Egyedülálló építészeti csodának számít a szecessziós Gresham-palota, amely 118 éve áll Budapest szívében és talán legszebb pontján. Körbejártuk a palotát, és meglepő titkokra leltünk.
HIRDETÉS
A Gresham-palota sok mindent látott már: a boldog békeidőkben hintók gördültek előtte, és jómódú családok laktak itt luxusapartmanjaikban, megépülése után nem sokkal, 1919-ben a Tanácsköztársaság idején vörös zászlókat tűztek ki rá május elsején, a '30-as évek bohém hangulatában itt találkoztak a híres Gresham-kör tagjai, a második világháború idején pedig még bombatalálat is érte az épületet. Az '50-es években megkopott a nagypolgári életérzés: önkormányzati lakásokat alakítottak ki a palotában, majd turistairodát, éttermeket, boltokat nyitottak itt. Végül 2004-ben a Greshamet felébresztették Csipkerózsika-álmából, amikor a Four Seasons Hotels and Resorts megvásárolta az épületet, és szállodát nyitott itt.
A tervező szerelmes volt, ezért szívekkel dekorálta ki a palotát
Talán nem sokan tudják a Gresham-palotáról, hogy némileg romantikus módon a Szívek Palotájának is nevezik az épületet, mert sok helyütt szívecskékkel dekorálták ki – a motívumok azonban csak nagyon diszkréten találhatóak meg, ezért valóságos szívvadászatra van szükség ahhoz, ha mindegyiket szeretnénk fellelni. A lift tábláján talán feltűnőbbek, de az égetett kerámiacsempéken már nehezebb észrevenni őket. Az eredeti tervező, Quittner Zsigmond, úgy tudni, azért foglalta bele a szív motívumot is a palota dekorációjába, mert éppen szerelmes volt, és tudta, hogy a szíve hölgye be fog majd költözni az épület egyik lakásába. A Gresham-palotában ugyanis 1906-os megnyitásakor először irodák és luxusapartmanok kaptak helyet.
A korabeli Budapest az Osztrák-Magyar Monarchia egyik fővárosaként éppen történetének legszebb időszakát élte – Európa leggyorsabban fejlődő, pezsgő kulturális életéről ismert települése volt. Ekkoriban épült az Andrássy út és számos olyan épület is a belvárosban, amelyek mára a városkép részévé váltak. A Gresham-palota a monarchia akkori nagyságát és erejét tükrözte, Art Nouveau stílusa, szívecske- és madármotívumai ugyanakkor kedvességet és játékosságot csempésztek az egyébként grandiózus épületbe.
A palota megnyitásakor a legmodernebbnek számított Magyarországon, és technológiai tekintetben Európában is kiemelkedő volt: központi porszívórendszerrel látták el, és a főbejáratnál a kaput hidraulikus szerkezettel lehetett lesüllyeszteni a padlóba, hogy így gördülhessenek be a hintók és lovaskocsik az épület előterébe.
A Gresham-palota azonnal a fővárosi társasági élet közepére került: Szelke László történész ’A Gresham a nácik ellen’ című könyve szerint az épület változó főszereplőkkel ugyan, de évtizedeken át szabadelvű fészeknek számított.
Csempék estek le az épületről az utcára
Az aranykor után azonban nehéz időket élt át a Gresham: bombatalálatot is kapott a második világháborúban, de még egész jól megúszta Budapest ostromát. A valódi hanyatlás 1945 után kezdődött: a hatalmas lakosztályokat feldarabolták, és önkormányzati lakásokat alakítottak ki bennük, a díszítőelemeket, a kandallókat szétverték, az értékes ólomüvegeket és rézcsapokat a pincébe hordták.
A kommunizmus idején a grandiózus épület olyannyira elhanyagolttá vált, hogy úgy tudni: homlokzatáról időnként értékes Zsolnay-kerámiák estek a járdára, amelyet a járókelők felkaptak, és elvittek.
Az 1970-es években veszélytelenítették a homlokzatot, de a palota csak a 2000-es évek elején kapta vissza régi fényét.
Ahogyan az egy évszázaddal korábban történt, az épületet megvásárló Four Seasons Hotels and Resorts szállodalánc az elérhető legkiemelkedőbb magyar tehetségeket gyűjtötte össze és alkalmazta a palota helyrehozatalánál: kovácsoltvas-szakértőket, ólomüveg-specialistákat, keramikusokat, és az eredeti tervek alapján rekonstruálták az épületet 2001 és 2004 között.
