Ha Izrael elér egy betartható és garantált tűzszünetet a libanoni fronton, azzal nagyban megkönnyítené az új elnök pályakezdési pozícióját a Közel-Keleten. Ebben az esetben Trump és csapata jobban tudna Kínára, az oroszokra és a NATO-ra összpontosítani, és erőit is átcsoportosíthatná.
HIRDETÉS
Izrael a libanoni tűzszünetet adná „karácsonyi ajándékként” Donald Trumpnak. Netanjahu miniszterelnök már jóval az amerikai elnökválasztás előtt megkezdte az 'új korszak' előkészítését a jelenlegi washingtoni vezetéssel, amely az utóbbi hetekben erősen visszavett az Izraelt érő kritikákból, és feloldotta a fegyverszállítási moratóriumot is.
Eközben Netanjahu miniszterelnök folyamatos kapcsolatban volt az előző-új elnökkel, stratégiai minisztere pedig Trump vejével egyeztetett a háttérben. Jared Kushner ismét háttérember lesz a Fehér Házban, és tovább dolgozik a szaúdi-izraeli megbékélés tető alá hozásán.
Az összefüggés az, hogy a szaúdiak a béke egyik feltételének tekintik az arab lakossággal való bánásmódot, ami nem csak Gázára, de Libanonra nézve is érvényes.
Izrael északi szomszédja és az oda beékelődött Irán-proxy Hezbollah nagyobb kavics az amerikai bakancsban, mint amilyen Gáza valaha is volt
Amerikának keserves emlékei és tapasztalatai vannak Libanonból, melyek a Bejrútban állomásozó haderőire mért terrorcsapásokig nyúlnak vissza. Az 1983 októberében elszenvedett 241 fős veszteség, majd a további terrortámadások kivonulásra kényszerítették az amerikai tengerészgyalogosokat, és utat nyitottak a Hezbollah megalakulása előtt 1985-ben.
Attól fogva az egymást követő amerikai kormányzatok rendkívüli óvatossággal kezelték Libanon ügyét, és igyekeztek távol tartani magukat a közvetlen beavatkozásoktól. Ehelyett az ENSZ békefenntartóira (UNIFIL), de főként Izraelre bízták a Hezbollah féken tartását. Ez a megoldás viszont nem járt semmilyen eredménnyel.
A terrorhadsereg az elmúlt 40 évben mélyen begyökerezett a libanoni államba, hadseregbe és a társadalomba, és megkezdte közvetlen rakétatámadásait Izrael ellen. Ebben a kisebb és korlátozott izraeli offenzívák csak részben akadályozták, mert Irán és Szíria segítségével gyorsan regenerálta magát, majd folytatta a műveleteket.
Izrael 2024-ben elégelte meg végképp ezt a helyzetet
A terrorcsoport Észa-Izrael elleni sorozatos támadásaira válaszul az év során az izraeli titkosszolgálat és az véderő (IDF) egyre súlyosabb csapásokat mért a Hezbollahra, támadva főként annak vezérkarát és káderállományát.
A műveletek során a terrorszervezet teljes vezetősége elpusztult, az aktív tagság pedig megtizedelődött. Csak most derült fény arra, hogy az emlékezetes 'csipogó-művelet' olyan mély volt, hogy még Irán bejrúti nagykövetét is elérte és súlyosan megsebesítette.
Mi az izraeli ajánlat?
A Netanjahu-kormány arra fog törekedni, hogy még Trump hivatalba lépése előtt rávegyen több érintett felet egy alku létrehozására, nagyrészt mentesítve ezzel az új amerikai diplomáciát. Ron Dermer izraeli stratégiai miniszter jelenleg arról tárgyal Washingtonban, hogy az IDF-et kivonják Dél-Libanonból, ha ugyanezt a Hezbollah is megteszi. A területet a libanoni nemzeti hadsereg teljes fennhatósága alá helyezik, kiegészítve az ENSZ alakulataival.
Szükség esetén ezeket az erőket további francia, német és brit egységekkel erősítik meg. Izrael szeretné a folyamatba Oroszországot is bevonni, hogy gyakoroljon nyomást Bassár el-Aszad szíriai elnökre, és számolja fel a Libanonba irányuló fegyvercsempészetet.
Az orosz képviselők a múlt hónapban Izraelbe látogattak, hogy megvitassák a tervet, Dermer pedig moszkvai viszontlátogatást tett. Izrael már most is katonai célpontokat céloz meg Szírián belül, ezért Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is érdeke, hogy megóvja a vele baráti Aszadot attól, hogy végzetes csapásokat szenvedjen el a fegyverszállítások kedvéért.
Moszkva részéről viszont számolni kell azzal, hogy közbenjárása fejében engedményeket kér az Egyesült Államoktól a szankciós nyomás enyhítésére. Megtörténhet ezért, hogy egy Trump-Putyin különalkura lesz szükség az orosz rábólintáshoz, és ezt majd Netanjahunak kell közvetítenie a két fél között.
Ha az orosz szál elszakad, akkor továbbra is Izraelre hárul a feladat, hogy eldugaszolja (magyarán lebombázza) az Irak-Irán-Libanon fegyverszállítási tengelyt.
A meggyengült Hezbollah hajlik az alkura, Libanon azonban még töpreng
A Hezbollah egyik forrása azt jelezte, hogy elvileg beleegyezik erőinek visszavonásába a Litani folyótól északra, az ideiglenes tűzszünet részeként. Ezt egy 60 napos próba-tűzszünet követné, amelynek letelte után a felek megállapodnak a rendezés további lépéseiben, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság felügyelete mellett.
A Hezbollah tárgyalóképességét növeli, hogy a Hamásszal ellentétben nem követte el azt a végzetes hibát, hogy betörjön Izrael területére, túszokat ejtsen és azokat megölje vagy foglyul tartsa. A vele történő alkukötésnek ezért nincs mélyebb elvi akadálya, hanem inkább taktikai kérdésnek számít.
A libanoni kormány azonban még hezitál, és nem adott egyértelmű választ az ajánlatokra. Miként egy izraeli tisztviselő megjegyezte, az amerikaiakkal megegyezésre lehet jutni, de nem lehet kizárni, hogy a libanoni kormány elutasítja az ajánlatot. Ennek oka a libanoni politika mély megosztottsága lehet, amiben a síita politikai erők jelentős szerepet játszanak.
Nem mellesleg hasonló veszély magában Izraelben is fennáll, ha a Kneszet nem hagyja jóvá a tervezetet. Bár a miniszterelnök kényelmes többséggel rendelkezik a törvényhozásban, mégis kérdéses, hogy szélsőjobboldali partnerei mit kérnek majd cserébe az egyezség támogatásáért.