200 ezer ember otthonában nincs víz Magyarországon egy tanulmány szerint

HIRDETÉS

Ezer – legalábbis a témáról hamarosan nyilvánosan is elérhető dokumentumfilm címe szerint. A film a Víz Koalíció civil szervezet felkérésére a PAD Alapítvány által készített friss kutatás eredményeit mutatja be, illetve azt, hogy az ivóvízhez jutás nehézségei, a víz nélküli háztartások, a kútra járás életkörülményei, a kiszáradó kutak, az aszály és a vízkészletekkel való gazdálkodás mind-mind szorosan összefüggenek egymással.

A filmet a napokban már láthatták a Víz Koalicíó „A kutak útján” című konferenciájának résztvevői a Civil Kollégium Alapítvány „Részvétel Hónapja – Légy a demokrácia őre” programsorozat keretében. A PAD Alapítvány friss kutatását a lakossági víziközmű hozzáférés hazai társadalmi-térbeli egyenlőtlenségeiről Lágler Kristóf, a tanulmány egyik szerzője mutatta be.

Az úgynevezett környezeti esélyegyenlőség témakörében a tanulmány két fontos megállapítása különösen figyelemreméltó:

● „Roma honfitársaink között 8,5-szer nagyobb valószínűséggel találunk vízszegénységben élőt, mint a nem romák között."

● „Ha egy négyfős háztartásnál nincs vezetékes víz, akkor ahhoz, hogy az alapszintű 30 liter/fő/nap ivóvíz beszerzést és felhasználást biztosítsák, minimum napi félállású munkaidőt kell erre fordítani.”

A film bemutatóját követően a résztvevők megvitatták egymással a vízszegénységgel kapcsolatos ismereteiket és tapasztalataikat. A legnagyobb egyetértés az alábbi javaslatokban volt:

● A napi 30 liter/fő vízmennyiség biztosítása alapjog legyen

● A döntéshozók vezessenek be országos szintű kútelzárási tilalmat

● Szociális alapon támogassák a díjfizetést, segítsék a hálózatról lekapcsolt háztartások visszakötését

● A helyi önkormányzatok nagyobb, megfelelő pénzügyi forrásokkal alátámasztott javaslattételi és döntési jogkört kapjanak

● Támogassák államilag a – háztartásokban (esetleg az iparban) már felhasznált, így ivásra már nem alkalmas, de például takarításra, WC-öblítésre, esetleg öntözésre még felhasználható – szürkevíz technológia bevezetését

Abban sem volt vita, hogy – mivel a vízhasználat évről évre nő – komoly edukációs folyamatra lenne szükség, hogy „végre legyen értéke a víznek”, és ne pazaroljuk.

A kutatási anyag többek közt a fúrt és ásott kutak szabályozatlanságra is kitér, ami ugyancsak a vízhez jutás egyenlőtlenségéhez vezethet, ráadásul a kutak vízminőségét hivatalból senki nem ellenőrzi, így komoly egészségügyi kockázatot jelenthet.

„az ivóvízhiány súlyos higiéniai és ezáltal egészségügyi következményekkel jár, akár korai halálozáshoz is vezethet. Az alacsony vízfogyasztás miatt különösen a gyermekek és a várandós nők veszélyeztetettek”, amiről a Zöld Jogi Platform szakértői társaság környezeti és klíma igazságosság szakértője, Bari Jutka beszélt.

A szakértő megemlítette a sajnálatosan kevéssé ismert Aarhusi Egyezményt, amely biztosítja a lakosság jogát a környezeti információkhoz való hozzáféréshez, a döntéshozatalban való részvételhez és az igazságszolgáltatáshoz.

A Corvinus Egyetem docense, Köves Alexandra ökológiai közgazdász az önkorlátozás fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, egy fenntartható társadalom az egyéni szükségletek és a közösségi jólét, luxus kombinációjával érhető el, ennek egyensúlyára épül. Felvetése szerint, ha az élethez nélkülözhetetlen víz igazságos elosztása is problémát jelent, akkor hogyan leszünk képesek más erőforrásokon osztozkodni.

Papp Gergely, a tanulmány másik szerzője arról beszélt, hogy bár hátrányos helyzetű területeken előírás, hogy a közkutaknak 150 méteren belül kellene lenniük, ez gyakran csak légvonalban érvényesül. Rámutatott arra is, hogy a vízellátás hiánya a fizikai megterhelés mellett a mentális egészséget is jelentősen fenyegeti.

A Víz Koalíció tagjai hangsúlyozták, hogy az erős érdekérvényesítéshez a vízügyi problémákban érintett csoportok és szervezetek összefogása elengedhetetlenül szükséges, amit mottójuk is tükröz:

A civil szervezettől kapott tájékoztatás szerint a hétközi konferenciát további egyeztetések sora követi.