A következő napokban több tíz millió forintért kelhetnek el nagy nevű és kevésbé ismert festők képei is az aukciókon Budapesten.
HIRDETÉS
Czóbel Béla, Derkovits Gyula és Rippl-Rónai József egy-egy festménye is szerepel a Kieselbach Galéria karácsonyi árverésén, amelyet december 10-én rendeznek a Budapest Marriott Hotelben.
Unikum Czóbel Bélától
A galéria kiemeli Czóbel Béla nemzetközi rangú, muzeális értékű Kislány ágy előtt című, 1905-ben készült festményét, amely szinte elkészülte óta napjainkig rangos gyűjtemények része volt és eddig nem szerepelt nyilvánosan a műkereskedelemben. A festő fiatalkori remekműve saját művészetén és a 20. századi modern magyar festészeten belül is az egyik legemblematikusabb alkotásnak számít.
Czóbel Párizsban, a paradigmaváltó 1905-ös év legvégén, közvetlen a Matisse körül csoportosuló fauve-ok jelentkezése után festette ezt vadonatúj látásmódot tükröző művét. Ekkor került a nemzetközi élvonal közelébe. Már ebben az évben olyan fontos vásárlói akadtak, mint Thomas Mann sógora, a zeneszerző és karmester, Mahler-növendék Klaus Pringsheim. Matisse és Picasso környezetében, Gertrude Steinék híres művészeti szalonjában pedig nem sokkal később az akkori párizsi avantgárd legjobbjai között emlegették Czóbelt.
Licitálni lehet Derkovits Gyula 1933-as Szövők című művére is, amelyben az avantgárd kollázsos szerkesztésmód találkozik az expresszív formaképzéssel és "az ezüst porfesték különös izzásával". Az egyetlen olyan nagy méretű, muzeális kvalitású Derkovits-remekmű, amely még nem került közgyűjteménybe.
A magyar művészettörténet egyik legnagyobb gyűjtője, Nemes Marcell kollekciója része volt egykor Rippl-Rónai József Kis szőke fiú naranccsal című 1904-es festménye. A 20. század elején született ("Kunffy gyerekként" is ismert) kép az érett, kaposvári korszak ikonikus remekműve - írták a tájékoztatóban.
A tételek között szerepel Vaszary János 1930-as években született Művésztársaság című kompozíciója is, amely a tatai Park-sorozat családias összejöveteleinek "intim világát" ötvözi a Korzó-képek "nagylélegzetvételű, fővárosi környezetével". A művész egykori krisztinavárosi otthonának, a "penthouse"-os Vágó-háznak a tetőkertjén készült jeleneten vidám művésztársaság ünnepel a háttérben kirajzolódó Budavári Palota régi, Hauszmann-féle kupolája alatt. A korábban ismeretlen festmény felbukkanása igazi művészettörténeti szenzációnak számít.
Licitálni lehet a Csontváry által halhatatlanná tett Taorminát megörökítő Taorminai napkelte (1930) című Egry József-festményre is. A képet a 20. század során sokáig egy elzárt pécsi magángyűjteményben őrizték, több mint fél évszázada nem szerepelt együtt a többi kiemelt alkotással. Reprodukcióról viszont jól ismerik a hazai műértők, hiszen már a festő első monográfiájában is szerepelt a fotója, onnantól kezdve pedig az összes jelentős Egry-albumban megtalálható Taormina I. Címmel.
Tiziano: Bűnbánó Magdolna
A Nagyházi Galéria és Aukciósház december 10. és 14. között tartandó aukciójának legértékesebb darabja a velencei festészet kiemelkedő korszakát reprezentáló Tiziano-festmény.
Tiziano Vecellio Bűnbánó Magdolnájának egyik, eddig publikálatlan változata magánygyűjteményből került a Nagyházi Galéria aukciójára, a festmény kikiáltási ára 110 millió forint. Tiziano a 16. században többféle változatot készített a Bűnbánó Magdolnáról a kor fontos és kiemelkedő személyiségei számára.
Andrea Donati az itáliai reneszánsz neves kutatója elmondta: Tiziano a Bűnbánó Magdolnáról készített festményeit ajándékként küldte hercegeknek és uralkodóknak, hogy támogatásért és szívességekért folyamodjon. Így vált a Bűnbánó Magdolna Tiziano festészetének szimbolumává.
A festményt Tiziano lenvászonra festette, a kép mind a négy oldalán körbe van vágva, a hátoldalán az előkészítő vázlat fekete ecsetvonásokkal felvitt körvonalai láthatók, amely arra utal, hogy a reneszánsz festő nem használt másolókartont. A festmény keretén a Reale Accademia Delle Belle Arti in Venezia vörös viaszpecsétje szerepel, amely azt jelenti, hogy a festmény Velencében volt a Köztársaság 1797-es bukása és Olaszország 1861-es egyesítése között. Majd a 20. században egy olasz magángyűjteményben dokumentálták.
A 2019-ben Firenzében elvégzett diagnosztikai vizsgálatok kimutatták a pigmentek és a festés előkészítésének eredetiségét, valamint a vizsgálatok igazolták azt a festői minőséget, amely Tiziano sajátja. Bár a festmény hasonlóságokat mutat Tiziano Bűnbánó Magdolna festményeinek utolsó változataival, a vászon széleinek körbevágása miatt nem lehet tudni, mekkora lehetett az eredeti mérete.
Tiziano, az 1500-as évek egyik legismertebb festőjeként számos megrendelést kapott, amelyben leghíresebb műveinek a újrafestését kérték tőle. Pályafutása alatt legalább ötszáz saját kompozíciót hozott létre, ezekről mind készültek másolatok, legalább egy, de volt hogy tíz darab is.
Tiziano otthonában mindig volt egy Mária Magoldna-festmény 1531-től egészen 1576-ban bekövetkező haláláig. Tiziano maga írja le, hogy Mária Magdolna számára egy szép nőalak, akit közbenjárójaként használt fel, és ajándékba küldött befolyásos személyeknek. Forrásokból tudjuk, hogy amikor Tiziano eladott egy Mária Magdolna-képet akkor már volt neki egy újabb, amit eladhatott.
Andrea Donati feltevése szerint Mária Magdolna-kép, amely decemberben árverésre kerül, az Alessandro Farnese olasz bíboros és diplomata számára festett kép után készült, és elképzelhető, hogy Facchinetti velencei nuncius számára, de nem ismert a kép származástörténete az első néhány évszázadban. Az árverésre kerülő képen Tiziano teljesen eltakarja Mária Magdolna bal mellét, a többi képváltozatban a bal mell teljesen szabadon marad, és a jobb mell is csak félig van eltakarva.
Az árverési anyag ritkaságai közé tartozik még egy 15. század végéből származó flamand falikárpit, valamint Bachruch Antal császári és királyi udvari szállító által készített díszláda, amely vélhetően a 19. század végén, a 20. század elejéről való. A négy lábon álló, aranyozott ezüstdobozt a mester drágakövekkel díszítette. A fedél belső oldalán Erzsébet királyné és Ferenc József császár képmása látható.
A Nagyházi Galéria több mint 1400 tárgyat bemutató aukciós kiállításán mindezek mellett több más festmény, bútor, szőnyeg, porcelán és étkészlet szerepel.
Olasz barokk mestermű
A BÁV 84. Művészeti aukciójának mintegy 800 tétele között Francesco Solimena olasz barokk festő Az uralkodás allegóriája című festménye is szerepel. A december 3. és 5. között a MOM Kulturális Központban tartandó árverésen Az uralkodás allegóriája 8,5 millió forinttól kelhet el.
A 18. század elején, Francesco Solimena (1657-1747) legjelentősebb alkotói korszakában született festmény "lenyűgöző" részletgazdagsággal jeleníti meg a hatalom, az igazságosság és a bölcsesség eszméit. A mű ugyanakkor egyfajta remekül kidolgozott mintadarab, úgynevezett ricordo, amelyet a mester a lehetséges megrendelőknek meg tudott mutatni, majd a személyes igényeknek megfelelően tudta azt alakítani. A festmény közepét elfoglaló pajzs például az árverésre kerülő képen üresen jelenik meg, ám kitölthető volt a megrendelő uralkodó vagy előkelőség jelképeivel vagy arcképével.
