Egy észak-koreai léggömb szállította – már második alkalommal - a hulladékot a dél-koreai főváros központjába. Egyre élesebb a retorikai a két Korea között, miközben Phenjan szélesíti együttműködését Oroszországgal.
HIRDETÉS
Egy észak-koreai léggömb által szállított szemét csütörtökön már másodszor zuhant a Szöul központjában lévő elnöki épületre, ami aggodalmat keltett a kulcsfontosságú dél-koreai helyszínek sebezhetőségével kapcsolatban.
A dél-koreai elnöki biztonsági szolgálat szerint nem találtak veszélyes tárgyakat abban a hulladékban, amely akkor szabadult el, amikor az észak-koreai léggömb szétdurrant az elnöki palota felett.
Az incidensre azt követően került sor, hogy a két Korea fokozta az egymás elleni fenyegetéseket és retorikát. Phenjan azt állítja, hogy a hónap elején Szöul drónokat repített Phenjan fölé, és propaganda szórólapokat szórt ott szét.
Észak-Korea május vége óta több ezer léggömböt küldött a dél-koreai légtérbe, amelyek különféle műanyag- és papírhulladékot, de nem veszélyes anyagokat szállítottak, visszatérve a hidegháborús pszichológiai taktikákhoz. A dél-koreai elnöki épületre júliusban hullott először szemét, az szintén nem tartalmazott veszélyes tárgyakat.
Nem volt azonnal ismert, hogy a dél-koreai elnök, Jun Szogjol ott tartózkodott-e az épületben, amikor a legutóbbi léggömb ledobta rakományát. A programja szerint aznap találkozott a lengyel elnökkel, Andrzej Dudával.
A dél-koreai média arról számolt be, hogy csütörtökön Junt és feleségét, Kim Keonhit bíráló észak-koreai röplapokat találtak Szöul Jongszan kerületében, ahol az elnök hivatala található.
A hírügynökségek fényképeket tettek közzé néhány olyan szórólapról, amelyek az elnök feleségét egy újkori Marie Antoinette-nek írják le.
A helyi média szerint ez volt az első alkalom, hogy észak-koreai szórólapokat találtak Dél-Koreában azóta, hogy mintegy öt hónappal ezelőtt megkezdődött a léggömbkampány.
A dél-koreai elnöki biztonsági szolgálat egyelőre nem erősítette meg konkrétan a jelentéseket, de a dél-koreai vezérkari főnökök közössége felszólította Észak-Koreát, hogy hagyjon fel az elnököt rágalmazó "durva szórólapok" ledobásával - és figyelmeztetett, hogy Phenjan teljes mértékben felelős lesz az esetleges következményekért.
Szakértők szerint azonban Észak-Korea valószínűleg nem rendelkezik olyan kifinomult technológiával, amely szükséges lenne ahhoz, hogy léggömbökkel támadjon konkrét célpontokat.
"Akár van a léggömböknek GPS-e, akár nincs, az egész arról szól, hogy nagy számban indítsák őket, és a megfelelő magasságban találják el a szél irányát és sebességét" - mondta Li Csungeun, a dél-koreai Tudományos és Technológiai Politikai Intézet tiszteletbeli kutatója.
"Bár egyes médiumok szerint javult a léggömbök pontossága, ez a javuló pontosság nem azért van, mert valamilyen irányítórendszerrel szerelték fel őket, hanem inkább azért, mert most van az az évszak, amikor a szél dél felé fúj."
Megtorlás a megtorlásért
Észak-Korea azzal vádolta meg Dél-Koreát, hogy az elmúlt hónapban háromszor is drónokkal juttatott propagandaleveleket Phenjan fölé, és megtorlással fenyegetőzött, ha ez ismét megtörténik.
Szöul nem volt hajlandó megerősíteni, hogy a vádaknak van-e valóságalapjuk, ehelyett arra figyelmeztetett, hogy az észak-koreai rezsim a létét kockáztatja, ha dél-koreai állampolgárok biztonságát veszélyezteti.
Észak-Korea azt állította, hogy a léggömbös akciók megtorlásnak tekinthetők dél-koreai aktivisták akciói miatt, akik saját léggömbjeikre erősítve Kim-ellenes röplapokat indítottak Phenjan felé.
Dél-Korea a szemetes léggömbökre úgy reagált, hogy újraindította a határ menti területeken elhelyezett hangszórókból sugárzott propagandaadásokat - amivel Észak-Koreát arra késztette, hogy visszakapcsolja saját frontvonalbeli hangszóróit.
Kim Dzsongun az utóbbi időben fokozta fegyvertesztjeinek ütemét, és jelentősen kiterjesztette országa nyílt katonai együttműködését Oroszországgal.
Amerikai és dél-koreai tisztségviselők szerdán közölték, hogy mintegy 3000 észak-koreai katona jelenleg Oroszország több helyszínén tart kiképzést. Dél-Korea szerint Phenjan végül összesen 10 ezer katonát kíván Oroszországba küldeni, hogy támogassa ukrajnai invázióját létszámban megfogyatkozott haderejében.
Dél-Korea aggódik amiatt, hogy Oroszország kifinomult technológiával járul hozzá Észak-Korea nukleáris és ballisztikus rakétaprogramjához, amelyek mind Dél-Koreát, mind az Egyesült Államokat fenyegetik.