Dominique Pelicot képtelen volt végignézni a tárgyaláson, amint volt feleségét idegenek teszik magukévá. Pedig az idegeneket ő toborozta, ő kábította el feleségét, és ő készítette a felkavaró felvételeket Gisèle Pelicot megerőszakolásáról. Ezek közül sokat a félreérthetetlen Abuse mappában tárolt.
HIRDETÉS
„Egyszer megmozdult” – vallotta saját mentségére Lionel R. a bíróságon. A férfi 2018. december 2-án látogatta a Pelicot házaspárt mazani otthonukban, Avignon közelében, a férj, Dominique Pelicot meghívására. A vendéglátó már a nappaliban megkérte, hogy csöndben vetkőzzön le, majd bevezette a hálószobába, ahol – akkor még felesége – Gisèle Pelicot aludt teljesen meztelenül.
Lionel R. közösült az alélt nővel. Az aktus fél órán át tartott. Ez alatt az idő alatt Dominique gondosan videóra vett minden apró részletet. Időnként arra kérte a férfit, hogy vigyázzon, és ne ébressze fel a feleségét.
Amikor a nő mocorogni kezdett, a férj felszólította a látogatót, hogy haladéktalanul hagyja el a szobát.
„Ekkor tértem magamhoz – egy kicsit. Rájöttem, hogy nagy baj származik abból, ha a jelenlétemben ébred fel. Sokkal korábban el kellett volna mennem, de akkor ez nem jutott az eszembe” – mondta az ítélőtábla előtt Lionel R. Egyike annak az ötven férfinak, akit az ügyészség a felvételek alapján azzal vádol, hogy a férj által elkábított, magatehetetlen nőt beleegyezése nélkül szexuálisan bántalmazott. Az ötvenegyedik vádlott maga a felbujtó, Dominique Pelicot, akit a példátlan botrány kirobbanása után azonnal elhagyott felesége.
„Tisztában volt azzal, hogy nemi erőszakot követ el?” – kérdezték a vádlottól.
„Soha nem állt szándékomban megtenni. De mivel soha nem kaptam meg Gisèle Pelicot beleegyezését, csak annyit mondhatok...” – Lionel R. képtelen volt befejezni a mondatot a France24 tudósítása szerint.
A 44 éves férfi egy szupermarket üzletvezetője. A vezetéknevét – a többi vádlotthoz hasonlóan, Dominique Pelicot kivételével – nem tették közzé, bár az elkövetőkről azóta sokat tudni.
A 72 éves áldozat, Gisèle Pelicot azonban nemcsak a nevét vállalta arccal, hanem egyenesen azt kérte a bíróságtól, hogy nyilvánosan vetítsék le a megalázásról készült felvételeket.
Ennél súlyosabb büntetést talán nem is kaphattak volna az elkövetők.
A vonakodó bírák
Az avignoni büntetőbíróság bírái kezdetben vonakodtak eleget tenni az áldozat kérelmének. Merőben szokatlannak tűnt, hogy a sértett a megalázó felvételek bemutatását követeli, ami – mint kiderült – a vádlottakat sokkal inkább megviselte.
Első nekifutásra elutasították Gisèle Pelicot ügyvédeinek indítványát, és a nyilvánosság teljes kizárásáról döntöttek a videóbizonyítékok bemutatása alatt. Aztán első határozatukat hatályon kívül helyezve mégis engedélyezték a közönség részvételét a vetítéskor egyetlen kikötéssel: minden egyes felvétel bemutatását egy bejelentés előzi meg a tartalomról, amely lehetővé teszi, hogy az érzékeny beállítottságú jelenlevők elhagyják a tárgyalótermet.
Az áldozat jogi képviselői „győzelemként” ünnepelték a döntést.
A vetítés „nem lesz szisztematikus”, és csak akkor alkalmazzák az egyik fél kérésére, ha az „igazság feltárásához feltétlenül szükséges” – indokolta a döntést Roger Arata tanácselnök.
Dominique Pelicot mindeddig tisztázatlan okokból pontos és aprólékos nyilvántartást vezetett minden, a családi házat meglátogató idegenről, és megörökítette az évekig tartó erőszak-sorozat visszatetsző jeleneteit – ezzel óhatatlanul is segítette a nyomozókat a bűncselekmények felderítésében és a bizonyítékok feltárásában.
