EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Magyarázó - siker vagy kudarc a Magyarországnak juttatott 470 milliárd forint uniós pénz?

Az Európai Unió zászlaja egy budapesti belvárosi épületen, a háttérben a Parlamenttel 2023. november 20-án
Az Európai Unió zászlaja egy budapesti belvárosi épületen, a háttérben a Parlamenttel 2023. november 20-án Szerzői jogok Denes Erdos/Copyright 2023 The AP. All rights reserved.
Szerzői jogok Denes Erdos/Copyright 2023 The AP. All rights reserved.
Írta: Attila Magyar
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az elmúlt néhány hétben több mint 1,2 milliárd euró, vagyis mintegy 470 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra. A kormányzat megpróbálja sikerként beállítani a mostani lépést, de a teljes győzelem még nagyon messze van.

HIRDETÉS

Összeszedtük az uniós források sarkalatos pontjait, hogy érthetőbb legyen, miből és mennyit kapott most Magyarország, és mennyit kellene még kapnia.

Varga Mihály pénzügyminiszter január elején egy Facebook-posztban részletezte a kifizetések ütemezését. Azt írta, hogy először 779,5 millió euró (300 milliárd forint) érkezett a helyreállítási forrásokból, aztán pedig 445 millió eurót (170 milliárd forintot) utaltak a 2021-2027-es uniós költségvetési időszak keretéből.

Utóbbi a ciklusban teljesített vállalásokért érkezett a számlára, a 779,5 millió euró pedig a  helyreállítási alapból jött. Abból eddig 920 milliót szabadítottak fel, a maradék 140,5 millió eurót egy éven belül kell a Bizottságnak elutalnia. Utóbbi inkább egy kedvezményes hitel, mintsem Brüsszelből érkező ingyenpénz.

Újabb 170 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra.

Posted by Varga Mihály on Tuesday, January 2, 2024

Az Európai Bizottság decemberben döntött arról, hogy a régóta várt, bírói függetlenség helyreállítása érdekében tett intézkedések megfelelőek, ezért felszabadították azokat a pénzeket, melyeket emiatt blokkoltak. 

Közben a nemzeti helyreállítási tervet is módosította a magyar kormány, melyet az uniós tagállamok elfogadtak. Az 5,8 milliárd euró támogatás mellé Orbánék még felvettek egy 3,9 milliárd eurós hitelt is, melynek lehívásához szigorú feltételek teljesülése szükséges. Ehhez a forráshoz csatoltak egy másik alapot, amelynek célja az orosz energiától való függetlenség elősegítése, innen Magyarországot 700 millió euró illeti meg.

Az 1,2 milliárd euró még mindig csak a kis része annak 30 milliárd eurós uniós forrásnak, aminek jönnie kellene. 21 milliárd euró még zárolva marad, és annak feloldása sok mindentől függ.

Helyreállítási alap

A pandémiát követően az Európai Unió egy nagyszabású helyreállítási tervet dolgozott ki, Next Generation EU néven. A cél az volt, hogy újraindítsák az európai gazdaságot, valamint támogassák a zöld és a digitális átállást. Az erről szóló javaslatot 2020. május 27-én nyújtották be. Az uniós vezetők 2020. július 21-én 1824,3 milliárd euró összegű átfogó csomagról állapodtak meg. 

**Hallgassa meg a témáról szóló podcastunkat! Zsíros Sándor, az Euronews brüsszeli tudósítója ebben arról beszél: ea 10 milliárd eurós támogatás sokkal inkább egy politikai gesztus, mint a magyar igazságügyi reform elismerése. **

A tagállamoknak 2026. augusztus végéig kell teljesíteniük a célokat, hogy hozzáférhessenek az összes kiutalt támogatáshoz és hitelhez. Ellenkező esetben a fel nem használt pénzek elvesznek. 

Információink szerint Orbán Viktor azt szeretné elérni, hogy az Ukrajnának javasolt 50 milliárd eurós alapra vonatkozó vétó feloldásáért cserébe, ehhez a határidőhöz további két évet adjanak hozzá. Ebben az esetben újra meg kellene nyitni a helyreállítási alapot létrehozó rendkívüli jogszabályokat. Magyarország viszont időt, egyúttal életet és pénzt nyerne, ha kitolnák két évvel a határidőt. 

