Az izraeli miniszterelnök megismételte felhívását, hogy az ENSZ békefenntartói "ideiglenesen hagyják el a harci övezetet", és "teljesen hamisnak" nevezte azokat a vádakat, amelyek szerint Izrael szándékosan támadta meg az UNIFIL személyzetét.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök továbbra is követeli, hogy az ENSZ UNIFIL néven ismert libanoni békefenntartó erői "ideiglenesen hagyják el a harci övezetet". Netanjahu kitart amellett, hogy "teljesen hamis az a vád, miszerint Izrael szándékosan támadta meg az UNIFIL személyzetét".
A nemzetközi bírálatok egyre erősödnek, miután az izraeli erők a libanoni szárazföldi hadművelet kezdete óta többször is tüzet nyitottak az ENSZ békefenntartóira.
Netanjahu szerint Izrael "többször is megkérte" a Dél-Libanonban állomásozó békefenntartó erőket, hogy hagyják el a területet, ahol az izraeli hadsereg tevékenykedik. Az ENSZ 10 ezer fős libanoni ideiglenes erői közel 50 éve járőröznek a Libanon és Izrael közötti határvidéken.
Az UNIFIL legalább öt tagja megsebesült azóta, hogy Izrael két hete megkezdte szárazföldi behatolását Libanonba. Az UNIFIL vezetője kijelentette, hogy az ENSZ békefenntartói Izrael kérése ellenére Libanon déli határán maradnak.
Az ENSZ szerint a békefenntartói elleni támadások háborús bűncselekménynek minősülhetnek
Stephane Dujarric, Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője hétfőn újságíróknak azt mondta, hogy "a békefenntartók elleni támadások sértik a nemzetközi jogot, beleértve a nemzetközi humanitárius jogot, és háborús bűncselekménynek minősülhetnek".
Guterres felszólított minden felet, beleértve az IDF-et is, hogy "tartózkodjanak minden olyan cselekménytől, amely a békefenntartókat veszélyezteti".
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa erős aggodalmának adott hangot, és megismételte, hogy támogatja a békefenntartó misszió szerepét a regionális biztonság támogatásában. A tanács mind a 15 tagja továbbra is szilárdan támogatja az UNIFIL dél-libanoni jelenlétét, és hangsúlyozták, hogy a misszió a helyén marad.
A tanácsi tagok "mélységes aggodalmukat" fejezték ki a polgári áldozatok, az infrastruktúra pusztulása és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek növekvő száma miatt. Felszólítottak minden felet, hogy tartsák be a nemzetközi humanitárius jogot, amely előírja a polgári lakosság védelmét.
A Biztonsági Tanács "hangsúlyozta továbbá, hogy olyan diplomáciai erőfeszítésekre van szükség, amelyek tartósan véget vetnek a konfliktusnak, és lehetővé teszik, hogy a kék vonal mindkét oldalán élő civilek biztonságban visszatérhessenek otthonaikba".