A hadviselők az elmúlt hetekben az eddigi legmagasabb szintre emelték a kurszki régióban vívott küzdelmet. Mindkét fél arra számít, hogy a jó pozíció ütőkártya lehet, amikor Donald Trump megkezdi a béketeremtő kísérleteket. A csatában megjelentek az észak-koreai alakulatok is, máris veszteségekkel.
HIRDETÉS
Moszkva erői hatalmas ellentámadásba kezdtek az elmúlt két hétben, hogy visszafoglalják területeiket Kurszk régióban. A jelenlegi pozíció megőrzése viszont Kijev számára értékes potenciális alkutárgy, ezért ő is hajlandó a maximális erőfeszítésekre.
Még akkor is, ha a terület stratégiai súlya kevésbé jelentékeny, és megtartása - egyes katonai elemzők szerint - túlzott erőfeszítéseket és áldozatokat követel. A szempontok most mindkét fél részéről jórészt nem hadászatiak, hanem politikai jellegűek.
A hadviselők egyaránt úgy számolják, hogy minél több zsetonnal ülnek le Donald Trump asztalához, annál előnyösebb lesz az induló pozíciójuk.
Az amerikai lap helyszíni tudósítása szerint a kurszki területen november végén kibontakozó hadműveletek az ukrajnai háború legintenzívebb szakaszaira emlékeztetnek. Az orosz támadások olyan hevesek, hogy gyalogosaik olykor elesett bajtársaik holttestére lépnek – mondják a velük szemben álló ukrán katonák.
„Állandóan támadnak – reggel, nappal, éjszaka” – mondja az ukrán 47. gépesített dandár egyik zászlóaljparancsnoka. A régió feletti irányításért folyó küzdelem olyan intenzitást ért el, amelyet a két és fél éve tartó háború során ritkán lehetett látni, mivel mindkét fél megpróbálja megerősíteni pozícióit, mielőtt januárban hivatalba lépne Donald Trump megválasztott elnök, aki a tárgyalások mielőbbi megkezdését tűzte célul, és a kampányban többször is megígérte a háború gyors lezárását.
A pillanatnyi területi foglalások
Az International Study of War jelentése szerint Oroszország északról támadja a leghevesebben az ukrán birtokban lévő területeket. A térképen világoskék jelöli a visszafoglalt részeket, és sötétkék a még ukrán kézen lévő körzetet.
A hatalmas áldozatok ellenére is az orosz stratégia jelenleg működőképesnek tűnik. Moszkva az elmúlt hetekben visszavette az augusztusi ukrán betörés során elfoglalt területének csaknem felét, és az elemzők szerint újabb nagy offenzívát tervez a térségben.
A másik oldalról Ukrajna is a legjobb zászlóaljait küldte Kurszk irányába. Ezt a törekvést megerősítette Joe Biden elnök múlt heti döntése, amely lehetővé tette Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú amerikai rakétákat lőjön ki Oroszországra, ami az ukrán csapatoknak olyan erős lökést és képességet adott, amivel megzavarhatja Moszkva utánpótlási és parancsnoki vonalait. Ezt a képességet a brit gyártmányú Storm Shadow cirkálórakéták is növelik.
Az új nemzetbiztonsági tanácsadónak kiszemelt Michael Waltz képviselő, aki a Trump mellé felsorakozó 'floridai fiúk' egyike, vasárnap egyeztetett a Biden-kormányzatban dolgozó kollégájával. Waltz „enyhe támogatását jelezte” a döntéssel kapcsolatban, amely Ukrajnának hosszú távú csapásmérő ellátást biztosít. Emellett további rakéták, valamint taposóaknák szállításáról is beszélt demokrata partnerével, akitől folyamatosan veszi át a nemzetbiztonsági dossziékat.
Mindez annak a megállapodásnak az eredménye, amit Joe Biden kötött a hivatalára készülő utódjával arról, hogy a kormányzás átadása zökkenőmentes és együttműködő lesz.
