-koreai miniszterelnök és megbízott államfő ellen, a szavazást az indítványról pénteken tartják a parlamentben.

"A parlament teljes ülése előtt benyújtottuk az indítványt" - jelentette be Pak Szodzsun, a Demokrata Párt képviselője a parlamentben.

Az ellenzék azt veti a szemére a megbízott elnöknek, hogy nem nevezett ki bírákat az alkotmánybíróság három megüresedett posztjára. A bíráknak dönteniük kell Jun Szogjol felfüggesztett államfő menesztésének jóváhagyásáról. A konzervatív államfőt december 14-én azért függesztette fel a parlament, mert tizenegy nappal korábban hadiállapotot rendelt el és katonákat vezényelt a parlamenthez.

A bírósági kinevezések körüli vita elmélyítette az ország politikai bénultságát, leállította a magas szintű diplomáciát és elbizonytalanította a pénzügyi piacokat. Az ellenzék által ellenőrzött nemzetgyűlés is elfogadott indítványokat, amelyek a három bíró kinevezését követelik.

Han Dokszu viszont azzal érvel, hogy megbízott államfői tisztsége nem hatalmazza fel ilyen fontos kinevezésekre, és azt követeli, hogy a bírák kiválasztásában előbb egyezzen meg az ellenzék a kormányzó Néphatalom Pártjával (PPP).

A nemzetgyűlés elnöke, Woo Won-shik bírálta Han vonakodását, mondván, hogy az "sérti a nemzetgyűlés jogát az alkotmánybírák kiválasztására".

Jun konzervatív PPP pártja, amelynek tagjai nagyrészt bojkottálták a szavazást, azzal érvelt, hogy Han nem gyakorolhatja az elnöki jogkört az igazságszolgáltatók kinevezésére, amíg Jun hivatalban van.

A Demokrata Párt azzal vádolta a konzervatívokat, hogy a bírósági eljárás késleltetésével Jun elnökségét akarják megmenteni.

A stabilitás fenntartására összpontosítani

Az Alkotmánybíróság (amelyből jelenleg három bíró hiányzik) kilenc tagjából hatnak kell támogatnia Jun felelősségre vonását, hogy hivatalosan is véget vessen elnöki tisztségének.

Han Dokszu megvédte álláspontját, kijelentve, hogy "egy ügyvezető elnöknek a kormányzás stabilitásának fenntartására kell összpontosítania, hogy segítsen az országnak a válságból való kilábalásban, miközben tartózkodnia kell a jelentős hatáskörök gyakorlásától ... beleértve az alkotmányos intézményekbe való kinevezéseket".

"Visszatartom az alkotmánybírák kinevezését, amíg a kormányzó és az ellenzéki pártok nem nyújtanak be egy egyeztetett javaslatot" – tette hozzá Han.

A bírósági patthelyzet mellett Han ellenzéki ellenállásba ütközött a mezőgazdasági törvénytervezetek megvétózása, valamint a Jun elleni vizsgálatok jóváhagyásának megtagadása és a Jun feleségét, Kim Keon-hit érintő korrupciós vádak miatt.

Ha megvádolnák, Han feladatait Csoi Sang-mok miniszterelnök-helyettes venné át.

Az elnöki tisztség vádemelésének jogi küszöbe továbbra sem egyértelmű. Míg a legtöbb tisztviselőt a nemzetgyűlés egyszerű többségével lehet felelősségre vonni, az elnök leváltásához kétharmados szavazásra van szükség.

A 300 képviselői helyből 170-et birtokló Demokrata Pártnak további pártok támogatására lenne szüksége ahhoz, hogy elérje ezt a többséget.

Jun nem tett eleget a lázadás vádjával kapcsolatos bűnüldözési idézéseknek, beleértve egy karácsonyi kérést is, és megakadályozta az irodájában tartott házkutatásokat.

A magas rangú tisztviselők korrupcióját vizsgáló hivatal vasárnapra beidézte Junt kihallgatásra a hivatali hatalommal való visszaélés és lázadás szervezésének vádja miatt.

A hatóságok már letartóztattak több magas rangú tisztviselőt, köztük a védelmi minisztert és rendőrfőnököt, akik részt vettek a hadiállapot bevezetésének kísérletében.

További források • AP

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Végül 3000 rendőr kellett, de őrizetbe vették Jun Szogjolt

Megszavazta a dél-koreai nemzetgyűlés Han Dokszu felelősségre vonását is

Nem utazhat külföldre a dél-koreai államfő, egyre fogy a politikai levegő Jun Szogjol körül