63 transznemű támadta meg a születési nemre épülő magyar szabályozást Strasbourgban

Kecskés Liza, a Háttér Társaság magyar állam ellen pert indító egyik ügyfele
Kecskés Liza, a Háttér Társaság magyar állam ellen pert indító egyik ügyfele Szerzői jogok Euronews videóból képkocka
Írta: Gábor Tanács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Nincs másik uniós tagállam, amelyik megadta volna a lehetőséget, hogy a transzneműek a nemi identitásuknak megfelelő nevet és nemet tüntessék fel a hivatalos iratokban, majd visszavonta volna.

HIRDETÉS

Hatvanhárom transznemű ember nyújtott be keresetet a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságra Magyarország ellen amiatt, mert a COVID-járvány alatt a törvényhozás váratlanul megszüntette a lehetőséget, hogy a transz és interszexuális emberek hivatalos iratai a választott nemi identitásukat tükrözzék. A pereket a Háttér Társaság felhívására és jogi támogatásával indították.

- A lényeg az, hogy Magyarországon sajnos jelenleg a transz és interszex embereknek nincs lehetőségük arra, hogy a hivatalos irataik az ő nemi identitásukat tükrözzék. Olyan papírokkal kell élniük, amely sem a megjelenésüket, sem az identitásukat nem tükrözi. Korábban erre volt lehetőség, azonban ezt az országgyűlés egy döntéssel betiltotta. Próbáltunk Magyarországon is pereskedni, az Alkotmánybíróságig is eljutottunk, de sajnos Magyarországon nem sikerült eredményt elérni, úgyhogy az egyetlen lehetőség az maradt, hogy a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon vívjuk meg ezt a harcot – magyarázta az Euronewsnak Dombos Tamás, a Háttér Társaság projektvezetője. – Korábban hasonló ügyek már számos eljutott a bírósághoz, egyébként magyar ügy is, amelyben a bíróság következetesen azon az állásponton volt, hogy a transznemű embereknek igenis joguk van, hogy olyan irataik legyenek, amelyek tükrözik az ő nemi identitásukat, úgyhogy bízunk abban, hogy ez a per eredményre fog vezetni. 

Nincs másik ország, amelyik visszafordult volna

A magyar szabályozás abban különleges, hogy húsz éven át a transz emberek alapvető jogait tiszteletben tartó szabályozás volt életben. Az Európai Unióban vannak országok, amelyek ezt a lehetőséget sosem adták meg, de olyan nincs, ahol megadták, majd 20 év problémamentes működés után visszavették volna.  A Háttér segítségével 63 keresetet nyújtottak be, a körülbelül száz jelentkező közül ennyien feleltek meg a keresetindításhoz szükséges kritériumoknak. (Dombos Tamás hangsúlyozta, hogy az esetleges további jelentkezők kereseteit is beadják.) Ezek külön-külön eljárások, amelyeket azonban a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság egyesíthet.

– Minden történet egyedi, az, hogy ki milyen diszkriminációval találkozott az élet mely területén, ez minden ember esetében máshogy volt. Nekünk is elég nagy megrázkódtatás volt elolvasni ezeket a történeteket, hogy milyen súlyos hátrányokkal, milyen nehézségekkel kell ezeknek az embereknek együtt élniük és a mindennapi életüket élni amiatt, hogy a jogszabályok ilyen korlátozóak – mondta Dombos. 

A Strasbourgi Emberjogi Bíróságnak a joggyakorlata azt mondja, hogy a magánélet részét képezi az a döntés, hogy az emberek szabadon kibontakoztassák az identitásukat, hogy azt megélhessék, így egy olyan ország, amely korlátozza, hogy az emberek nemi identitásukat ilyen formában is kifejezzék, az a Háttér Társaság érvelése szerint a magánélet védelmének elvébe és ennek megfelelően az emberi jogi egyezménybe ütközik.

Nem kitűnni akarnak, hanem elvegyülni

Kecskés Liza másfél éve esett át hormonterápián. Azt mondja, a transz emberek többsége nem keresi a feltűnést, épp ellenkezőleg, minden eszközzel arra törekszik, hogy beilleszkedjen, és a jelenlegi magyar szabályok éppen ezt lehetetlenítik el.

- A jelenlegi szabályozás az én életemben számos problémát okoz, mivel minden olyan esetben, ahol személyit kell mutatni, akár egy bankban, akár postán, küldemény átvételekor gyakorlatilag elő kell bújnom, és sokan nem értik, hogy miért mutatok én egy férfi személyt egy férfi névvel. Általában jól kezelik, de voltak már ebből problémák.

Liza szerint az emberek többsége nem feltétlenül ellenséges, amikor szembesül vele, hogy transzneművel találkozott, de például az ügyintézés során gyakran nem tudják az ebből fakadó helyzeteket megfelelően kezelni. Pontosan az lenne a lényege annak, hogy a választott nemét és nevét tartalmazzák az iratok, hogy hétköznapi helyzetekben ne kelljen magyarázkodnia vagy azt a kockázatot vállalnia, hogy valaki udvariatlan vagy kifejezetten ellenséges lesz vele. 

A Háttér Társaság azután fordult a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz, miután a magyar Alkotmánybíróság elutasította a keresetüket. A magyar kormánytöbbség gyermekvédelem és a családok védelme örvén számos, az LMBTQ-közösséget hátrányosan érintő szabályozást fogadott el az elmúlt években.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Korszakos döntést hozott a transzneműek védelmében a japán legfelsőbb bíróság

Transzgender-ügyben áll a bál a montanai törvényhozásban

Nem küldenek többé transznemű nőket a női börtönökbe Skóciában