NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Rárobbant Erdoğanra a török önkormányzati választás

Súlyos vereség az elnökre és pártjára nézve
Súlyos vereség az elnökre és pártjára nézve Szerzői jogok Ali Unal/Copyright 2024 The AP. All rights reserved
Írta: Ferenc SzéFSL
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A világsajtó egyöntetűen a török elnök súlyos politikai és presztízsvereségének tartja, hogy egyetlen nagyvárost sem sikerült meg- vagy visszaszereznie az ellenzéktől.

A leggyakoribb jelző a csapás és a robbanás

HIRDETÉS

Az Erdoğannal rokonszenvező katari al-Dzsazíra szerint is a szavazás kimenetele figyelmeztető teszt az elnök személyes népszerűségére és politikai elfogadottságára. 

A lap szerint a szociáldemokrata-kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) az elmúlt két évtized legnagyobb csapását mérte Erdoğan elnöki AK-pártjára azzal, hogy a helyi választások nyomán maga alá rendelte a két legfontosabb nagyváros irányítását, valamint az ezzel járó hatalmas erőforrásokat. 

A nap legnagyobb győztese - Ekrem Imamoglu, Isztambul
A nap legnagyobb győztese - Ekrem Imamoglu, IsztambulEmrah Gurel/AP

A 70 éves török ​​vezető azt a célt tűzte ki maga elé, hogy visszaszerezze Isztambult, a 16 millió lakosú várost, ahol született és felnőtt, és ahol 1994-ben polgármesterként kezdte politikai pályafutását. "A választási eredmények azt mutatják, hogy országszerte teret vesztettünk" - mondta ehhez képest az AKP ankarai pártközpontjának erkélyén, az összegyűlt tömeghez szólva.

„A nagyvárosok megnyerésével az ellenzék rendkívül jelentős külföldi forrásokhoz fér hozzá, és széles transznacionális kapcsolatokat építhet a gazdasági és politikai szereplőkkel egyaránt” – mondta a lapnak Evren Balta, a törökországi Ozyegin Egyetem politológia professzora. „Ha egy nagy globális várost irányítasz, az azt jelenti, hogy látható vagy a nemzetközi színtéren is.”

Első helyen a nyugdíjasok

Ragip Soylu török újságíró 7 pontban szedte össze azokat a tényezőket, amelyek együttesen az elnök fiaskójához vezettek. Első helyen a nyugdíjasokat említi, akiknek körében az előzetes felmérések az összes társadalmi réteg közül a legmagasabb fokú elégedetlenséget jelezték.

Nem szolgált az elnök javára a korábbinál alacsonyabb részvétel, valamint hogy az iszlamisták csak a harmadik legnagyobb párterőnek bizonyultak. Az elnöki párt gyakorlatilag beszorult a fejletlenebb Anatóliába, a kurdok pedig az ellenzék vezérére tették a tétet. 

Nem mellékes felismerés, hogy Törökország nem Oroszország vagy Kína, tehát a keménykezű központi kormányzat árnyékában is maradtak még demokratikus tartalékok, amiket az ellenzék maximálisan mozgósított. 

Az eredmény útját fogja állni egy megújított és keményebb alkotmány bevezetésének, amit lehetővé tette volna, hogy Erdoğan 2028 után is kormányozzon, amikor jelenlegi ciklusa véget ér, mondják az elemzők. (A kampány során Erdoğan azt ígérte, hogy négy év múlva leadja az elnöki megbízást.)

A "csapás" kifejezést használja tudósításaiban a CNN, a BBC, a Politico, a Reuters, az Economist és még egy sor más hírforrás. Az összesítések szerint nem egyszerű választási vereségről vagy pozícióvesztésről van szó, hanem olyan fejleményről, ami alapvetően befolyásolhatja a további török politikát.

A BBC - hasonlóan más értékelésekhez - nem a főváros, hanem a 16 milliós Isztambul kormányzását tekinti elsöprő ellenzéki sikernek. Noha a város eddig is ellenzéki kézen volt, de most a hatalmas nyomás ellenére is sikerült megtartani, ami távlatos jelzés. A lap úgy véli, hogy a következő elnökválasztás már az ellenzék vezérei között fog eldőlni.