„Nagyot fognak nézni az ellenfeleink, ha arra spekulálnak, hogy kijátszhatják egymás ellen a jelenlegi és a soron következő kormányzatot” – mondta Waltz a Fox Newsnak. „Mi egy csapat vagyunk az Egyesült Államok szolgálatában, még ha politikai eszméink különböznek is” – tette hozzá.
Egyes kijevi politikusok mégis tartanak attól, hogy Trump tárgyalási törekvése az oroszok kezére játszik. Ukrán tisztviselők szerint Oroszország megpróbálja visszafoglalni a régiót még Trump beiktatása előtt, ha viszont Kijev meg tud tartani egy bizonyos területet Oroszország testében, az értékes kártyát jelenthet szánára a tárgyalások során.
„Ezért vannak itt a legjobb erőinkk” – mondta egy Kurszkban harcoló ukrán őrmester, aki nem lát okot arra, hogy visszalépjenek.
Az ukrán 47. dandár zászlóaljparancsnoka elmondta, hogy amikor csapatai két hónappal korábban megérkeztek a Kurszk régióba, az oroszok még képzetlen sorkatonákkal védték a területet. Később páncélozott járművek oszlopaiban haladva szorították ki az ukránokat környékbeli kisebb falvakból.
Az oszlopok viszont könnyű prédát kínáltak az ukrán tüzérségnek, ezért ezzel a stratégiával felhagytak. Mostanában inkább kisebb létszámú gyalogos egységeket küldenek, ezeket viszont olyan tömegben, ami hatalmas emberanyagot igényel.
Jobb az ukránok felszereltsége Kurszknál, mint odahaza
Hogy mekkora súlyt helyez Kijev a kurszki hódításra, annak jele az is, hogy miközben a hazai fronton folyamatosan panaszkodnak a lőszerhiányra, a Kurszkban harcoló dandárok jobban vannak ellátva. Az amerikai gyártmányú Bradley páncélos járművek használatával a kurszki egységek képesek kiállni az orosz dróncsapásokat, miközben a csúcskategóriás védelmet nélkülöző hazai alakulatok nagy veszteségeket szenvednek el.
Az ukránoknak viszont súlyos hátrányt jelent, hogy a Starlink-rendszer, azaz Elon Musk műholdas internethálózata nem használható orosz területen belül, mert a tech-mágnás csak Ukrajna védelmére adott engedélyt. Kijev viszont azt gyanítja, hogy az oroszok képesek 'megcsapolni' a rendszert, és felhasználni GPS-adatok megszerzésére.
A kommunikációs kiszolgáltatottság arra kényszeríti az ukrán egységeket, hogy lehetőleg legyenek folytonos mozgásban, ami viszont extrém üzemanyagszükséglettel jár és megterheli az utánpótlási láncot.
Amerikai katonai tisztviselők becslése szerint Oroszország naponta körülbelül 1200 halottat és sebesültet veszít a teljes frontvonalon, a brit szakértők pedig már 700 ezer orosz áldozatot becsülnek az ukrajnai invázió kezdete óta.
„Nehéz megszámolni őket. A mezőt, ahol támadnak, holttestek borítják” – mondta egy ukrán közlegény, aki Szudzsától délkeletre harcol. „Szó szerint rátaposnak a társaik testére, amikor előre nyomulnak”. A veszteségek mégsem riasztják el a Kremlt, amely egyre nagyobb emberanyagot vet be az ukrán erők kivéreztetésére. A brit katonai tisztviselők szerint ez a stratégia egyáltalán nem abba az irányba mutat, hogy Putyin elnök tárgyalásokra készülne.
