A Green Policy Center elkészítette a magyar mezőgazdaság – mint az éghajlatváltozásnak leginkább kitett ágazat - klímaalkalmazkodási előrehaladási jelentését.
A mezőgazdaság erősen kitett az éghajlatváltozás hatásainak, a szezonalitás növekvő ingadozásai megzavarják a gazdálkodási ciklusokat, miközben jelentős kihívásokat jelentenek a változó esőzési minták és a szélsőséges időjárási események, például hőhullámok, aszályok, viharok és árvizek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A közös EU-s agrárpolitika célja annak biztosítása, hogy a gazdálkodók ellenállóbbá váljanak az éghajlati bizonytalansággal szemben, ugyanakkor csökkentsék a kibocsátást, mérsékeljék a klímaváltozás hatásait és alkalmazkodjanak a megváltozó feltételekhez.
A kihívások ellenére hazánkban továbbra is azokat a növényeket termesztjük egyre nagyobb területen, amelyek az aszályra, az éghajlati szélsőségekre leginkább érzékenyek – állapítja meg egyebek mellett a GPC által készített Magyarország Második Klímaalkalmazkodási Előrehaladási Jelentése, amely a mezőgazdaság helyzetét, alkalmazkodási folyamatait elemezte.
„A Green Policy Center 2023 eleje óta készít és ad közre előrehaladási jelentéseket” - mondta el a GPC társalapító-igazgatója, Huszár András. „Miért? Három fő okot emelnék ki. Egyrészt hiszünk a tudományos, tényalapú döntéshozatal fontosságában. Azt látjuk manapság, hogy a szakpolitikai javaslatok nem feltétlenül alapulnak a már zajló folyamatoknak az elemzésén, megértésén, nem feltétlenül azokra reagálnak. És ez hiányzik! Ezt szeretnénk elősegíteni.
Másrészt Magyarország 2020-ban ambíciózus klímacélokat tűzött ki maga elé. Van egy klímatörvényünk is ami rögzíti, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet. Vagyis a kibocsátás és az elnyelés közti egyensúlyi állapotot. És ha már van egy ilyen célunk és a jogalkotó anyira fontosnak tartja, hogy jogszabályba is rögzítette, akkor mi szeretnénk ahhoz hozzájárulni, emlékeztetni, hogy hol járunk ebben.
A harmadik ok a legszubjektívebb; azt érzékeltük, hogy Magyarországon a különböző jelentések, beszámolók, publikációk többnyire hosszadalmasak és kevésbé fogyaszthatóak, kevéssé érthető, vonzó nyelvezettel születnek. Az a szándékunk az előrehaladási jelentésekkel, hogy viszonylag röviden, áttekinthetően, ábrákkal, adatokkal számoljunk be Magyarország klímateljesítményéről.
2023 elején mutattuk be a Kibocsátási Előrehaladási Jelentésünket. És itt van a klímapolitika másik nagy területe, az elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodás. Felmerült, hogy érdemes lenne erről is egy hasonló, előrehaladási, értékelő típusú jelentést készíteni. Sok szakember gondolta azt, hogy ez nem lehetséges, mert a kibocsátásokhoz képest az alkalmazkodásban az indikátoroknak, a faktoroknak a megtalálása is önmagában kihívás; mihez képest van vagy nincs előrehaladás?
Nem adtuk fel! Segítségül hívtuk külső szakértőnket, Vaszkó Csabát, aki ennek a jelentésnek a szerzője. És miért a mezőgazdaság? A kitettsége miatt. Ez a jelentés a hazai növénytermesztést és az állattenyésztést vizsgálta - a talajviszonyokkal és az erdőgazdálkodással most nem foglalkoztunk - klímaalkalmazkodási szempontból. A következő években más szektorokra fogunk áttérni.”
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kereteit Magyarországon jelenleg a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) határozza meg, amely az Országgyűlés által 2018-ban elfogadott második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-2) egyik fejezete. A NAS megállapításai szerint hazánkban a mezőgazdaság a klímaváltozásnak leginkább kiszolgáltatott ágazat, illetve a mezőgazdaság számára az aszályhajlam erősödése jelentheti a jövőben a legnagyobb kihívást.
Azonosíthatóak olyan indikátorok, amelyek képesek bemutatni a mezőgazdaság alkalmazkodási szintjét az éghajlatváltozáshoz és hosszabb távon is rendszeresen nyomonkövethetők. Azonban jelenleg az adathiányok és az adatok megbízhatatlansága miatt ezek közül egyelőre csak kevés alkalmazható.