A Politico arra emlékeztet, hogy Isztambul esetében Európa legnagyobb városáról van szó, amely Törökország lakosságának 18 százalékát és nemzetgazdaságának egyharmadát adja. 

A Frankfurter Allgemeine szerint a választási eredmény leginkább a lakosság nagy fokú elégedetlenségét fejezi ki a magas, 67 százalék körüli infláció miatt. A minimálbér, amelyért a dolgozó lakosság több mint fele dolgozik, már egy átlagos család élelmezésére sem elég, nemhogy lakbérre és ruházatra.

Az egyszemélyes uralom vége

Selin Nasi, a London School of Economics Európai Intézetének vendégtanára is azt mondja, hogy a választás azt sugallja: a gazdasági tényezők felülmúlták Erdoğan identitáspolitikájának változatosságát. Törökország több éve küzd az egekbe csapó inflációval, ahol az árak még mindig évi 67 százalékkal emelkednek.

"A konzervatív szavazók az urnáknál büntették meg az AKP-t a megélhetési költségek miatti válság miatt" - mondja Nasi, fontos tényezőként említve, hogy a CHP túlterjeszkedett tengerparti fellegvárain, és növelni tudta szavazatszámát Törökország  szívében, Anatóliában is. 

A CNN az isztambuli győztes kulcsmondatát emeli ki, amely szerint „az egyszemélyes uralom időszaka ma véget ért”. 

Az újraválasztott főpolgármester a nagyvárost a demokrácia világítótornyának nevezi, amely követi az államalapító Mustafa Kemal Atatürk szellemét, bemutatva az elnyomó rezsimek alatt állóknak a szabadság és az egyenlőség vízióját. 

A hírcsatorna kiemeli, hogy az elnök visszafogottan és elegánsan fogadta az eredményt, bár természetesen csalódottsággal. „Sajnos nem tudtuk elérni azt az eredményt, amit szerettünk volna a helyi választási teszten” – mondta Erdoğan hétfőn, azután, hogy szülő kerületét is elveszítette Isztambulban.

 „Az eredményektől függetlenül a választások nyertese elsősorban a demokráciánk, a nemzeti akarat és mind a 85 millió ember, politikai nézeteitől függetlenül” – mondta Erdoğan, de hozzátette, hogy „március 31-e számunkra nem a vég, hanem egy fordulópont”.

HIRDETÉS

Lehet más a török politika

Ezt azonban elsősorban az előretörő ellenzék mondhatja el magáról. A német Welt elemzése szerint tíz hónappal azután, hogy a törökök megválasztották parlamentjüket és elnöküket, megerősítve Erdoğant a hivatalában, átrajzolódott a politikai térkép (Törökország nyugati része most szilárdan ellenzéki kézben van, beleértve számos olyan területet, amelyet korábban az AKP uralt, Erdogan pártja 35,5, a legnagyobb ellenzéki párt 37,7 százalékot kapott).

Törökország egy "politikai megrázkódtatáson" megy keresztül, melynek nyomán ismét lehetségesnek tűnik a politikai változás. Ennek pedig Isztambul újbóli győztese, a karizmatikus Ekrem Imamoglu polgármester lehet a vezéralakja négy év múlva. Már ha hinni lehet a jelenlegi elnöknek, aki egyszer úgy fogalmazott: "Aki Isztambult megnyeri, az egész Törökországot megnyeri."

A Le Monde is úgy látja, hogy választást az elnöki népszerűség tesztjének tekintették, hiszen Erdoğan igyekezett visszaszerezni a kontrollt azon kulcsfontosságú városi területek felett, amelyeket az öt évvel ezelőtti választásokon elvesztett az ellenzékkel szemben. A CHP 2019-es ankarai és isztambuli győzelme megtörte Erdoğan legyőzhetetlenségének auráját.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az ellenzék nyerte a török helyhatósági választásokat

Szoros versenyt mutatnak a helyhatósági választások előzetes eredményei Törökországban

Szeretné visszaszerezni az ellenőrzést Isztambul felett a török elnök a választásokon