A partnerség az első ilyen jellegű megállapodás az EU és egy indo-csendes-óceáni ország között, és a Kínával, Észak-Koreával és Oroszországgal kapcsolatos aggodalmak növekedése miatt jött létre.
HIRDETÉS
Japán és az Európai Unió pénteken átfogó biztonsági partnerséget jelentett be, amely több közös hadgyakorlatot és védelmi ipari együttműködést foglal magában, a Kína, Észak-Korea és Oroszország közelmúltbeli, az indo-csendes-óceáni térségben folytatott katonai tevékenységei miatt növekvő feszültségek közepette.
Josep Borrell, az EU külügyi vezetője Tokióban találkozott Takeshi Iwaya japán külügyminiszterrel, aki a Dél-Koreát is magában foglaló kelet-ázsiai körútja keretében stratégiai párbeszédet folytat majd Tokióban.
A Japánnal kötött paktum az első olyan biztonsági partnerség, amelyet az EU egy indo-csendes-óceáni országgal írt alá, és tükrözi a blokk növekvő szerepvállalását a régióban, mivel Kína és Oroszország fokozza a közös hadgyakorlatokat, Észak-Korea pedig csapatokat küld Oroszországba.
Borrell szerint a megállapodás "történelmi jelentőségű és nagyon időszerű lépés, tekintettel a két térségben kialakult helyzetre".
"Nagyon veszélyes világban élünk. A növekvő rivalizálás, az éghajlati balesetek és a háborús fenyegetések világában élünk. És erre a kihívásokkal teli világra csak egy ellenszer van, a barátok közötti partnerség" - mondta pénteken Tokióban.
A megállapodást egy nappal azután írták alá, hogy Észak-Korea közölte, hogy új interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) tesztelt. Az állami média szerint a rakéta magasabbra és hosszabb ideig repült, mint bármelyik korábban tesztelt rakéta.
Borrell és Iwaya elmondták, hogy osztják "súlyos aggodalmukat" Oroszország Észak-Koreával való elmélyülő katonai együttműködése miatt, beleértve az utóbbi csapatok Oroszországba telepítését és a két ország közötti fegyverszállításokat. A két tisztviselő megismételte elkötelezettségét Ukrajna támogatása mellett, és elítélte az orosz agressziót.
Iwaya a Borrellel folytatott találkozót megelőzően kijelentette, hogy az indo-csendes-óceáni térség biztonsága "elválaszthatatlan Európa és az Atlanti-óceán biztonságától".
Japán hadseregének kiépítése
A partnerség keretében Japán és az EU kijelentette, hogy Európa és az indo-csendes-óceáni térség "erősen összekapcsolódik és kölcsönösen függ egymástól", és megállapodtak abban, hogy rendszeres munka szintű biztonsági és védelmi párbeszédet és közös haditengerészeti gyakorlatokat tartanak, amelyekbe más nemzeteket is bevonnak.
Elmondták továbbá, hogy együttműködnek a kiberbiztonság és az űrvédelem területén, mérlegelik egy esetleges hírszerzési információmegosztási paktum megkötését, előmozdítják a védelmi ipar információcseréjét, és együttműködnek a nukleáris leszerelési erőfeszítések terén.
A 2022-ben elfogadott új biztonsági stratégia részeként Japán az Egyesült Államokkal - egyetlen szerződéses szövetségesével - és más partnerekkel - köztük Ausztráliával, az Egyesült Királysággal és számos európai és indo-csendes-óceáni országgal - kötött szövetségén keresztül felgyorsította a haderőfejlesztést.
Tokió jelentősen enyhítette önkéntes fegyverexporttilalmát, igyekszik bővíteni védelmi iparát és nagyobb szerepet vállalni globális szinten, valamint az Egyesült Királysággal és Olaszországgal közösen fejleszt egy új generációs vadászrepülőgépet.
Japán a jelenlegi 1,6%-ról 2027-re a NATO-szabványnak megfelelő, a GDP 2%-át kitevő védelmi kiadásokat növeli, részben azért, hogy elrettentse az egyre magabiztosabb Kínát, amely egyre nagyobb katonai nyomást gyakorol Tajvanra. Peking úgy tekint az önrendelkezés alatt álló demokratikus szigetre, mint területének egy részére, amelyet újra kell egyesíteni az anyaországgal, ha kell, erőszakkal is.
Kína a múlt hónapban bírálta az Európai Parlamentet egy szimbolikus, de határozottan megfogalmazott állásfoglalás elfogadása miatt, amely elítélte Pekinget, amiért "megpróbálja elferdíteni a történelmet és a nemzetközi szabályokat", hogy igazolja a Tajvanra vonatkozó területi követeléseit.