A jelentés kulcsüzenetei
- Magyarországon a mezőgazdaság az éghajlatváltozásnak leginkább kiszolgáltatott ágazat.
- A mezőgazdaság különösen érzékeny a szélsőségekre és az éghajlat hosszú távú változásaira is.
- A szektor számára az aszályhajlam és a hőstresszek erősödése jelentheti a jövőben a legnagyobb kihívást.
- A talajtakarás és a forgatás nélküli talajművelés kiemelten azok az agrotechnikai módszerek, amelyek javítják a talajéletet, csökkentik a talajbolygatást és a talaj vízvesztését, és így hozzájárulnak az alkalmazkodáshoz.
- Az ország keleti felében egyszerre okoz problémát az aszály és a belvíz.
- Az illegális öntözést is figyelembe véve, a mezőgazdasági területek mindössze 3-4 százalékát öntözzük, az illegális vízkivétel azonban rendkívül jelentős, helyenként akár többszöröse is a bevallott vízkivételnek és a vízszegény területeken problémákat okozhat a készletek túlhasználata.
- A kihívások ellenére továbbra is azokat a növényeket termesztjük egyre nagyobb területen, amelyek az aszályra érzékenyek.
- Az állattartásban a szélsőséges időjárási eseményeknek jelentős hatása van a takarmánytermesztésre és a vízkészletekre, az állategészségügy területén az egyik legnagyobb problémát a hőstresszes időszakok okozzák.
Magyarországon a mezőgazdaság az éghajlatváltozásnak leginkább kiszolgáltatott ágazat:
Az éghajlatváltozás a mezőgazdaságot várhatóan leginkább az évi, és mindenekelőtt a nyári átlaghőmérséklet növekedésében, a csapadékeloszlás egyenetlenebbé válásában, és az időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedésében fogja sújtani. A változások ugyanakkor nem ugyanolyan mértékben érezhetőek és hatnak az ország különböző tájain. A 2022-ben és a 2024-ben tapasztalt szélsőségesen aszályos időszakok során megerősítést nyert, hogy az ország hidrológiai szempontból kettészakadt, ami azt jelenti, hogy a Dél- és Közép-Alföld különösen sérülékeny.
A mezőgazdaság különösen érzékeny a szélsőségekre és az éghajlat hosszú távú változásaira is:
Az ágazat éghajlatváltozással szembeni sérülékenységét nagymértékben meghatározza a talaj és a vízkészletek állapota, a mezőgazdasági területeken termelt növények változatossága, az állattartás alkalmazkodóképessége, az alkalmazott mezőgazdasági gyakorlatok, a biológiai sokféleség, illetve a mezőgazdaságban foglalkoztatottak felkészültsége, szemlélete és életkora is.
A szektor számára az aszályhajlam és a hőstresszek erősödése jelentheti a jövőben a legnagyobb kihívást:
Csak az idei évi (2024) magyar aszálykár akár több száz milliárd forint is lehet. Az aszályproblémát az egyre melegedő nyári hőmérséklet mellett az okozza, hogy a vegetációs időszakok az utóbbi években úgy kezdődnek, hogy nincs elég víz a tájban. Ennek az oka pedig a kevés csapadék mellett a kiszárítást erősítő talajművelés, a helyenként túlzott vízkivétel, illetve az árvizek és belvizek nagy részének elvezetése.
A talajtakarás és a forgatás nélküli talajművelés kiemelten azok az agrotechnikai módszerek, amelyek javítják a talajéletet, csökkentik a talajbolygatást és a talaj vízvesztését, és így hozzájárulnak az alkalmazkodáshoz:
Ehhez képest 2023-ról 2024-re országszerte csökkent az a terület, amelyre az agrártámogatási rendszerben a támogatást igénylők ezeket a gyakorlatokat bejelentették. Ráadásul a csökkenés mértéke a kiszáradással fenyegetett keleti országrészben volt a nagyobb. Az alkalmazkodást szintén segítő természetközeli tájelemek (pl. mezővédő fasorok) egy vármegyében sem közelítik meg a teljes szántóterület 1%-át, és 2020 óta nem jöttek létre agrár-erdészeti rendszerek.
