Épp ezért elképzelhető, hogy harminc észak-koreai katona mellé három oroszt rendelnek, plusz egy tolmácsot, hogy minden katonának tiszta legyen, milyen parancsot kell teljesíteni.
HIRDETÉS
Az Ukrán Védelmi Minisztérium Felderítő Főcsoportfőnöksége közölte, hogy egy lehallgatott telefonhívásból kiderült, hogy az észak-koreai csapatokat civil teherautókkal szállítják az ukrán frontra. A közlemény szerint az egyik ilyen járművet a Kurszk-Voronyezs autópályán állította meg az orosz katonai rendőrség, de a sofőr nem tudta igazolni, hogy katonai parancsot teljesítenek, és az ukrán frontra mennek.
A lehallgatott hívás szerint az orosz erők 810. különálló tengerészgyalogos dandárjának tisztjei megpróbálták kideríteni, hogy kié lehet a civil rendszámmal közlekedő, észak-koreai katonákkal megrakott Kamaz, de ez nem jött össze. A teherautó 497-es rendszámmal közlekedett (ez a civil használat jele), az igazoltatást követően pedig csak azért engedték tovább a járművet, mert az eljáró orosz tiszt úgy vélte, jobb a sofőrt átengedni, hogy a katonák mielőbb a frontra érkezzenek.
Nyelvi akadályok
Korábban híre ment, hogy az oroszországi Kurszki területen állomásozó orosz katonai vezetés az észak-koreai csapatok helyi egységekbe való integrálásáról tárgyal, az integrációnak azonban van egy jelentős akadálya, miszerint az észak-koreaiak és az oroszok nem beszélik egymás nyelvét.
Az ukrán hírszerzés közzétett egy másik lehallgatott telefonbeszélgetést, melyen egy orosz katona arról beszél, hogy az észak-koreaiak már tanulnak "valami fordítóval", mire a társa közölte, hogy "tesó, b.szd meg, én is egy fordítóval tanulom, hogy gyerünk, nyírd ki mindet", meg hogy "van háromszáz sebesültem, evakuálni kell, meg a többi hülyeséget".
A beszélgetésben elhangzik, hogy a Kreml azt tervezi, hogy minden harminc észak-koreai katona mellé három orosz katonát és egy tolmácsot rendel, de a frontkatonák szerint kérdéses, hogy megvalósítható-e az észak-koreai katonák orosz parancsnoki személyzettel való ellátása.
Jobb, ha megadják magukat?
Kirilo Budanov, az Ukrán Felderítő Főcsoportfőnökség vezetője az Economistnek nyilatkozva azt mondta, hogy információik szerint az Oroszországba telepített észak-koreai katonák száma jelenleg körülbelül 12 ezer fő, melyből mindössze 500 tiszt, a többi közkatona.
A csoportfőnökség munkatársai a Kyiv Postnak azt nyilatkozták, hogy az orosz hadsereg gondokkal küzd, és egyelőre az sem világos, hogy van-e elég hadianyag ahhoz, hogy az észak-koreai katonákat felszereljék. Budanov szerint a katonákért cserébe Oroszország pénzügyi segítséget nyújt és modern technológiákat adhat Észak-Koreának, hogy segítse Phenjan nukleáris programját, és hogy az ország képes legyen bővíteni nukleáris arzenálját.
Ukrajna eközben felszólította az ukrán frontra küldött észak-koreai katonákat, hogy adják meg magukat, és kerüljék a katonai műveletekben való részvételt.
Dél-Korea is színre lép
Ukrajna és Dél-Korea október közepén közölték, hogy Phenjan csapatokat küld Ukrajnába egy valószínűleg júniusban aláírt orosz-észak-koreai kölcsönös védelmi egyezmény keretében. Nem sokkal később Szöul bejelentette, hogy fontolgatják, hogy főként hírszerzőkből álló katonai személyzetet küldenek Ukrajnába, hogy "figyelemmel kísérjék az Oroszország támogatására küldött észak-koreai különleges erők taktikáját és harci képességeit."
Mark Rutte NATO-főtitkár hétfőn a dél-koreai hírszerzés egyik magas rangú vezetőjével folytatott megbeszélését követően azt mondta, hogy az észak-koreai csapatok ukrán fronton való bevetése jelentős eszkalációt válthat ki a háborúban, illetve leszögezte, hogy az oroszok megsértették az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait.
Rutte hozzátette, hogy a NATO szerint több mint 600 ezer orosz katona halt vagy sebesült meg az ukrajnai háborúban, és az észak-koreai katonák jelentléte „Putyin kétségbeesésének a jele”.