A mazani otthont a „horror házának” nevezi a brit bulvársajtó.
A kéjenc és perverz férj mégsem azon bukott le, hogy jöttmentekkel erőszakoltatta meg elkábított feleségét. Négy éve azután kezdtek el nyomozni ellene, hogy nők azzal vádolták: a szoknyájuk alá fényképezett egy szupermarketben. Kiderült, hogy visszaeső bűnös. Hasonló gyanúval már 2010-ben is őrizetbe vették.
Az is bebizonyosodott, hogy több mint harminc éve két nőt erőszakolt meg. Az egyiket meg is ölték. A DNS-bizonyítékok alapján Dominique Pelicot a két erőszakot elismerte, a gyilkosságot azonban tagadja.
„Tekintettel arra, hogy a felvételek illetlenek és sokkolók, bemutatásukra csak a felek és a bíróság jelenlétében került sor” – magyarázta első, elutasító döntését a bíró, Gisèle Pelicot ügyvédei azonban – akiknek ügyfele a nyilvános tárgyaláshoz is ragaszkodott – a korlátozás feloldását követelték azzal érvelve, hogy kábítószert használtak fel szexuális visszaélésre.
A vádlottak ügyvédei ezzel szemben tisztában voltak a vetítés következményeivel, és kézzel-lábbal tiltakoztak az engedély ellen.
A kérés jóváhagyása után a minap a tárgyalóterem melletti elkülönített helyiségben megkezdődött a felvételek vetítése. A videók címe önmagában is nyers. A durva elnevezések megdöbbentették a közönséget, amely a zsúfolásig megtöltötte a vetítőszobát. Egy bizonyos idő elteltével Arata arra kérte a címeket felolvasó ügyészt, hogy mellőzze a tartalomismertetőt.
A vetítés első napján tucatnyi felvételt és nagyjából tíz fotót mutattak be a jelenlévőknek, akik kivétel nélkül támogatásukról biztosították az áldozatot.
Gisèle Pelicot megalázó szenvedései feminista ikonná tették Franciaországban.
A felkavaró felvételek
Vihar előtti csönd borult a teremre, miközben a három nagy, magasan elhelyezett képernyő életre kelt.
Az üvegtábla mögé ültetett Dominique Pelicot lerogyott a székére. Ősz haját nemrég nyírták meg. A bal kezét a szemei elé emelve próbálta magát távol tartani a látványtól – amelynek ő volt a szerzője.
Gisèle Pelicot a terem másik végében ült. A fejét a falnak támasztotta, néha lecsukta tekintetét. Az arckifejezése olvashatatlan volt, és – a tudósítások szerint – semmilyen érzésről nem tanúskodott.
Egy, csupán kék alsónadrágot és fekete zoknit viselő férfi közeledett az ágyhoz, szinte nesztelenül. A kamera beleremegett, miközben követte. A férfi mögött egy ruhátlan nő bukkant fel a gyűrött, fehér lepedőn. A vágatlan jelenetben megkezdődött az aktus.
Időnként tisztán lehetett hallani a nő horkolását.
Dominique Pelicot ilyenkor mindkét kezével befogta füleit. Menekült az általa kreált valóság elől. Évekig veszélyesen egészségkárosító szorongásoldót kevert felesége ételeibe és italaiba, amitől a nő kábulatba zuhant.
Ezek után látogattak a Pelicot házaspár otthonába jobbára teljesen idegen, a neten beszervezett idegenek, akik szexuálisan bántalmazták az alélt nőt.
Az ügyészek szerint mind az ötven férfi, aki elfogadta az online meghívást, tisztában volt azzal, hogy a nő eszméletlen. Ennek ismeretében és a beleegyezés hiányában pontosan tudták, hogy amit elkövetnek, az nemi erőszak – érveltek a vád képviselői.
Az alábbi kép bal felső sarkában az áldozat, Gisèle Pelicot, a bal alsóban pedig volt férje, Dominique Pelicot látható, valamint az ötven vádlott közül néhány fekete-fehér fotója.
A kék alsónadrágot és fekete zoknit viselő férfit egy 43 éves asztalosként mutatták be, és Vincent C.-nek nevezték a tárgyaláson.
Leszegett fejjel ült a vádlottak padján, és egy pillanatra sem nézett a képernyőre.