Az ország keleti felében egyszerre okoz problémát az aszály és a belvíz:
Az igen száraz 2021 és 2022-es években az aszály és belvíz miatt egyaránt, elsősorban a kiszáradással fenyegetett keleti országrészben jelentettek be kipusztult területeket. Az árvizek és belvizek vizeinek nagy részét hasznosítás nélkül elvezetjük, ráadásul hiányoznak az elvezetés és megtartás mértékére, illetve arányára vonatkozó adatok.
Az illegális öntözést is figyelembe véve, a mezőgazdasági területek mindössze 3-4 százalékát öntözzük, az illegális vízkivétel azonban rendkívül jelentős, helyenként akár többszöröse is a bevallott vízkivételnek és a vízszegény területeken problémákat okozhat a készletek túlhasználata:
Víztestjeink 55%-nál jelen van az engedély nélküli vízkivétel. A mezőgazdasági öntözési célú talajvízkutak esetében bevezetett enyhébb jogszabályok következtében az öntözés megítéléséhez nem állnak rendelkezésre megbízható adatok.
A kihívások ellenére továbbra is azokat a növényeket termesztjük egyre nagyobb területen, amelyek az aszályra érzékenyek:
2022-ben a hat legnagyobb területen termelt szántóföldi növény terméseredménye az előző tíz év (2012-2021) öt legjobb évének átlagától leginkább Magyarországon és Romániában tért el. Az Európai Unióban a kukorica és a napraforgó esetében Magyarországon esett vissza leginkább a terméseredmény a 2022-es szélsőségesen aszályos évben, míg a búza és az árpa esetében a harmadik legrosszabb helyet foglaltuk el. Ehhez képest az éghajlatváltozás szempontjából leginkább kitett hat szántóföldi növény vetésterülete az 1991-es 67%-ról 2021-re 77%-ra nőtt hazánkban.
Az állattartásban a szélsőséges időjárási eseményeknek jelentős hatása van a takarmánytermesztésre és a vízkészletekre, az állategészségügy területén az egyik legnagyobb problémát a hőstresszes időszakok okozzák:
A hőstresszes időszakokban az elhullás mértéke emelkedhet, elsősorban a nem korszerű állattartó telepeken, amelyek mértékéről és eloszlásáról azonban nem állnak rendelkezésre adatok. Elsősorban a tenyészsertések és a juhok esetében, de a szarvasmarhák esetében is megfigyelhető a forró napokon bekövetkezett magasabb számú elhullás. A legeltetéses állattartás szempontjából az egyik leghatékonyabb alkalmazkodás a gyepek fásítása és a gyepeken történő vízvisszatartás. A gyepeken létrejött fásítások összterülete azonban mindössze 173,6 hektár, a gyepterületek 0,02%-a, amelyek ráadásul nem aszály-érzékeny területeken valósultak meg.
- A mezőgazdaság éghajlatváltozással összefüggő sérülékenysége;
Hazánkban a mezőgazdaság a klímaváltozásnak leginkább kiszolgáltatott ágazat, illetve a mezőgazdaság számára az aszályhajlam erősödése jelentheti a jövőben a legnagyobb kihívást.
Az idei évi aszálykár meghaladhatja a 350 milliárd forintot. Összehasonlításképpen ez a 2023-as magyar GDP közel fél százaléka, a kormány által családi házak felújítására szánt teljes programjának pedig több mint háromszorosa.
Az aszályproblémát tehát az egyre melegedő nyári hőmérséklet mellett az okozza, hogy a vegetációs időszakok az utóbbi években úgy kezdődnek, hogy nincs elég víz a tájban.
- Az éghajlatváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásai, területi különbségek:
Az éghajlatváltozás várhatóan leginkább
- az évi, és mindenekelőtt a nyári átlaghőmérséklet növekedésében,
- a csapadékeloszlás egyenetlenebbé válásában, és
- az időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedésében fog megnyilvánulni.
- A mezőgazdaság sérülékenysége és alkalmazkodása a vizekkel való összefüggésben:
Az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok miatt a talajban kialakult egy másodlagos, majdnem vízzáró réteg, amely megakadályozza, hogy az őszi-téli, kora tavaszi és nyár eleji csapadék eltárolódjon a talaj mélyebb rétegeiben. A felső talajréteg viszont nagyon hamar kiszárad, így nem kerül elegendő nedvesség az alsó légrétegekbe. A talajvízszint-süllyedés szempontjából a legérzékenyebb területek a Duna-Tisza közi Homokhátság és a Nyírség, előbbi esetében egyes helyeken 6-7 méteres vízszintsüllyedés is tapasztalható.