A Four Seasons Hotel Gresham Palace-t 2004-ben nyitották meg, 179 szobájából és lakosztályából pazar kilátás nyílik a Dunára és a budai panorámára.
Egymásnak felelnek a szimbólumok
„Budapest szívében ülünk” – mutat körbe a hotel kommunikációs igazgatója, Esküdt Judit a lobby-ban, amikor leülünk beszélgetni. „A budapesti főépítésztől tudtuk meg, hogy az épület azért nem párhuzamos a Dunával, mert a palotát úgy tervezték, hogy az Alagút, a Lánchíd és a főbejárat boltívei egybeolvadjanak, egy vonalba essenek” – magyarázza.
Ez a hármasság többször is megjelenik az épületben: a Gresham-palota szívét három passzázs alkotja, amelyek három lépcsőházhoz vezetnek. Az itt található, Róth Miksa által tervezett üvegablakokon megjelenik az épület magyar és nemzetközi identitása is: Sir Thomas Gresham, Kossuth Lajos és Széchenyi István tekint ránk vissza róluk.
A Four Seasons PR-igazgatója elmeséli, hogy az egyik lakó a második világháború kirobbanásakor elrejtette a Kossuth-lépcsőház üvegablakát, ezért az megmaradt, így az eredeti látható belőle. A másik két üvegablakot azonban újra kellett alkotni, mert a bombatalálatok miatt kitörtek, ahogyan a lépcsőházak teteje is beszakadt.
A pusztítás és a háború utáni évtizedek elhanyagolása miatt nem sok eredeti része maradt meg a palotának, de Magyarország első liftjének a kerete megőrződött a Kossuth-lépcsőházban.
Megmaradt itt egy egykori luxuselem is: a korláton fémcső fut, amelyben meleg víz folyt még a századfordulón, így a dámáknak és uraknak nem fázott a keze akkor sem, amikor télen felkapaszkodtak a hideg lépcsőházban.
Az embernek olyan érzése támad a Greshamben, mintha a szimbólumok egymásnak felelgetnének: a kovácsoltvas kapuk pávamotívuma a szőnyegeken, a lobby párnáin, sőt, a virágcsokrokon is visszaköszön.
Pávakék az itt dolgozók ruhája, a bárszékek a Múzsa bárban. A mozaikokon is észrevehető a pávaszem irizálása. A szívecskékre pedig a lépcsőházak kovácsoltvas korlátjának szerelmes gerlepárja rímel. Az Art Deco jellegzetes elemeként szecessziós betűtípussal írt feliratok és égetett mázas kerámiaborítások jelennek meg.
Magyar és nemzetközi identitás
A hotel PR-igazgatója szerint kettős identitása van az épületnek, amely több területen is megjelenik: „Míg a külföldiek a Four Seasons Hotelbe érkeznek, a hazai közönség a Gresham-palotába jön” – mondja Esküdt Judit. A kommunikációs szakember szerint a magyarok magához az épülethez kötődnek erősen, hiszen sokaknak van valamilyen sztorija róla – vannak, akik arra emlékeznek, hogy a ’90-es években még milyen romos volt az épület, és van, akinek az édesanyja még a ’80-as években a benne lévő irodákban dolgozott.
Amikor felvetődik, vajon mennyire érzik úgy a magyarok, hogy bejöhetnek a hotelbe, nem feszengenek-e attól, hogy belépjenek az előkelő Gresham-palotába, akármennyire is a magyar történelem és a világörökség része is az épület, Esküdt Judit azt feleli, hogy nyitva állnak mindenki előtt, nem kell hotelvendégnek lenni ahhoz, hogy valaki bejöjjön hozzájuk, hiszen – mint mondja – ez egy klassz élettér. „Ha valaki bejön, és ezt felismeri, onnantól megtörik a feszengés. Egyre inkább azt látjuk, hogy ahogyan megváltozott a kommunikáció, és emberközelibb lett a hely is, az emberek szívesen jönnek a Múzsába, a Kollázs étterembe is, amiről sokan nem is tudják, hogy ez utóbbi a hotel étterme. Mindenkit nagy szeretettel várunk akár egy kávéra, sütire.”
