EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Mit ajánlhat a 75 éves NATO Ukrajnának?

Joe Biden amerikai elnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt fogadja a washingtoni Fehér Házban 2024. június 17-én
Joe Biden amerikai elnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt fogadja a washingtoni Fehér Házban 2024. június 17-én Szerzői jogok Mark Schiefelbein/Copyright 2024 The AP. All rights reserved
Szerzői jogok Mark Schiefelbein/Copyright 2024 The AP. All rights reserved
Írta: euronews
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Kedden a védelmi szervezet jubileumi háromnapos csúcstalálkozója veszi kezdetét Washingtonban, a központi téma a háború és Ukrajna megsegítése – a találkozón szóba kerülhetnek a magyar békeközvetítés eredményei is.

HIRDETÉS

A NATO-tagállamok vezetői a szervezet 75. születésnapjára rendezett csúcstalálkozóján Ukrajna megsegítésének módozatiról fognak tárgyalni, bár a nemzetközi közvélemény félreérti a NATO ebben játszott szerepét – írja előzetes cikkében az AP. Az amerikai hírügynökség írása figyelmeztet: a NATO egy védelmi szövetség, amelynek tevékenységi köre kimerül a tagállamainak katonai eszközökkel való megvédésének kötelezettségében.

A NATO tehát nem az amerikai-európai kapcsolatok diplomáciai fóruma, hanem egy olyan katonai szervezet, amelynek célja a béke fenntartása Észak-Amerikában és Európában, de semmiképpen sem az, hogy belesodródjon egy nyílt katonai konfliktusba az atomhatalom Oroszországgal.

Mi a NATO?

Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetét 12 állam alapította meg 1949-ben a Szovjetunió jelentette katonai fenyegetésre adott válaszul, az orosz veszélyre való reagálás tehát a NATO „génjeiben van" – írja az amerikai hírügynökség.

A szervezet jelenleg 32 taggal rendelkezik, alapszerződésének 5. cikkelye kimondja a kollektív védelem elvét, amely az „egy mindenkiért, mindenki egyért"-elvet követi: egy tagállam szuverenitását, területi integritását ért támadás esetén valamennyi tagállam azonnal a megtámadott szövetséges segítségére siet.

Bármely európai állam csatlakozhat a NATO-hoz, ha teljesíti a szövetség elvárásait, követelményeit, illetve ha csatlakozását mind a 32 tag jóváhagyja.

Az alapítók egyike, a legnagyobb szuperhatalom, a legnagyobb finanszírozó és legnagyobb hadsereget tartó állam, az Egyesült Államok, így a NATO agendáját nagyrészt Washington határozza meg.

A szervezet élén október elején váltás lesz: a volt norvég miniszterelnök Jens Stoltenberget a főtitkári székben a volt holland kormányfő, Mark Rutte váltja majd fel. A NATO civil hivatali struktúráját a főtitkár irányítja, a katonai infrastruktúrát, szervezeti rendszert pedig hagyományosan egy amerikai tábornok, jelenleg az európai főparancsnokot Christopher Cavolinak hívják.

Miben tud segíteni a NATO Ukrajnának?

Az AP írása hangsúlyozza: a szervezet nem fegyverzi fel Ukrajnát, hiszen a NATO mint szervezet nem rendelkezik halálos fegyverekkel – a tagállamok saját nemzeti hadseregeik katonai felszerelését saját döntési hatáskörükben adhatják át az ukrán hadseregnek. Üzemanyagot, orvosi felszerelést, katonai öltözeteket, katonai járműveket, harceszközöket, fegyvereket, aknamentesítő eszközöket adnak át, elsősorban az ukrán védelmi és biztonsági kapacitások erősítésére.

A NATO vezetői a héten arról fognak dönteni, hogy az új terv keretei között milyen módon koordinálják majd a szállításokat Ukrajna számára, milyen módon képzik majd ki az ukrán újoncokat a NATO szakemberei. Ezen kívül a NATO várhatóan újra megismétli majd ígéretét arra vonatkozóan, hogy Ukrajna egy nap a NATO tagja lehet – de semmiképpen sem olyan körülmények között, amikor háborúban áll, hiszen az automatikusan belerántaná a NATO-államokat a katonai konfliktusba Oroszországgal.

Míg egyes tagállamok nyitva hagyták annak lehetőségét, hogy saját hatáskörben katonákat is küldjenek Ukrajnába, a NATO ilyen ígéretet nem tett. Európában félmillió NATO-kötelékben szolgáló katona tartózkodik jelenleg, az orosz fenyegetés miatt harckészültségben, ismétlődő hadgyakorlatokat tartva, a NATO a keleti határain a harcoló alakulatok számát megkétszerezte.

A magyar álláspont

Az Orbán-kormány saját narratívája szerint „békepárti" kormány: nem küld katonákat, sem fegyvereket, sem harci járműveket, sem lőszereket az ukrán frontra, viszont a háború kezdetétől fogva befogadta a többnyire nyugatra továbbtávozó ukrán menekülteket, humanitárius segítségnyújtással segítette a háború elől menekülőket.

A magyar kormányzati álláspont szerint tűzszüneti egyezségre lenne szükség a felek között, hogy a katonai események leálljanak, és a fegyvernyugvás során lehetőség nyíljon a békeegyezség feltételeinek kidolgozására, a háború kompromisszumos megoldással történő lezárására.

Ennek érdekében a magyar miniszterelnök az általa békemissziónak titulált küldetés keretében egy héten belül megjárta Kijevet, Moszkvát, Pekinget, majd a washingtoni NATO-csúcsra tart – ahol vélhetően be is számol majd küldetésének tapasztalatairól.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

NATO-légvédelmi gyakorlat Litvániában

A NATO „konkrét utat” ajánl Ukrajnának a csatlakozáshoz

Hivatalos Rutte jelölése: a NATO-tagállamok formálisan is döntöttek Stoltenberg utódlásáról