A morális és motivációs problémák is sürgetőek az ukrán oldalon
Vjacsiszlav Komenko, az ukrán 21. gépesített dandár szakaszparancsnoka egyenesen Bahmuthoz, a háború eddigi leghalálosabb csatájához hasonlítja a kurszki harcokat. Véleménye szerint a háború harmadik évére a katonák motiválása nehézzé vált. A szakaszában lévő katonák 90 százaléka hadköteles, kevés tapasztalattal, és lankadó harci kedvvel.
„Az emberek fáradtak” – mondja. „Havonta legalább egyszer emlékeztetnem kell őket, hogy azért harcolnak, hogy az unokáiknak ne kelljen ezt megtenniük. A háború első évében nem is gondoltam volna, hogy ilyen beszédeket fogok tartani”.
Franz-Stefan Gady, egy bécsi székhelyű katonai elemző nemrég ukrán egységeket keresett fel és elmondta, hogy Kijevnek nagyon nehéz új csapatokkal pótolni a veszteségeket. Emiatt több alakulat leharcolt és szétzilálódott lett. Eközben a besorozások és toborzások sem működnek kellően. A szakértő azt jósolja, hogy az oroszok megpróbálják lelkileg és fizikailag maximálisan megterhelni az ukrán csapatokat, mielőtt újabb nagy lökést adnak a régió visszafoglalására, amire két hónap áll a rendelkezésükre Trump érkezéséig.
A szerző egyben figyelmeztet arra is, hogy Oroszország újra magasra csavarja a Kelet-Ukrajnát érő támadások szintjét, hogy ezzel is megcsapolja Kijev kurszki erőforrásait.
Gady sem számít tárgyalási készségre Putyin részéről, aki szilárdan hiszi, hogy megnyerheti a háborút. Ám ez az érzület módosulhat, ha az Egyesült Államok hajlandó növelni az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, hogy Moszkvát tárgyalóasztalhoz kényszerítse. Alku-szempontból tehát valóban létfontosságú Kijev számára az orosz területek megtartása, és ezzel a Pentagon tervezői is egyetértenek.
„A kurszki ukrán stratégia az, hogy ragaszkodjon a területhez, és kedvező lemorzsolódási arányt érjen el az oroszokkal szemben” – mondja az osztrák elemző. Ugyanakkor nagyon kenény csatát jósol orosz részről, hogy Kurszk már ne legyen ukrán kézen, amikor Trump és csapata megérkezik.
Hamarosan beszállnak a koreaiak is
A The Moscow Times jelentése szerint Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a legközelebbi jövőre teszi az Észak-Korea által orosz rendelkezésre bocsátott kontingens hadba szállását. A jelentés szerint a kurszki harcokban már egy észak-koreai tábornok is megsebesült.
Austin körülbelül 10 ezer észak-koreai katonáról tud, akiket a Kurszk régióban integrálnak az orosz katonai alakulatokba. „Annak alapján, hogy mire képezték ki és ahogy beillesztik őket az orosz csapatokba, nagyon közeli harcba szállásukra számítok” – mondta Austin újságíróknak Csendes-óceáni körútja során.
Viszont ennél már többről is szó lehet, mert ukrán jelentések szerint mintegy 500 észak-koreai katonát öltek meg, amikor egy titkos katonai bázisra mértek csapást a kurszki területen. A támadást egy brit Storm Shadow cirkálórakétával hajtották végre, és ennek során Valerij Szolodcsuk orosz altábornagy is életét vesztette.
Ukrajna arra figyelmeztet, hogy Oroszország - az észak-koreai katonákkal megerősítve - mintegy 50 ezer fős haderőt gyűjtött össze a régióban, hogy visszafoglalja az ukrán erők birtokában lévő határvidék egyes részeit. Ugyanakkor nem feltételezik, hogy a régió teljes visszavételére ez az erő elegendő lesz, ezért további orosz kapacitások bevetésére számítanak a következő hetekben.
Az ukrán csapatok koreai nyelvi szótárakat kaptak arra az esetre, ha Kim Dzsongun katonáival akadnának össze a fronton, és foglyul ejtenének közülük egyeseket.