Az EU humanitárius folyosók felállítását követeli Gázában. Csütörtöki hírösszefoglaló a Hamász-Izrael háborúról.
Sok túsz halhatott meg az elmúlt napokban
HIRDETÉSA terrorszervezet katonai szárnyának egyik szóvivője, Abu Obeida csütörtök este arról számolt be, hogy majdnem 50, Izraelből elhurcolt túsz halt meg a Gázai övezetben az elmúlt napokban az izraeli légicsapások miatt.
Obeida állításait független forrásokból nem lehet megerősíteni, így lehetetlen megmondani, hogy a jelenlegi tudásunk szerint 224 túszul ejtett ember közül hányan vannak még életben. Az izraeli hatóságok szerint a túszok között 54 thai állampolgár van, ők mind a földeken dolgoztak a támadás idején, és ők teszik ki a legnagyobb külföldi csoportot. Csütörtökön az is kiderült, hogy két magyar állampolgárt is túszul ejtettek a Hamász terroristái.
Moszkvában tárgyal a Hamász delegációja
Megérkezett Moszkvába a Hamász terrorszervezet küldöttsége, jelentette be az orosz külügyminisztérium csütörtök este. Maria Zaharova szóvivő egyelőre csak annyit árult el, hogy a képviselők tárgyalni érkeztek az orosz fővárosba, de azt pontosan nem tudni, hogy miről.
A Kreml korábban nem tájékoztatott arról, hogy palesztin küldöttséget készül fogadni. Helyi beszámolók szerint a delegációt Mussza Abu Marzuk vezeti, aki a Hamász egyik vezető beosztású tagja.
Rakétákkal lőtte Tel-Avivot a Hamász
Csütörtök kora délután ismét rakétákat lőtt ki Tel-Avivra a Hamász terrorszervezet a Times of Israel beszámolója szerint. A légvédelmi szirénákat a metropolisz déli elővárosaiban, Holonban és Rishon Lezionban is bekapcsolták.
A lakók több robbanásról is beszámoltak, de ezeket valószínűleg a Vaskupola légvédelmi rendszer rakétái okozták. Sérültekről és áldozatokról még nem érkezett jelentés.
Nem sokkal az első hírek után kiderült, hogy Tel-Aviv egyik keleti elővárosában, Petah Tikvában célba ért az egyik Hamász-rakéta, és károkat okozott egy épületben. Egyelőre nem tudni, hogy itt vannak-e sérültek.
Tankokkal támadta a Gázai övezetet éjjel az izraeli hadsereg
Az izraeli hadsereg közleménye szerint a küszöbön álló szárazföldi hadművelet előkészítését szolgálta a konkrét célpontok ellen, tankok részvételével indított művelet az éjjel Gáza északi részén, ahonnan egységeik már visszatértek Izrael területére.
Az akciókban terroristákat likvidáltak, a Hamász háttérinfrastruktúrájára és rakétakilövő állásaira mértek csapást. Több mint 250 célpontot támadtak, köztük például olyan rakétakilövő állomást, amelyet egy mecset és egy óvoda között rejtett el a Hamász.
Azt egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy mekkora erő vett részt az akcióban, de annyi bizonyos, hogy legalább egy tucat tank hatolt be Gázába páncélozott buldózerekkel és gyalogsági egységekkel megtámogatva. A rajtaütésben helyi médiaértesülések szerint egyetlen izraeli katona sem sérült meg.
A tervezett szárazföldi - illetve a védelmi miniszter állítása szerint kombinált - hadművelet időpontját továbbra sem tudni, arról a kormányfő, Benjamin Netanjahu szerda esti tévébeszédében sem mondott semmit azon kívül, hogy "hamarosan várható".
A nyugati diplomácia azon van, hogy halasztásra bírja az izraeli vezetés egyrészt a túszok, másrészt a térség védelmében. Irán ugyanis elég határozott fenyegetéseket fogalmazott meg arra az esetre, ha az izraeli hadsereg bevonulna a Gázai övezetbe.
Helyi források szerint legalább tizenheten meghaltak Hán Juniszban, amikor az IDF rajtaütött egy épületkomplexumon és további halottak lehetnek a romok alatt. Az övezet északi részén, Gázavárosban is voltak rajtaütések.
