A mézeskalácsfalu koncepciója nem új, de a tartalom igen: a település legfontosabb épületei mind felépültek mézeskalácsból. A látagatók között olyan is volt már, aki egy kicsit megkóstolta a kiállítási tárgyakat.
Különleges, mézeskalácsból készült helytörténeti kiállítást hoztak létre a sződligeti civilek az adventi időszakra. A tárlat négy termen keresztül mutatja be a település fejlődését, és egy másfél órás film is kapcsolódik hozzá.
„A kiállításnak és a filmnek mindeképpen közös pontja,hogy mindkettő közösségi összefogással készült. A kiállítás és a film is fiatal stábbal dolgozott nagyrészt" - magyarázta az Ezerarcú Sződliget című film operatőre, Polcz Péter.
A közösségi összefogást szó szerint kell érteni. A kiállítás több mint száz önkéntes munkája, voltak, akik hónapokon át dolgoztak a helyszínül szolgáló romos ház rendbehozásán. A végeredmény Sződliget egész történet bemutatja. Olyan fontos épületek is megjelennek, mint a katolikus templom, ami szűk száz éve szintén közösségi összefogással készült, de a Duna-part is kiemelt helyet kapott.
A sződligeti mézeskalácsfalut először 2008-ban építették meg, sokkal kisebb méretben és más tematikával. A kiállítás az elmúlt években a falu fejlődéséhez is hozzájárult.
„Az óvodába asztalokat, székeket tudtunk beszerezni a Mézeskalácsfalu során felajánlott adományokból. Sószobát építettünk a sződligeti óvodába, az iskolába laptopokat vásároltunk a tanároknak, az első digitális tábla is igazából a Mézeskalácsfalunak volt köszönhető" - sorolta Szinte Edit, a mézeskalácsfaluk ötletgazdája és a Sződligeti Jubileumi Alapítvány elnöke.
A mézeskalácsfigurák nem mind ehetőek, de a kiállításnak volt olyan vendége is, akit ez nem különösebben zavart, és beleharapott egy-egy darabba. Ezt persze nem érdemes utánozni, de aki csak megnézni szeretné a rendhagyó tárlatot, azt december 30-ig várják Sződligeten, és belépőjegyet sem kell fizetnie.