„Felismeri a nemi erőszak tényét?” – kérdezte tőle a tárgyalást vezető Roger Arata.
„Nem” – válaszolt Vincent C. Ködös magyarázatában arra hivatkozott: Dominique Pelicot azt mondta neki, hogy felesége beleegyezett a szexuális játékba, ezek után pedig nem merült el a részletekben.
„Képtelen vagyok elviselni ezt az embert” – ezzel a megjegyzéssel Gisèle Pelicot néhány percre elhagyta a tárgyalótermet.
Vincent C. végül elismerte, hogy az élmény „szokatlan” volt, és nem hasonlított semmilyen korábbi párkapcsolatához. De akkor – szavai szerint – nem gondolt „semmi másra”.
Miután azonban beszélt anyjával és ügyvédeivel, megértette a francia jogot, illetve a nemi erőszak értelmezését, így mérlegelhette tettének súlyát.
Igen, most már tisztában vagyok azzal, hogy az általam elkövetettek „nemi erőszaknak” minősülnek – vallotta a tárgyaláson a vetítés után.
„Tisztában van azzal, hogy Gisèle Pelicot tettének áldozata?” – kérdezte ismét a bíró.
„Igen” – rebegte Vincent C.
Az egyik, névtelenséget kérő vádlott, egy avignoni külvárosban élő vádlott, a szakmáját tekintve ápoló azt állította az újságíróknak, hogy ő maga is Dominique Pelicot áldozata volt.
„Egy hangszer voltam csupán” – mondta –, „a férj pedig játszott rajtam”. Pszichopataként jellemezte, aki rávette, hogy feleségét zaklassa. Azt mondta, saját bűne az élete végéig kísérteni fogja.
Az Abuse-mappa
A vádlottak meghallgatása előreláthatóan összesen négy hónapig tart. A francia közép- és munkásosztályból kerülnek ki: van köztük kamionos, asztalos, kereskedő, informatikus és helyi firkász. Az életkoruk 26-74 év. Sokan párkapcsolatban élnek, és gyerekük is van.
Tizenöt kivételével a többiek vitatták a vádat. Azt állítják: Pelicot úr átverte őket a „játékos trió”, a párcsere meséjével, és elhitette velük, a felesége csak mímeli az alvást.
Az áldozat egyik ügyvédje szerint azonban nyilvánvaló volt, hogy Gisèle Pelicot eszméletlen, így a beleegyezését sem adhatta az „édeshármashoz”.
A rendőrség a nyomozás során több mint húszezer videót és fotót talált Dominique Pelicot eszközein – ezek közül sok a félreérthetetlen Abuse, Zaklatás elnevezésű mappában volt eltárolva.
A felvételeken az áldozat általában meztelen volt; néha harisnyakötőt, alsóneműt vagy csak egy fehér zoknit viselt. A vádlottak a kezükkel és a szájukkal kényeztették. Öt azonosított férfi a nemi szervét a magatehetetlen nő ernyedt ajkai közé gyömöszölte. Az elkábított áldozat egyszer sem reagált az érintésekre.
A vetítés fájdalmasan sokáig tartott. Több ügyvéd és újságíró elfordította a tekintetét. A vádlottak lesütött szemmel hallgattak.
Az egyik 61 éves hűtőtechnikus azt vallotta, hogy harmincéves kora óta párcserélő swinger, és feltétlenül megbízott meghívójában.
„Látott a felvételen egy másik párt?” – kérdezte tőle Gisèle Pelicot ügyvédje.
„Igen, akkor úgy tűnt” – felelte Thierry P.
Egy másik videón Simoné M. hatolt be a nőbe, aki az oldalán feküdt, és aludt.
„Nem tudta, hogy eszméletlen?” – faggatta az ügyvéd.
„Nem. Azt hittem, hamarosan felébred” – válaszolta a 43 éves férfi, foglalkozását tekintve sofőr, aki akkoriban történetesen a Pelicot házaspár szomszédja volt.
Thierry P. elismerte: lehetséges, hogy nemi erőszakot követtek el, de a „lelkünkben nem vagyunk erőszakosak”.
Dominique Pelicot már korábban elismerte bűnösségét.
A példátlan perben az ítélethirdetés nem sokkal karácsony előtt várható.