NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

EU: 4,6 milliárd eurót megkaphat Magyarország - jogállamisági feltétellel

Előleg feltétel nélkül
Előleg feltétel nélkül Szerzői jogok AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Arató László
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy javasolja a tagállamoknak: hagyják jóvá Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközhöz (RRF) beadott pályázatának módosítását. Az új forrás is blokkolva van azonban a korrupcióellenes intézkedések teljesítéséig.

HIRDETÉS

A javaslat azt jelenti, hogy az eredetileg benyújtott és már egy közel egy éve jóváhagyott 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatást Magyarország megnöveli egy 3,9 milliárd eurós hitelkerettel, illetve egy 0,7 milliárd eurós, vissza nem térítendő támogatással, amely az orosz energiától való függetlenedést segíti elő.

Az RRF célja, hogy a tagállamokat a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítás keretében forráshoz juttassa, ennek érdekében az EU történetében először hitelt is vett fel. Mivel az Unió a legjobb hitelbesorolással rendelkezik, a pénzt ezekkel a kedvező feltételekkel tudja tovább adni a tagállamoknak. Ugyanakkor a támogatás tartalmaz vissza nem térítendő részt is, amelyet majd az EU az új, saját bevételeiből fog fedezni. A beruházások célja kettős: egyrészt összhangban kell lenniük az EU klímacéljaival, másrészt pedig elő kell segíteniük a digitalizáció.

Zöld és digitális célok

A módosított magyar tervekben szerepel egyebek között az elektromos hálózat megerősítése, energiahatékonysági intézkedések, a megújuló energia nagyobb mértékű felhasználása, egyes ágazatok dekarbonizálása, munkaerő átképzése és az ipar több területének zöldítése.

Példaként lehet említeni, hogy a megújulókból származó eredeti, éves 3600 Megawatt helyett 4800 Megawatt energia szerepel az új vállalások között. Ezen kívül 520 ezer okos mérőóra felszerelését is vállalta a magyar kormány, szemben az eredetileg ígért 290 ezerrel.

A módosítások eredményeként 270 helyett 368 célt tartalmaznak a magyar tervek, ezek 67 reformintézkedést és 47 beruházás jelentenek, amelyeket 2026-ig le kell zárni. A módosított tervek új forrásokat tartalmaznak az elektromos hálózat bővítésére és az energia tárolására, új budapesti villamos és troli-infrastruktúra kiépítésére, új hulladékkezelő infrastruktúrára, illetve további bölcsődei helyek létesítésére, az eredeti háromezer férőhelyhez jön még 500.

Így az összesítés szerint a magyar intézkedések 67,1 százaléka szolgálja a klímacélokat, ezzel Luxemburg és Dánia után a harmadik legzöldebb terv Magyarországé. A digitális célok teljesítése 29,1 százalékos mértékben vannak jelen, ami bőven meghaladja az elvárt 20 százalékot.

Jogállami feltételek

Ugyanakkor ezekre a pénzekre is vonatkozik a jogállamisági feltételrendszer, vagyis bármilyen fizetési igény teljesítése előtt Magyarországnak eleget kell tennie a 21 szupermérföldkőnek nevezett pontban megfogalmazott feltételeknek, amelyeket egy évvel ezelőtt rögzítettek a tagállamok. Ezek a mérföldkövek azóta nem változtak - és nem is teljesültek maradéktalanul, a jelenlegi állásról december 15-ig készít egy jelentést az Európai Bizottság.

Egy kis előleg feltétel nélkül már februárban

Viszont mégis pénzhez juthat a magyar kormány a most jóváhagyni javasolt forrásokból. Az előleg kifizetésére ugyanis nem vonatkozik a jogállamisági feltételrendszer. Ez azt jelenti, hogy a szerződések aláírása után két hónappal, vagyis február végén a 4,6 milliárd eurós keret 10 százalékát, azaz 460 millió eurót megkaphat Magyarország előlegként és ugyanekkor összeget utal majd az EU az előleg második részleteként 2024 végéig.

Az Európai Bizottság javaslatát a tagállamok pénzügyminisztereinek kell még jóváhagyniuk, ez decemberben történhet majd meg.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Nagy többséggel fogadta el az Európai Parlament a Magyarországot bíráló állásfoglalását

Antiszemitizmussal vádolja a Soros-alapítvány a magyar kormányt a plakátkampány miatt

Ismét nem hízelgő Magyarországra nézve az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése