EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Gazdagodik a NATO - végre fizetnek a tagok, mint a katonatiszt -

Nőnek a befizetések
Nőnek a befizetések Szerzői jogok EURONEWS
Szerzői jogok EURONEWS
Írta: Ferenc SzéF
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az Észak-Atlanti szövetség megállapodása szerint a tagállamok a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát kötelesek védelmi kiadásokra fordítani. Ezzel sok baj és vita akadt a korábbi években, de az ukrajnai háború kezd rendet rakni a sorok között.

Nőtt a túlteljesítők száma

HIRDETÉS

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hét eleji washingtoni látogatásán jelentette be, hogy a szövetség 32 tagállama közül idén teljesíti védelmi kiadási kötelezettségeit. Ez óriási emelkedés, ami tizenhárommal több, mint tavaly, és öttel meghaladja az idén februárban közölt jóslást is.

"Ez jó Európának, de jó Amerikának is" - mondta Stoltenberg, főleg mivel a többletpénz nagy részét az Egyesült Államokban költik el. Ennek oka az, hogy a hozzájárulások 20%-át új fegyverzetekre kell költeni, és ezek javát az USA állítja elő, például a Patriot légvédelmi ütegek, a vadászbombázók, az ICBM stratégiai rakéták és sok más termék formájában.

A  védelmi beruházásokról szóló egyezmény 2014-jött létre, de az Egyesült Államok megdöbbenésére tavaly még csak 10 ország teljesítette a célt. Elnöksége idején ez annyira feldühítette Donald Trump elnököt, hogy többször is fenyegetett az amerikai befizetések csökkentésével, sőt, a szervezet puszta létjogosultságát is kétségbe vonta.

Mi több, az ukrajnai háború kitörése után kifejezetten bátorította Putyint azzal a megjegyzésével, hogy a USA nem fogja megsegíteni azokat a NATO-tagokat, akik nem fizetik be rendesen a tagdíjakat, amit ő - üzletemberi fejjel - biztosítási díjnak tekint.

A hosszú "békeidőszak" idején több kormány is inkább szociális célokra költött, ami főként Németországra, de Franciaországra és Spanyolországra is jellemző volt. Abban a periódusban a magyar vezetés sem tekintette prioritásnak a védelemi fejlesztéseket, de tavaly már átlépte a kötelező kvótát.

A 2023-as vilniusi NATO-csúcson a tagállamok megállapodtak abban, hogy a nemzeti GDP 2%-át minimális védelmi kötelezettségvállalásnak tekintik, nem pedig a legmagasabb célnak. Ez az elkötelezettség párosult a felismeréssel, hogy közben Oroszország példátlan mértékben növeli katonai ráfordításait benyomással, amivel lépést kell tartani.

A folyamatos és szélesedő orosz invázió megtette a hatását, amint azt a NATO legutóbbi védelmi kiadási jelentése is mutatja. Ennek adatai szerint tavaly a szövetségben Szlovénián és Olaszországon kívül minden tagállam megemelte védelmi költségvetését.

Az ukrajnai háború gyökeresen megváltoztatta a sunnyogó szemléletet, mert nem csak egyes országok, de az egész kontinens veszélybe került

2024-ben a befizetők listáját továbbra is magasan Lengyelország fogja vezetni Észtország és az USA előtt. A geopolitikai helyzetet élesen jelzi, hogy a további magas befizetők között van Lettország, Finnország és Dánia is, amelyek közvetlen veszélyben érzik magukat az orosz fenyegetéstől.

Svédország a kvóta felét fogja teljesíteni, mivel csak fél éve tagja a szövetségnek, de majdani első éves teljesítményét 2,4 százalékra becsülik.

A NATO összesített átlaga - története során először - tavaly elérte a 2 százalékot, ami idén közel kerülhet a mesebeli 3 százalékhoz, amire még sosem volt példa.

Az atlanti szövetség gazdagabb lesz, mint valaha.

A befizetők élvonala
A befizetők élvonalaNATO

A minimális kvótát maguk elé kitűző országok új listáján Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia, Bulgária és Románia szerepel. Törökország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, valamint Norvégia is várhatóan megugorja a 2 százalékos célt. 

Ne dugjanak el civil célokat a katonai költségvetésekbe - nagyobb befektetések kellenek a tisztán katonai felszerelésekbe

Davis Ellison, a Hágai ​​Stratégiai Tanulmányok Központjának stratégiai elemzője azt mondja, hogy a NATO-célok eltérő megítélése akkor igazán szembeötlő, amikor azt vizsgáljuk, hogy a tagok mekkora kiadást fordítanak az új felszerelésekre.

A szakértő szerint régebben - és most is - a védelmi kiadások jókora részébe beszámították a katonai nyugdíjakat, az egészségügyi ellátást, a kutatói ösztöndíjakat és a családi pótlékot is, pedig ezeket a civil költségvetésben kellene szerepeltetni. A "sunnyogó" országok közül többen becsomagolták ezeket polgári tételeket a védelmi kiadásokba, és emiatt kevesebbet fordítottak valódi fegyverkezésre. Márpedig a növekvő kiadásoknak a NATO valós katonai erejét kellene szolgáltatniuk.

Román katonák
Román katonákVadim Ghirda/Copyright 2023 The AP. All rights reserved.

Bárki is lesz a szervezet új főtitkára, ennek a szempontnak érvényt kell szereznie, és a tagdíjakat a tényleges katonai potenciálra kellene fordítani.

2004-ben a NATO tagállamai közül várhatóan csak Kanada és Belgium nem teljesíti az elvárást, hogy a védelmi kiadások 20 százalékát kifejezetten a felszerelésekre kell fordítani. Izland is elmarad ettől a céltól, de neki a javára kell írni, hogy egyáltalán nincs állandó hadserege.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A NATO szankciókkal fenyegeti Kínát Oroszország támogatása miatt

Jelentősen megnőtt a NATO-tagállamok védelmi kiadása

Stoltenberg: a NATO keményebben fog fellépni az orosz kémekkel szemben