Október tizedikén indított átfogó támadást Oroszország egy harmincezres bányaváros ellen, amelyet a háború aktív szakaszában a kezdetektől ostromolt. Avdijivka lesz Bahmut 2.0? Miért kell Oroszországnak, és miért nem engedi Ukrajna? Hogy áll a küzdelem? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.
HIRDETÉSMeg nem erősített hírek szerint Avdijivka térségébe vezényli a 47-es, "Magura" gépesített lövészdandárt Ukrajna. Az egység az egyik NATO által kiképzett és a legjobb fegyverekkel felszerelt harci alakulata Ukrajnának, amely az ukrán ellenoffenzíva egyik fő frontján, Robotine közelében teljesített szolgálatot. Az, hogy az ukrán harci törekvések sarokkövének számító déli támadástól vonnak el csapatokat azért, hogy megerősítsék a háború kezdete óta magát szilárdan tartó Avdijivkát, jól mutatja, hogy komoly baj van a Donyeck várostól öt kilométerre található, békeidőben 30 000 lakosú kisváros védelmével.
A nyári és őszi ukrán ellenoffenzíva nem hozott komoly előretörést. Kezdetben úgy tűnt, hogy több fronton is nekifeszülnek a megerősített orosz védvonalaknak, de végül két komoly támadási irány rajzolódott ki: Urkrajna elsősorban a zaporizzsjai fronton, dél felé próbált meg áttörni, illetve megpróbálták visszaszerezni a rengeteg orosz katona élete árán elfoglalt, a legtöbb elemző szerint szimbolikus jelentőségű Bahmutot. Mindkét fronton voltak ugyan kisebb sikerek, de a déli fronton az első nagyobb erősségnek számító Tokmak városáig sem jutottak el, Bahmutnál pedig hónapokkal később is a tüzérség számára fontos kliszcsijivkai magaslat elfoglalása a legnagyobb siker. Időközben az oroszok is indítottak egy ellentámadást Kupjanszknál, ami szintén nem ért el különösebb eredményt.
Avdijivka, a biztos pont
Október 10-én az orosz hadsereg újabb nagyszabású támadást indított a korábbi donyecki szakadár köztársaság fővárosa, Donyeck mellett található Avdijivka ellen. Ezen a településen - amit a szakadárok 2014-ben saját ellenőrzésük alá vontak, később azonban az ukránok visszafoglaltak -a háború nyílt szakaszának első napjaitól súlyos harcok folytak. De mivel Ukrajna 2014 óta erősítette ezt a frontszakaszt, tartani is erősen tudta. Az Euronews is készített interjúkat itt harcoló ukrán katonákkal, akik elmondták, hogy ugyan mindig érkeznek orosz támadások, de az intenzitásuk nem fogható például a bahmuti harcokhoz. Október tizedikétől azonban ez megváltozott.
Avdijivka jelentőségét a Donyeckhez való közelsége adja, hiszen tulajdonképpen egy kiszögellésről van szó, ahonnan viszonylag egyszerűen tüzérségi tűz alatt lehet tartani Donyecket. Ezen túl azonban számottevő jelentősége nincs, egy a csak nagy véráldozattal elfoglalható ukrán kisvárosok közül. Ehhez képest az október 10-én indult orosz támadás hatalmas erőket mozgósított és a kommunikációban is nagy hangsúlyt kapott.
Orosz támadás: kezdeti sikerek után óriási veszteségek
A kezdeti orosz híradások még bizakodóak voltak, pár nap után viszont már nem lehetett eltitkolni, hogy nagyon komolyak a veszteségek anyagban és emberben is. Száznál is több elveszett járművet és a több ezer fős emberveszteséget valószínűsítenek a helyszínről érkező, egymás után hitelesített felvételek. A nyugati elemzők ezek alapján azt valószínűsítették, hogy a kupjanszkihoz hasonló erődemonstrációról van szó, amelynek az a célja, hogy lekösse és demoralizálja az ukrán erőket, ezzel csapatokat vonva el az utolsó időszakban, amikor még az ukrán ellenoffenzíva eredményeket érhetne el.
Az elmúlt napokban a legnagyobb feltűnést az keltette hogy Oroszország egy videót posztolt a várostól északra található Terrikon meddőhányóról - ez gyakorlatilag egy gyár szemétlerakója, halomba rakott hulladékkal - amelyre kitűzték az orosz zászlót. A felvételen ember nem látható.
Mint minden magaslatnak, ennek is azért van jelentősége, mert innen a tüzérség nagyobb területet tudna belőni - de önmagában az, hogy egy ukrán tüzérségi tűzzel fedezett területre sikerült eljuttatni egy zászlót, még nem jelenti azt, hogy Oroszország ellenőrzés alatt is tartja a szemétlerakót/meddőhányót. Jelebelg az a legvalószínűbb, hogy a nemzetközi sajtóban csak "szemétdomb"-ként emlegetett magaslat a mindkét tüzérség által belőtt senki földjén van.
A legújabban csordogáló hírek azonban sötétebb képet festenek az avdijivkai harcokról. Julian Röpcke, a Bild német szakújságírója is kiemelte, hogy az orosz csapatok egyre szorosabbra zárják az ollót a város körül, a harapófogó alsó és felső vége között pedig már mindösssze hét kilométer van. Nehezíti az ukrán hadsereg dolgát, hogy ha egyszer egy védett pozícióból kimozdítják a csapataikat, akkor azokat már nem tudják visszaszerezni, mert a saját tüzérségük kénytelen az erődítéseiket elpusztítani azért, hogy az oroszok ne használhassák védekezésre. Így azonban hiába szorítanák vissza az oroszokat, nem tudják a szétlőtt állásaikban újra megvetni a lábukat.
Hasonló híreket tett közzé az ukrán újságíró, Butuszov, aki a helyszínen is járt a közelmúltban. Röpcke és Butuszov is egyetért abban, hogy Avdijivka jelentősége jóval nagyobb, mint Bahmuté volt, és éppen ezért ezúttal valóban kulcsfontosságú, hogy meg tudják védeni. Butuszov azt állítja, hogy a Kreml veszteségei tetemesek, ezért Kupjanszkból csoportosítanak át harcoló alakulatokat a térségbe. Ukrajna számára Avdijivka elvesztése jelentős csapást jelentene a a morálra, hiszen azt mutatná, hogy a nyári offenzíva csekély eredményei mellé egy megalázó veszteséget is fel kellene vésni, ami alááshatná a nyugati országok egyébként sem acélos támogatási hajlandóságát is.