44 éve nem történt hasonló eset. A rakéta 12 ezer kilométert tett meg a kilövőállástól.
HIRDETÉS
Peking bejelentette, hogy sikeresen lőttek ki egy próbafejjel felszerelt, DF-41-es típusú interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) a Csendes-óceán vízébe. A rakétát szerdán, helyi idő szerint 04:44-kor indították, a kínai védelmi minisztérium közlése szerint pedig éppen a célzott területre ért oda. Hozzátették, hogy a tesztindítás rutinfeladat volt, és hogy az éves katonai gyakorlatok része.
A rakéta típusa és repülési útvonala továbbra is tisztázatlan, de a kínai állami média szerint Peking előre tájékoztatta az érintett országokat. Sokkal inkább meglepő, hogy Kína rutinnak titulálta a tesztet, ugyanis 1980 óta nem történt olyan, hogy a határain kívül, nemzetközi vizeken tesztelt volna ICBM-et.
Kína fegyvertesztjei nagyrészt belföldön zajlanak, a nukleáris fej hordozására is képes rakétáteszteket pedig jórészt az ország nyugati részén lévő Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen található Takla-Makán homoksivatagban rendezik.
Se nem rutin, se nem éves
Ankit Panda, a Carnegie Endowment for International Peace szakértője azt írta az X-en, hogy ha pontosak az információi, akkor "hosszú idő óta ez az első alkalom, hogy Kína ilyen rakétát tesztelt", és hozzátette, hogy Peking nevezheti „rutinszerűnek” és „évesnek” a tesztet, de szerinte "ilyesmit nem csinálnak rutinszerűen és évente sem.”
A japán védelmi minisztérium közölte, hogy helyi idő szerint szerdán kora délutánig nem történt kár a japán hajókban. Közleményükben megjegyzik, hogy továbbra is gyűjtik és elemzik a kínai hadsereg mozgásával kapcsolatos információkat, és minden lehetséges óvintézkedést megtesznek.
Kína legutóbb 1980 májusában tesztelt nemzetközi térben interkontinentális ballisztikus rakétát, és az is a Csendes-óceánon landolt, összesen 9070 kilométernyi repülést követően. Az akkori tesztben 18 kínai hadihajó vett részt, és máig az ország egyik legnagyobb haditengerészeti gyakorlatának tartják.
Félelemkeltés Japántól az Egyesült Államokig
A mostani teszttel kapcsolatban Drew Thompson, a szingapúri Lee Kuan Yew Egyetem vendégkutatója azt írta az X-en, hogy „az időzítés a lényeg.” Hozzátette, hogy Kína (a kiadott nyilatkozat szerint) egyetlen országot sem vett célba, de az tudható, hogy feszült a viszonya Japánnal, a Fülöp-szigetekkel, és persze Tajvannal is. "A kilövés erőteljes jelzés, melynek célja a megfélemlítés" - összegezte a kutató.
John Ridge amerikai biztonságpolitikai elemző szerint Kína azért is tesztelhetett, hogy megmutassa az erejét az Egyesült Államoknak. Peking és Washington kapcsolata ugyan javult az elmúlt évben, de a távol-keleti régió ettől még feszült.
Emlékezetes, hogy múlt hónapban Japán azzal vádolta Kínát, hogy egy kémrepülőgépük megsértette a japán légteret, Az incidenst Tokió "teljesen elfogadhatatlannak" titulálta.