A lengyel igazságügyi miniszter a CEU Demokrácia Intézet meghívására érkezett Budapestre, és tartott előadást arról, hogy országában milyen jogi és politikai kihívásokkal kell szembenézni "a jogállamiság újjáépítésében."
HIRDETÉS
"Számunkra az átmenet időszaka azért érdekes, mert egyfajta kísérleti ország vagyunk az uniós politikák alakítása és a szabálykövetés szabályainak irányítása szempontjából. A szabad demokráciához való visszatérés laboratóriumi tapasztalataival szembesülünk" - hangsúlyozta Adam Bodnar, hozzátéve: az egyik legfontosabb szempont az átállás mértéke, hiszen nem csupán egy vagy két vagy három jogszabály megváltoztatásáról van szó. "Alapvető fontosságú az intézményi szint, az elszámoltathatóság szintje" -mondta.
Azt is kiemelte, hogy a társadalomban különböző elképzelések léteznek az átmenetről. "Nincs egyoldalú felfogás arról, hogy hogyan kell ezt csinálni. A koalíciót alkotó pártok mindegyike tisztában van vele, hogy vissza kell hoznunk a jogállamiságot, vissza kell hoznunk az európai integrációt, azonban tapasztalható némi különbség a forradalmibb-, illetve a lépésről lépésre történő megközelítés között" - fogalmazott a lengyel politikus.
Januári cikkünkben részletesen írtunk arról, hogy Bodnar és csapata szisztematikusan próbálja feltárni a korábbi kormánypárt, a Jog és Igazságosság törvénytelenségeit.
A 47 éves Bodnar írta alá a Lengyelország csatlakozásáról szóló indítványt az Európai Ügyészséghez (EPPO), amivel az ország 180 fokos fordulatot vett, mivel a korábbi PiS-kormány erre nem volt hajlandó, és emiatt számtalanszor kerültek összetűzésbe Brüsszellel. Ugyanakkor a jelenleg ellenzékben lévő jobboldal képviselői alkotmányellenesnek bélyegzik megmozdulásait. Andrzej Duda köztársasági elnök egyenesen úgy fogalmazott: "az új lengyel kormány terrorcselekményt követ el a jogállamiság ellen."
A Donald Tusk kormányában az igazságügyi miniszteri posztot 2023 december óta betöltő Adam Bodnar az SWPS Egyetem jogászprofesszora, a Kölni Egyetem vendégprofesszora, valamint a CEU Demokrácia Intézet vezető kutatója.
2004 és 2015 között a Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért munkatársa volt, 2015 és 2021 között pedig Lengyelország emberi jogi biztosa. Számos jogtudományi publikáció szerzője, a jogállamiság és az emberi jogok védelméhez való hozzájárulásáért nemzeti és nemzetközi díjak nyertese. Tagja volt a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete szakértői testületének és az ENSZ kínzás áldozataiért létrehozott alapjának igazgatótanácsának, valamint az EU Alapjogi Ügynökségének szakértője. A Becsületlégió lovagja. Az Emberi Jogi Biztos Hivatalának csapatával együtt elnyerte a World Justice Project 2019-es jogállamisági díját.
Megkezdi működését a Jogállamisági Klinika
A CEU Demokrácia Intézet hétfőn elindította Jogállamisági Klinika nevű új kezdeményezését, melynek célja Európa demokratikus berendezkedésének védelme. A most létrejött új szervezet feladata többek között az egyes országok legfelsőbb bíróságai előtti képviselet, ha a jogállamiság támadás alá kerül. A Jogállamisági Klinika egész Európában foglalkozik majd a hatalommal való visszaélésekkel és a demokratikus intézmények leépítésével kapcsolatos ügyekkel, jogi szakértői nemzetközileg elismert szakemberek, 30 különböző országból. Vezetője Barbara Grabowska-Moroz.