Francesco Solimena Európa uralkodói udvarainak elismert és kedvelt festője volt. Bőkezű támogatóinak is köszönhetően hatalmas vagyonra tett szert és bárói rangig jutott. Alkotásai XIV. Lajos francia király, Savoyai Jenő herceg vagy II. Károly spanyol király gyűjteményeit is gazdagították. Közrejátszott ebben az is, hogy a nápolyi barokk kiemelkedő mesterének művei gyakorta a megrendelő egyedi igényeihez is igazodtak, ezzel politikai és reprezentációs célokat is szolgáltak.
Kovács Zoltán művészettörténész szerint a BÁV árverésén szereplő festmény értékét emeli, hogy testvérdarabjai a világ két meghatározó művészeti intézményében: a londoni National Galleryben és a szentpétervári Ermitázsban találhatók. Az Ermitázsban őrzött kompozíció, Solimena egyik főműve és a Budapesten licit alá kerülő alkotás közötti legjelentősebb különbség a puttók által tartott pajzson fedezhető fel.
A szentpétervári képen a pajzson felirat és Nagy Katalin cárnő portréja jelenik meg. A képet eredetileg XIV. Lajos, francia király tiszteletére készíttette Filippo Antonio Gualtieri (1660-1728) bíboros, a pápa franciaországi követe, és azt jó eséllyel a Budapesten kalapács alá kerülő műről másolták. A napkirály képmását Katalin cárnő festettette át, amikor a kép a 18. században Párizsból Oroszországba került. Ismertek ugyanakkor olyan változatok is, amelyeken II. Károly spanyol király, Anjou Fülöp, illetve Savoyai Jenő herceg képmása jelenik meg a pajzson.
A Sotheby's 2001-es New York-i aukcióján a Budapesten kalapács alá kerülő alkotáshoz nagyon közel álló részleteket mutató, a pajzson II. Károly spanyol király arcképét megjelenítő festmény 74 500 dollárért, mai árfolyamon csaknem 30 millió forintnak megfelelő összegért kelt el.
A 84. Művészeti aukció más barokk festményeket, valamint modern művészeti alkotásokat, szobrokat és műtárgyakat is kínál a klasszikus ékszerek és órák mellett.
Szenzáció Ziffer Sándortól
Vasárnap rendezik meg a Freyler Galéria téli aukcióját a Mystery Hotel Budapestben. Az aukció egyik fő szenzációja Ziffer Sándor A Luxembourg Párisban (1911) című festménye, amely Franciaországban készült, és előkerülése hatalmas érdeklődést váltott ki tavasszal.
A szakértők az alkotást 100 millió forintra becsülték, a mű különleges értéket és ritkaságot képvisel, hiszen Ziffer francia korszakából mindössze néhány festmény ismert.
A Freyler Galéria árverésén Ziffer Sándor mesterműve mellett olyan kiemelkedő alkotók munkái szerepelnek, mint Berény Róbert, Nemes Lampérth József, Kádár Béla és Rippl-Rónai József.
Berény Róbert egy lappangó műve, amelyet most először láthat a közönség, különleges figyelmet érdemel, hiszen ritka gyűjtői darabról van szó. A 20. század első felének mesterei is jelentős szerepet kapnak az árverésen.
Kiemelkedik például Czóbel Béla Berlini utcaképe az 1925 körüli időszakból, amely hűen tükrözi a korszak stílusbeli változásait és a művész európai jelenlétét. Emellett Gulácsy Lajos, Czigány Dezső és Fenyő György alkotásai is szerepelnek a kínálatban. Az árverési anyag a háború utáni és kortárs művészet kiemelkedő darabjait is magában foglalja.
A két korai Victor Vasarely-munka kuriózumnak számít, hiszen ezek a művek az op-art mestereként ismert alkotó korai, kísérletező időszakából származnak. Továbbá olyan, az utóbbi években méltatlanul mellőzött művészek alkotásai is szerepelnek, mint Gyulai Lajos, Beck András és Varkoly László.