EventsEseményekPodcasts
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Nagy Márton szerint a kormány gyorsan tüntette el az inflációt

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter Szerzői jogok Fotó: Mónus Márton/MTI
Szerzői jogok Fotó: Mónus Márton/MTI
Írta: MTI & Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A gazdaságfejlesztési miniszter szerint a kormánynak megvoltak az eszközei, amiket jól is használt ahhoz, hogy 2023 végére egyjegyű legyen az infláció. 2024 célja ismét a gazdasági növekedés.

HIRDETÉS

2023. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, novemberhez viszonyítva pedig átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek - jelentette pénteken a KSH, és hozzáette: 

"2023-ban az előző évhez képest átlagosan 17,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

Részletesebben: 

  • Az élelmiszerek ára 4,8 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (42,1 százalék), a csokoládé és kakaóé (17,2 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (16,1 százalék), valamint a kávéé (14,1 százalék).
  • A termékcsoporton belül a tojás ára 18,1, a liszté 17,8, a sajté 15,5, a vaj és vajkrémé 14,5, a száraztésztáé 11,0, a tejé 10,3 százalékkal csökkent.
  • A háztartási energia 13,9 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 29,6, az elektromos energiáért 3,5 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 0,6, a palackos gázért 0,4 százalékkal többet kellett fizetni.
  • A szolgáltatások 12,4 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 20,5, a járműjavítás és -karbantartás 13,3, az üdülési szolgáltatás, illetve a sport- és múzeumi belépők egyaránt 12,0 százalékkal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került.
  • A szeszes italok, dohányáruk ára 10,3, ezen belül a szeszes italoké 10,8 százalékkal nőtt.
  • Az állateledelek ára 22,6, a mosó- és tisztítószereké 13,5, a gyógyszer, gyógyárué 7,9, a testápolási cikkeké 6,7 százalékkal magasabb lett.
  • A tartós fogyasztási cikkekért 1,0 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 10,3 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútorok ára 7,0, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,8, a szobabútoroké 3,2, az új személygépkocsiké 2,3 százalékkal nőtt.
  • A járműüzemanyagok ára 4,2 százalékkal kevesebb lett.

Az előző évhez képest 2023-ban a fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal nőttek, ezen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak: 25,9 százalékkal. A háztartási energia ára 22,1, az egyéb cikkek, üzemanyagoké 18,6, a szeszes italok, dohányáruké 15,4, a szolgáltatásoké 13,2, a ruházkodási cikkeké 8,3, a tartós fogyasztási cikkeké 5,6 százalékkal emelkedett.

A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 18,3 százalékkal nőttek.

Az adatok kapcsán megszólalt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, idézzük is őt: 

"Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan tüntette el a kormány az inflációt.

Az MTI szerint Nagy hangsúlyozta, hogy a kormány 2023-ban azt vállalta, hogy év végéig egy számjegyűre csökkenti az inflációt, és leszögezte, hogy ezt már két hónappal korábban, októberben teljesítette. 

Nagy szerint az infláció letörésében szerepet játszottak az ársapkák, a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer. Hozzátette: az infláció csökkenését tekintve az utóbbi hónapok további pozitív fejleménye a termelői árak jelentős és folyamatos csökkenése, beleértve az élelmiszer-alapanyagok árának visszaesését is, amely tovább segíti az árak mérséklődését és a dezinflációs folyamatok felerősödését.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az infláció kezelése most az újabb szakaszába lép, dezinflációs környezetben a jegybank szerepe újra jelentősebbé válik, szerepe az árstabilitás biztosítása okán megnő.

A jövőbe tekintve kijelentette, hogy a kormány ráfordulhat 2024-es fő feladatára, azaz a gazdasági növekedés helyreállítására. A kormány célja, hogy a GDP növekedése újra dinamikus, 4 százalék körüli szintre álljon vissza, amely érdekében szerinte három területen kell előre lépni: 

  1. Helyre kell állítani a lakossági fogyasztást, amihez a reálbérek növekedése ugyan szükséges, de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban.
  2. Helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat: a kormány célja, hogy a beruházásokat 25 százalék feletti szinten tartsa.
  3. Tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást, így el kell érni, hogy a 15-64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra növekedjen.

Nagy Márton végül közölte, hogy a növekedést tekintve megállapítható, hogy visszatekintve a decemberi 5,5 százalékos inflációra és a jegybanki 10,75 százalékos alapkamatra, a reálkamat mértéke több mint 5 százalékos, amely továbbra is negatívan befolyásolja a gazdasági teljesítményt.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Tovább csökkent az infláció az eurózónában

Krimi-vígjátékkal startolt el a Magyar Mozgókép Fesztivál, új nevén a MOZ.GO

Szupervasárnap: 21 országban tartanak ma EP-választást, Magyarországon önkormányzatit is