Habár a szállóvendégek többsége külföldi, a Múzsa bár és a Kollázs közönsége túlnyomórészt hazai. A PR-igazgató azt hangsúlyozza, hogy jó érzés számukra megosztani a magyar emberekkel „ezt a csodálatos Art Nouveau-palotát, amely a hazai tudás és kreativitás olvasztótégelye. Itt Róth Miksa üvegablakai láthatóak, Jungfeld Gyula kovácsoltvas kapui, Zsolnay-csempék vannak a falakon… Bár kicsi ország vagyunk, de fantasztikus dolgokra vagyunk képesek, és ez megmutatkozik ezen az épületen is.”
A kettős identitás megjelenik az étterem étlapján: nem csak francia vagy nemzetközi, hanem magyar hagyományos fogásokat és borokat is lehet itt fogyasztani, valamint az egyedülálló módon a hotel legfelsőbb emeletén található spa-jában is kis magyar tervezők termékeit árulják, a kezelésekhez pedig nem csak francia, hanem egy nemzetközi hírűvé vált magyar szépségápolási márkát is használnak.
Ha kell, huszárruhában lejtenek néptáncot rózsával a kézben
Egy szálloda elsősorban a vendéglátásról szól, és néha egészen extrém kérésekkel is találkoznak az itt dolgozók. A kommunikációs igazgató elmesél egy történetet, amely egy nem mindennapi vendégkéréshez kapcsolódik: „Egy vendégünk este 8-kor becsekkolt, és elfelejtette, hogy másnap lesz a felesége születésnapja. Mivel a neje nagyon szereti a huszárokat, a férj megérdeklődte: lehetséges-e, hogy másnap reggel 8-kor az egyik kollégánk huszárruhát öltve néptáncot lejtsen előtte, és hozzon rózsát és tortát. A concierge kollégáink összedugták a fejüket, hogyan lehetne ezt megvalósítani. Nyilván nagyon jó kapcsolatban állnak több hellyel is, de késő este már nem volt nyitva egy ruhakölcsönző sem, ezért úgy oldották meg a helyzetet, hogy éjfélkor kinyittatták az Operaház kosztümrészlegét, elhozták a kosztümöt, másnap reggelre bejött az a kolléga, aki tud néptáncolni, beöltözött, és ott volt reggel 8-kor az ajtóban, vörös rózsával és tortával a kezében.”
Ebből egyértelmű, hogy amennyire csak a csapattól telik, megpróbálják teljesíteni, valóra váltani akár a vendégek extrém kéréseit is. „De még nagyobb meglepetés, ha valaki nem számít rá, és úgy lepjük meg. Most zajlik a Sakkolimpia, és ha valamelyik vendégünk erre érkezik, akkor az ő szobájában elhelyezünk valamilyen sakkal kapcsolatos meglepetést. Számunkra fontos, hogy érezze a vendég: nem egy gyümölcstálat kap, hanem egyénileg odafigyel rá a csapat. Ez az, ami megmarad az emberekben. Alapmottója a Four Seasonsnek, hogy „Bánj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak”. Klisének hangzik, de itt valóban sikerül ezt megvalósítani. Sokan a szálloda nyitása óta itt vannak. Készítettünk róluk egy fotósorozatot, a 20 éves évfordulót így ünnepeltük, hogy ők kerültek a reflektorfénybe. Mi tényleg vendégül látjuk a vendégeket. A kollégáimon látom, hogy mindenkire igyekeznek személyesen odafigyelni. Lecsupaszítva: mi is ágyat és grillcsirkét adunk el, ezt ezer másik hely is tudja, de mi tényleg szeretnénk, hogy a vendég jól érezze magát. A személyre szabott odafigyelés és kedvesség különbözteti meg ezt a szállodát.”
Az egyedülálló épület mellett valószínűleg ennek is szól az a díj, amelyet a hotelszakma Oscarjának is neveznek: a Four Seasons Hotel Gresham Palace felkerült a Condé Nast Traveller nemzetközi utazási magazin 2024-es Aranylistájára, amelyen mindössze 75 szálloda szerepel. „Nagy kuriózum, ez nem csak a Gresham-palotának vagy a Four Seasons brandnek szól, hanem nagy elismerés Budapestnek is mint desztinációnak – mondja Esküdt Judit. Európából 25 hotelt választották be, francia, svájci, londoni csodálatos hotelek vannak a listán, mi pedig befértünk Közép-Európából, először nem is akartam hinni a szememnek!”
