EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Nem tilos kórházakat támadni háborúban, de csak nagyon szigorú feltételekkel

Kan Junisz kórház
Kan Junisz kórház Szerzői jogok Fatima Shbair/Copyright 2023 The AP. All rights reserved.
Szerzői jogok Fatima Shbair/Copyright 2023 The AP. All rights reserved.
Írta: Ferenc SzéF
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A főszabály az, hogy a hadműveleteknek meg kell kímélniük a kórházakat, de ez a védettség nem feltétlen (abszolút). Lehetnek kivételek, és többféle jogos érdek is ütközhet, amiket későb szinte lehetetlen elbírálni.

A ​​nemzetközi egyezményekben van szó a kórházak immunitásának megszünéséről. Ha egy kórház jogos megtámadásáról döntenek, akkor előzetesen figyelmeztetést kell adni az intézménynek.

A gázai kórháztámadások megítélését bonyolítja, hogy az egyik hadviselő nem reguláris hadsereg, hanem nemzetközileg terroristaként jegyzett fegyveres erő, amely ellenőrzése alá vette a gyógyintézményeket.

HIRDETÉS

Bár a kórházak védettsége alapelv, tilos őket harci zónává alakítani, vagy a betegeket és a hozzátartozókat "emberi pajzzsá" formálni. A támadás feltételeit vázolja Cordula Droege, a Nemzetközi Vöröskereszt jogi igazgatója.

Ha a kórházak belesodródnak a katonai műveletekbe, akkor különleges védelmük csökken vagy megszűnik. Ilyen példa lehet:

- a kórház katonai bázisként való használata, ahonnan támadásokat indítanak, majd ide vonulnak vissza,
- az intézmény megfigyelőállomásként vagy informatikai egységként való használata, 
- parancsnoki hadiszállás létrehozása,
- fegyverraktár kialakítása vagy különösen veszélyes harci anyagok tárolása. 

Az izraeli haderő közlése szerint egyre több alagutat, bunkert és rejtekhelyet fedeznek fel a kórházban, de a teljes feltárás lassú és óvatos, mert tartani kell a robbanó csapdáktól, és nehezen nyitható átjáróba is botlanak. Most már külső kivezető pontokat is találtak.

Alapesetként azt kötelező feltételezni (vélelmezni), hogy a kórház nem veszélyes

A kórház részéről nem káros vagy veszélyes az ellenségre nézve egyéni könnyűfegyverek birtoklása, de csakis önvédelem, vagy sebesültek és betegek megóvásának céljára. 

Nem ellenséges cselekmény az egészségügyi létesítmény fegyveres őrzése sem. A Hamász gyakran állltja, hogy az érintett kórházakban őrzőként volt jelen, nem pedig hadviselőként. Erre az érvelésére nézve viszont több ellenbizonyíték is létezik.

Hamász-IDF ütközet az al-Quds kórháznál

Nem számít veszélyesnek olyan sebesült vagy beteg harcosok jelenléte az egészségügyi intézményben, akik már nem vesznek részt az ellenségeskedésben

Őrizetbe vételük nem jogellenes, akár hadifogolyként, akár korábbi terrorista bűncselekmények elkövetőjeként. Be lehet hatolni és el lehet fogni az illetőt, mert még egy kórházat sem lehet ellenséges fegyveresek vagy bűnözők menedékhelyeként (safe haven) használni, miként egy iskolát vagy templomot sem szabad. 

Ha viszont a beteg (sebesült) ellenséges személy fegyveresen ellenáll az elfogásnak, akkor meg lehet ölni. Ám ekkor is alapkövetelmény, hogy az akció során mások életét nem szabad veszélyeztetni. 

Az ilyen zavaros és utólag rekonstruálhatatlan helyzetek megítélése később attól függ, hogy ki hogyan tálalja, és hogyan adja elő a médiában. Pontos kép híján gyakran a politikai nézetek, érzelmek, előítéletek lépnek előtérbe, és ezeket nehezen cáfolható tényként kommunikálják szerte a sajtóban, de főként a közösségi médiában.  

Különösen érzékeny a helyzet, ha a kórházban túszokat tartanak fogva

A Gáza körüli jogi bizonytalanságot növeli, hogy a szabályzat nem rendelkezik arról az esetről, ami pedig tipikus eleme a jelenlegi konfliktusnak, hogy megtámadható-e egy gyógyintézet, ha ott túszokat tartanak fogva. 