Ehhez hozzájárul, hogy a vízvisszatartás helyett a vizek elvezetése történik, miközben drasztikusan lecsökkent a talajvizek szintje és jelentős mértékű az illegális vízkivétel. A teljes művelt terület kis részén történik csak talajkímélő művelés, amely segítené a talajon belüli vízmozgást, javítaná a talajszerkezetet és ezáltal javítaná a talaj vízgazdálkodását. Csak kis területen alkalmaznak a gazdálkodók talajtakarást.
- Alkalmazkodás a növénytermesztésben:
Az éghajlatváltozás hatására, és leginkább a szélsőségek eredményeként hozameltérések adódhatnak. Az átlaghőmérséklet emelkedése miatt bizonyos fajták terméshozama nőhet (zöldségek, gyümölcsök) másoké (a jelenleg elterjedt szántőföldi növények) csökkenhet. A tavaszi vetésű szántóföldi növények esetében jelentős mértékű termésátlag-romlás várható. Eltolódhat a vetési és betakarítási időszak, új kártevők és betegségek jelenhetnek meg. Az intenzív csapadék rontja a talaj minőségét, növeli annak erózióját. Elsősorban az aszály okozza hosszú időtávon a legnagyobb veszteséget.
Itt is fontos kihangsúlyozni, hogy a talajkímélő művelés alacsony aránya, a talajvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó gazdálkodás, a nem termelő tájképi elemek hiánya mind felerősítik az éghajlatváltozás szántóföldekre és növénytermesztésre gyakorolt negatív hatásait.
- Alkalmazkodás az állattenyésztésben:
Az intenzív állattartás tekinthető sérülékenyebbnek. Az intenzív tartású szarvasmarha, sertés és baromfi fajták fokozottan érzékenyek a környezeti hatásokra, és az egyes sokkhatásokra azonnali hozamcsökkenéssel reagálnak. Az állatok víz- és árnyékigénye egyaránt nő. Az állattenyésztésben az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás legnagyobb kihívása a takarmány- és a vízellátás kiszámítható biztosítása lesz. Az állategészségügy területén az egyik legnagyobb problémát a hőstressz jelenti, ráadásul Magyarországon a hőstresszes napok száma folyamatosan növekszik.
Az éghajlatváltozás mezőgazdasági foglalkoztatottakra gyakorolt egészségügyi hatásai:
a hőség,
a kártevők fokozott jelenléte miatt alkalmazott növényvédőszereknek hatásai, és
az (új típusú) betegségeket terjesztő szúnyogok és kullancsok is.
A fenti kihívásokat fokozza a gazdatársadalom idősödése, akik még kitettebbek ezeknek a hatásoknak. A 65 éves és annál idősebb mezőgazdasági irányítók aránya 2023-ban már 37% volt Magyarországon.
- Az alkalmazkodás szerepe és jelentősége a mezőgazdasági szakpolitikában:
Magyarország egyelőre kifejezetten erős potenciállal rendelkezik az élelmiszertermelés terén. Számos termény és állami termék esetén a hazai igények kielégítését bőven meghaladó, export-orientált termelési szinteket. Azonban – ahogy a 2022-es aszály is rámutatott - egyre gyakrabban fordulnak elő olyan évek, amikor a jelenlegi termelési gyakorlatokkal még az élelmiszer-önellátás sem biztosítható. Mindez rámutat, hogy pusztán társadalmi-gazdasági szempontból is mennyire alapvető fontosságú foglalkozni az ágazat klíma-alkalmazkodásával.
A mezőgazdasági alkalmazkodás aktuális helyzete
Szántók:
Magyarország területének 2/3-a mezőgazdasági terület (44 %-a szántó), ami a harmadik legmagasabb arány az Európai Unióban, miközben az erdők és természetközeli területek aránya az egyik legalacsonyabb, mindössze 26%.
(A forgatás nélküli talajművelés, a talajtakarás vagy a nem termelő tájképi elemek elterjedt alkalmazása segítik a talajnedvesség megőrzését, a légköri aszály megelőzését, és növelik a helyi csapadékképződés valószínűségét. Emellett hozzájárulnak a talajpusztulás csökkentéséhez, a talaj szervesanyag tartalmának növeléséhez, és a talajszerkezet javításához. Ezért fontos annak nyomon követése, hogy ezek a gyakorlatok mekkora területen kerülnek alkalmazásra. Erre jelenleg a legjobb módszer az, ha összegezzük, hogy az agrártámogatási rendszerben mekkora területen jelentik be évről évre ezeket a gyakorlatokat)
Az Agro-ökológiai Program keretében először 2023-ban választhattak a gazdálkodók a talajtakarást. Érdekes változás, hogy 2023-hoz képest 2024-ben minden vármegyében csökkent az a terület, amelyre a támogatást igénylők vállalták a talajtakarást.
A forgatás nélküli műveléssel érintett területek is jelentősen csökkentek. Ráadásul a csökkenés mértéke a kiszáradással fenyegetett keleti országrészben volt a nagyobb.
A természetközeli tájelemek egy vármegyében sem közelítik meg a teljes szántóterület 1%-át. Emellett az is látható, hogy 2023-hoz képest 2024-ben éppen a kiszáradással leginkább fenyegetett keleti-országrészben csökkentek ezek a tájelemek.
Kipusztult területek: az aszály és belvíz miatt egyaránt, elsősorban a kiszáradással fenyegetett keleti országrészben jelentettek be kipusztult területeket - az ország hidrológiai szempontból kettévált.
Szántók fásítása: 2020 óta nem jöttek létre agrár-erdészeti rendszerek.
Az erózióveszélyes területeken történő alkalmazkodás: az agrártámogatási rendszerben legalább 12%-os lejtőjűnek jelölt, fokozottan erózióveszélyes területeken a 2024-es adatok alapján alig több, mint 500 hektáron létesült összesen 10,5 hektár erózióvédelmi sáv.
Gyepterületeken történő alkalmazkodás: a fásítások összes területe azonban mindössze 173,6 hektár, a gyepterületek mindössze 0,02%-a, amelyek ráadásul nem az aszály-érzékeny megyékben valósultak meg.
Szintén az alkalmazkodás módja lehet a legelő állatállomány csökkentése.
Vizes élőhelyek és vízkészletet javító alkalmazkodás: vizes élőhelyek létrehozása - 2020 óta nem létesült vízvédelmi vagy vizes élőhely.
Belvíz- és árvízvisszatartás:
Hazánk mintegy 45 000 km2 -es síkvidéki területének igen jelentős részét, 60%-át veszélyezteti számottevő mértékben a belvízi elöntés. A belvizet azonban nem problémának, hanem erőforrásnak kellene tekinteni, egy olyan hasznosítható vízkészletnek, amely szabályozott módon, medrekben és mélyfekvésű területeken visszatartással, ehhez igazodó talajművelés esetén, hozzájárul a talajvíz pótlásához. Az OVF 2023-as adatai szerint a vízügyi igazgatóságok mintegy 40 millió köbméternyi belvizet tudtak holtágakban, medrekben, tározókban visszafogni, amelynek kétharmada a közép-Tisza-vidéki és a tiszántúli igazgatóság területére esett. Ez az ország összes (226 db) belvíztározóinak teljes (242 millió köbméter) térfogatának mindössze 16%-a, és nagyjából megegyezik a Velencei-tó térfogatával.
Az alkalmazkodást segíti, ha árvizek esetén, a levonuló árhullámok egy részét célzottan vezetik ki és a mélyfekvésű területeken időszakosan tárolják. A mély területekre kivezetett víz kedvezően hat a gazdálkodásra és az élőhelyekre is. Az árhullámok vizének célzott kivezetésére vonatkozó országos adatok azonban nem találhatóak.
Az Európai Unió mindegyik tagállama rendelkezik mezőgazdasági tanácsadó rendszerrel, amely tájékoztatást nyújt a gazdálkodóknak az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági módszerekről. Ebbe tartozik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás is.
Az Európai Mezőgazdasági Innovációs Platform keretében éghajlatváltozással foglalkozó projekteket gyűjtő adatbázisban összesen 577 futó projekt között 12 magyarországi, azon belül 5 alkalmazkodással foglalkozó projekt található.
A Green Policy Center által készített Magyarország Második Klímaalkalmazkodási Előrehaladási Jelentése teljes terjedelmében itt olvasható.