Sophia Lorenről lehet csak tudni, hogy biztosan itt lakott, mindenki mással kapcsolatban mélyen hallgatnak
„Csak Sophia Lorenről beszélhetek az itt megszálló híres emberek közül, mert ő kiadott erről egy sajtóanyagot. 2004-ben a kolléganőm első ügyfele ő volt” – idézi fel Esküdt Judit. „Mi semmilyen információt nem adunk ki egyetlen vendégünkről sem. Ha ma este megkérdezne engem az egyik barátnőm, hogy ’na és kivel találkoztál itt napközben?’, nem mondhatnám el neki, mert szigorú titoktartás köt. Ha tegyük fel, Ön itt készít egy fotót, és megosztja, hogy itt járt, én még arra sem hivatkozhatok, mert ez az Ön személyes közösségi oldalán történik. Ha azonban kiad egy sajtóanyagot, az már más, arra hivatkozhatok.”
Hiába is kérdezgetem tovább a kommunikációs igazgatót, ő hallgat, nem árulhatja el még utólag sem, hogy ki szállt meg itt. Annyit mond csak: „Ha a városban kiemelt személy tartózkodik, akkor nagy az esélye, hogy nálunk száll meg. A politikai delegációk kicsit trükkösek, mert eleve van három zászló a ház előtt: a budapesti, a magyar és a kanadai (a Four Seasons eredetileg kanadai vállalat). Amikor hivatalos államközi látogatásra érkezik egy delegáció, akkor a budapesti zászlót levonják, és a kormánytól megkapjuk a vendégország lobogóját, amelyet felvonunk. De ez még csak egy zászló, és azt nem lehet tudni, hogy ki van itt, milyen pozíciójú ember.”
A diszkréció részeként fotókat sem tesznek ki a büszkeségfalra, mint sok más étteremben vagy hotelben. „Ez szándékos, éppen amiatt, mert ezeknek az embereknek az élete nagyon stresszes, nem tehetnek meg bármit, mert azonnal headline van belőle” - magyarázza Esküdt Judit. „Nem akarjuk megnehezíteni még mi is az életüket, mi azért vagyunk, hogy jól érezzék magukat, és nem kérünk meg senkit arra, hogy álljon ide vagy oda, és hadd csináljunk róla egy fotót. Van olyan, aki megengedné, mert kedves, de nem ez az üzletpolitikánk.”
Mi a közös a Greshamben és a londoni Buckingham-palotában?
Míg az épület különböző részein fellelhető szimbólumok egymásra rímelése egyértelművé válik bárki számára, aki figyelemmel néz körbe, az még az avatott szem számára is rejtve marad, hogy a palota „visszafelel” a londoni City-nek, a Towernek, sőt, a délutáni teához használt Herendi-porcelánszett révén még a Buckingham-palotának is. Hogy miként?
A palota angolszász szellemiségét eleve megalapozta anno, hogy a londoni székhelyű Gresham Biztosítótársaság építtette, amely Sir Thomas Greshamről, I. Erzsébet udvari kereskedőjéről, a mostani londoni City-ben álló királyi tőzsde 1566-os megalapítójáról kapta a nevét.
A 20. század elején a biztosítótársaságoknak tiltotta a törvény, hogy tőzsdei eszközökbe fektessenek pénzt, ez pedig arra sarkallta a biztosítótársaságot, hogy ingatlant építsen, ezzel diszkréten hirdetve a vállalat tőkeerejét.
Keveseknek tűnik fel az épületen, de megvalósult a cégvezetők egy szokatlan kérése is, amelyet a tervezőkhöz intéztek: hogy olyan kupolákat tervezzenek a Gresham-palota két tornyára, mint amilyenek a londoni Tower négy tornyán ülnek.
„A kapocs tehát Londonnal rejtve bár, de megmaradt” – mondja Esküdt Judit. „Ezért járt itt még walesi herceg korában Károly trónörökös is, hogy megnézze az épületet és a terveket. (III. Károly király ismert arról, hogy rajong az építészetért – a szerk.)
A PR-igazgató még egy részletet említ, ami összekapcsolja a palotát a brit uralkodó fő londoni rezidenciájával: a Four Seasons hotel délutáni teáját abban a Royal Garden nevű szervizben szolgálják fel, amelyet a Herendi Porcelánmanufaktúra csak számukra és a Buckingham-palota számára gyártott. Egyetlen apró különbség van a két szett között: míg a Gresham-palota teáskannájának tetejét egy pillangó, addig a Buckingham-palotáét egy korona ékesíti...