Az Európai Bizottság 2022. végén közölte, hogy a magyar igazságügyi rendszer függetlenségének erősítéséhez az kell, hogy a kormány és az Országgyűlés önmagában ne dönthessen a bírói pozíciókra való kinevezésekről, helyette vonja be az Országos Bírói Tanácsot a döntéshozatalba. Egyebek mellett feltétel volt az is, hogy az Európai Unió Bíróságához egyszerűbben fordulhassanak a magyar bírók. Most elhárultak ezek az akadályok, így érkezhetett meg némi pénz Magyarországra. 

Magyarország helyreállítási és rugalmassági terve 10,4 milliárd euró értékű, amelyből eddig csak 920 millió eurót hagytak jóvá. A többi csak azt követően nyílik meg utófinanszírozásként, összesen nyolc részletben lehívva, ha a kormány teljesíti a 27 szupermérföldkövet.

Szupermérföldkövek

Az Európai Bizottság 21 „szupermérföldkőhöz” kötötte a helyreállítási alap teljes kifizetését: Integritás Hatóság felállítása, Korrupcióellenes Munkacsoport, az ügyészségi döntésekkel szembeni bírósági felülvizsgálat, a vagyonnyilatkozatok személyi és tárgyi hatályának kiterjesztése, közérdekű vagyonkezelő alapítványok, adatbázis a közkiadásokról, monitoring eszköz az egyajánlatos közbeszerzési eljárásokról, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) fejlesztése, az EKR-adatbázis kiegészítése az alvállalkozókra vonatkozó adatokkal, közbeszerzési keretrendszer előkészítése, a közbeszerzési keretrendszer működésbe lépése, az Országos Bírói Tanács (OBT) megerősítése, a bírói függetlenség megerősítése a Kúrián, az előzetes döntéshozatali eljárás akadályainak megszüntetése, állami szervek és az Alkotmánybíróság, a helyreállítási terv kontrollja és nyomon követése, a kohéziós alapok kontrollja és nyomon követése, iránymutatás az összeférhetetlenségről, csalás- és korrupcióellenes stratégia, csalás és korrupció elleni cselekvési terv, az Arachne kockázatértékelő rendszer alkalmazása, jelentés az Arachne használatáról, belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság, az EUTAF megerősítése, azz OLAF-fal való együttműködés megerősítése, adattárrendszer a helyreállítási terv végrehajtásáról, EUTAF ellenőrzési stratégia.

Ezek közül néhány teljesen, néhány részlegesen megvalósult, és több még egyáltalán nem valósult meg.

Kohéziós alap

A 2021-2027-es költségvetés forrásaihoz való hozzáférés feltétele négy alapvető kritérium, az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek teljesítése. 

HIRDETÉS

Ezek a közbeszerzésekhez, az állami támogatásokhoz, az Európai Unió Alapjogi Chartájának betartásához, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény alkalmazásához kapcsolódik.

A kohéziós források felszabadulása számos feltételhez kötött. Az ebből visszatartott 22 milliárd eurót a hazai kezdeményezésekre fordított kiadások visszatérítéseként folyósítanák. Ebből eddig 10,2 milliárd eurót szabadítottak fel.

A mostani helyzet szerint 13 milliárd euróhoz hozzá fog tudni jutni a kormány, 6,3 milliárd euró a kondicionalitási eljárással felszabadítható. A fennmaradó összeg, körülbelül 2,6 milliárd euró viszont az LMBTQ+ jogokkal kapcsolatos aggályok, az akadémiai szabadság és a menekültekkel való bánásmódhoz kötött, így ezt az összeget könnyen elbukhatja Magyarország. 

A kondicionalitási eljárásban 21 átláthatóssággal és igazságüggyel kapcsolatos szupermérföldkövet határoztak meg, valamint 10 fejlesztési reformot. Ezek teljesüléséhez kötik a teljes kifizetést, közte a vissza nem térítendő támogatást és a hitelkeret lehívását is. Több mint 10 szupermérföldkőnél várnak még konkrét lépéseket.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Bóka János: a magyar kormányfő moszkvai és pekingi útja tényfeltáró misszió volt

Euractiv: a magyar EU-elnökség átmeneti elnökség lesz, kevés törvényalkotással

A magyarok harmada Kínára is fő stratégiai partnerként tekint