Az emberi vágóhídnak is nevezett Szednaját elözönlötték a bebörtönzöttek családtagjai, akik mindent tűvé tesznek, hogy megtalálják a hozzátartozóikat.
HIRDETÉS
Két nappal az Aszad-rezsim bukása után még mindig zajlik Szíria legszigorúbb börtönének, a Szednajának a feltárása. A civil szervezetek szerint a Damaszkusz melletti létesítményben húszezer embert tartottak fogva, szörnyű körülmények között.
„A börtönben lévőket megölték és eltüntették, mások isten tudja, hogy előkerülnek-e. Lehetetlen olyan nőt találni Szíriában, aki ne veszítette volna el egy testvérét, gyermekét, vagy a férjét" - mondta egy nő, aki sok más emberrel együtt azért sietett a börtönbe, hogy megtalálja a hozzátartozóit.
A helyi szóbeszéd szerint akár 1500 ember is lehet az épület föld alatti részén. A lezárt ajtókat és a rejtett átjárót sejtető falakat sorra törik fel, de rabokat egyelőre nem találtak mögöttük, ami fokozza a kétségbeesést.
Egy a nő a testvérét kereste hiába. A férfit tizenhárom éve, harmincéves korában börtönöztek be, és az utóbbi időben már nem látogathatta őt. Most attól tart, hogy azért nem engedték be a Szednajába, mert a testvére már halott.
Akik kiszabadadultak, azok kínzásokról és szenvedésről számoltak be:
„Három dolgot tehettünk: ehettünk, aludhattunk és vécére mehettünk. Ennyi. Sértette őket az, hogy élünk. Mindenáron meg akartak szabadulni tőlünk. Keresték a lehetőségeket. Visszatartották az ételt és a gyógyszereket, nekünk kellett becsempésznünk őket. Én tuberkolózisos voltam" - mesélte egy egykori fogvatartott, és azt is hozzátette, hogy százakat végeztek ki a környezetében, így ő sem számított más sorsra.
Az új szíriai vezetés megnyitotta az Aszad-rezsim börtöneit, és kiengedte a foglyokat.