Mivel maga a túszejtés (emberrablás) eleve törvénytelen és veszélyes cselekmény (lásd magyar Büntető Törvényköny 190. §.), az elrabolt személyek kiszabadítására indított taktikai művelet megengedett (nem tiltott), és bíróság előtt megállja a helyét. Jogvita esetén a bizonyítás terhe a támadóra hárul, hogy igazolja az akció jogosságát és szükségességét.  

Ez kimagaslóan nehéz jogi feladat, mert a Nemzetközi Büntető Bíróság főügyésze, Karim Khan nyilatkozata szerint a bizonyítási mérce ilyenkor rendkívül magas, azaz teljesen meggyőzőnek és igazoltnak kell lennie. 

A bizonyításhoz egy nemzetközi jogvita esetén használni fogják a kórház megmaradt biztonsági felvételeit is a terrortámadás napjáról, amikor legalább két túszt igazolhatóan vittek a gyógyintézménybe.

Ha jogos is a támadás, akkor is vezető szempont az arányosság

Azzal az érveléssel gyakran lehet találkozni, hogy a Hamász nem alanya a nemzetközi hadijognak, ezért vele szemben aránytalan lépéseket is lehet tenni. Ezt a nézetet erősítik azok a korábbi tapasztalatok, amikor például az ISIS-szal szemben mintegy tízszeres katonai erőt vonultattak fel a nemzetközi haderő, és Afganisztánban is aránytalan méretű erőt vetettek be a tálibok ellen a szövetségesek.

Ez az okfejtés valós, de kórházak esetében a megítélés mégis jóval szigorúbb. Nem lehet például kézigránátot behajítani egy betegekkel zsúfolt kórterembe, mert ott ellenség rejtőzik. Viszont lehet kábító gázt használni, és ekkor a támadás arányos.

Behatolás a kórház egyik hátsó bejáratánál
Behatolás a kórház egyik hátsó bejáratánálX

Nincs "szabad kártya" a csapásmérésre akkor sem, ha a kórház átsodródott a legálisan támadható célpontok körébe

Ez azt jelenti, hogy a támadás jogával nem kell feltétlenül élni is. Kórházak elleni akciók esetén a parancs kiadása előtt különös gondossággal kell felmérni a csapásmérés fontosságát és sürgősségét. A már említett túsz-válság például a támadás mielőbbi végrehajtása mellett szólhat.

HIRDETÉS

Ugyanígy, ha például nukleáris anyagokat, tömegpusztító eszközt (WMD), vagy beélesített rakétákat tárolnak az épületben, jogos lehet egy figyelmeztetés nélküli, arányosságot mellőző beavatkozás.     

Hasonló eset, ha egy nagyobb létszámú felfegyverzett ellenséges alakulat befészkeli magát a kórházba és onnan mér csapásokat kifelé (például páncélosokra), mert ezzel a hely veszélyessége nő, és az arányosság követelménye gyengül. 

Lehet-e orvos is áldozat?

Mindeközben a kórház alapvető funkcióját, az életmentést és gyógyítást maximálisan tiszteletben kell tartani. Még a legveszélyesebb terrorista műtétjét sem szabad félbeszakÍtani, és ápolását is biztosítani kell. Viszont őrizet alatt lehet tartani, és később büntető eljárás alá lehet vonni.

Előfordulhat az is, hogy netán egy orvos, ápoló vagy más kórházi alkalmazott (pl. egy mentős vagy biztonsági őr) nyíltan bekapcsolódik a fegyveres konfliktusba, de nem a betegek vagy önmaga védelmében, hanem támadó céllal. Ebben az esetben az ellenségeskedés résztvevőjévé válik, és egy ilyen drámai helyzetben sajnos egy orvos is áldozattá válhat. 

HIRDETÉS

Annak bizonyítása viszont, hogy az illető védekezett vagy támadott, utólag jószerivel lehetetlen.

Külső hivatkozások   

Az IDF behatolása
Humanitarian Response
The Guardian
The Hill

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A WHO szerint elfogadhatatlan az as-Sífa kórház izraeli lerohanása

Az izraeli haderő elfoglalta a gázai as-Sífa kórházat

Az izraeli hadsereg behatolt a gázai as-Sífa kórházba, amely alatt a Hamász egyik bázisa volt