Hszi Csin-ping kínai elnök a kommunista állam alapításának 75. évfordulóján megismételte korábbi fenyegetését, hogy megvalósítja a Tajvannal való "újraegyesítést". "Senki sem állíthatja meg a történelem menetét" - jelentette ki Hszi Csin-ping Pekingben.
HIRDETÉS
Mint az elmúlt években már számos alkalommal, Hszi a népköztársaság megalapítását ünneplő hétfői állami banketten elmondott beszédében is hangsúlyozta, eltökélt szándéka a "haza teljes újraegyesítésének" elérése.
"Ez egy visszafordíthatatlan tendencia, az igazságosság ügye és a nép közös törekvése. Senki sem állíthatja meg a történelem menetét" - mondta a pekingi Nép Nagy Csarnokában összegyűlt több ezer embernek a Hszinhua állami hírügynökség szerint.
- fogalmazott Hszi a több mint 3000 ember részvételével rendezett banketten. Sürgette a Tajvani-szoroson átívelő mélyebb gazdasági és kulturális cseréket, valamint a "mindkét oldalon élő honfitársak lelki harmóniájának" előmozdítását is.
Tajvan jogállásáról a Kínai Népköztársaság megalakulása óta folyik vita. A sziget 1945 előtt 50 évig japán fennhatóság alatt állt, a második kínai-japán háborúban került vissza a Kínai Köztársasághoz, amelyet a nacionalisták kormányoztak.
Amikor négy évvel később egy polgárháborúban elveszítették uralmukat a kontinentális Kína felett, Tajvanra vonultak vissza. Az akkor megalakult Kínai Népköztársaság a Kínai Köztársaság utódállamának tekinti magát, ezért követel magának fennhatóságot a sziget fölött, és ezt akár erőszakkal is érvényesíteni akarja.
Három nappal azután, hogy májusban beiktatták hivatalába a függetlenség feladásáról hallani sem akaró új tajvani elnököt, Peking máris példátlan "büntető" hadgyakorlattal fenyegette meg a szigetországot, és azóta is számos alkalommal érzékeltette katonai erejét.
Legutóbb nemzetközi felségvizeken tesztelt Kína interkontinentális ballisztikus rakétákat, itt a fenyegetés már nemcsak Tajvannak, de Japánnak és a Fülöp-szigeteknek is szólt.