Bejutott 12 segélycsomagokkal megrakott kamion a Gázai övezetbe
A Vörös Félhold palesztin ága szerint csütörtökön újabb 12, segélycsomagokat szállító teherautó lépte át az egyiptomi-gázai határt Rafahnál. A segélyszállítmányban elsősorban víz, élelmiszer és gyógyszer van.
Üzemanyagot továbbra sem szállíthatnak a Gázai övezetbe a civil szervezetek, mert Izrael attól tart, hogy azt a Hamász használná fel. A háború kezdete óta 74 teherautónyi segély jutott be Gázába, de ez az ott élők szükségleteinek csak a töredékét tudja kielégíteni.
Légitámadás végzett az Al-Dzsazíra gázai tudósítójának családjával
Szerda este kiderült, hogy az Al-Dzsazíra hírtelevízió gázai irodavezetője gyakorlatilag a teljes szűkebb családját elveszítette egy légicsapásban, melyet a katari székhelyű csatorna az izraeli hadseregnek tulajdonít.
Vael al-Dahdúh a rokonaival együtt délebbre menekült Gázavárosból azután, hogy Izrael az övezet északi részének kiürítésére szólította fel a lakosságot. Az újságíró elmondása szerint családtagjai a Gázai övezet középső részén lévő Nuszeirat menekülttáborban tartózkodtak, amikor egy légicsapás végzett velük. Al-Dahdúh felesége, fia, lánya és unokája is életét veszítette, mások pedig a romok között rekedtek.
"Egyértelmű, hogy mi történt. Ez egy célzott támadássorozat gyermekek, nők, civilek ellen. Tartottunk tőle, hogy a megszálló Izrael nem engedi el ezeket az embereket büntetés nélkül. És sajnos ez történt. Ez az a biztonságos övezet, amiről a megszálló hadsereg beszélt" - mondta az újságíró feldúltan a csatornájának, amely szintén elítélte a "az ártatlan civilek válogatás nélküli meggyilkolását" Gázában.
HIRDETÉSAz izraeli hadsereg nem kommentálta a történteket. A palesztin újságírószakszervezet azt állítja, hogy legkevesebb 22 sajtómunkás vesztette életét az elmúlt hetek izraeli csapásaiban.
Humanitárius folyosók felállítását követeli Gázában az Európai Unió
Úgy néz ki, hogy a szóhasználatról szóló, hosszú napokig tartó viták után sikerült megállapodni abban, hogy milyen közös nyilatkozatot adjon ki az Európai Unió 27 tagállama a háborúval kapcsolatban. A csütörtökön megjelenő dokumentumnak két fő pontja van.
Az első az, hogy humanitárius folyosókat kell létrehozni annak érdekében, hogy a segélyszállítmányok eljussanak a palesztinokhoz - elsősorban a víz, az étel és a különböző gyógyszerek. A második pedig az, hogy a segélyek célba juttatása érdekében Izraelnek időnként szüneteltetnie kell a bombázásokat.
A pontos szövegről rendkívül éles vita alakult ki a tagállamok között. Az egyik javaslatot egy Németország által vezetett blokk határozottan elutasította, arra hivatkozva, hogy a megfogalmazást egy állandó tűzszünetre való felhívásként is lehet értelmezni, ami aláásná Izrael önvédelemhez való jogát. A megoldás végül az lett, hogy a bombázás szüneteltetése nem egyes, hanem többes számban szerepel a szövegben - tehát szüneteket, és nem szünetet kér az EU Izraeltől.
A diplomaták egy része arra panaszkodik, hogy az elhúzódó vita már most sokat rontott az EU megítélésén. A Guardian idézi egyiküket, aki név nélkül nyilatkozva azt mondta, hogy amit az elmúlt két évben sikerült elérni az arab országokban a kapcsolatépítés terén, azt az EU most mind kidobta az ablakon.
HIRDETÉSIzrael szerint a Hamász lő a Gázavárosból menekülő civilekre
Az izraeli hadsereg nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, mely állításuk szerint azt bizonyítja, hogy a Hamász megpróbálja megakadályozni a Gázai övezet északi részének Izrael által kért kiürítését.
A katonai hírszerzés 504-es egységének ügynökei az elmúlt napokban számos palesztint hívtak fel telefonon, hogy figyelmeztessék őket arra, hogy a saját biztonságuk érdekében érdemes elindulniuk dél felé még a szárazföldi invázió kezdete előtt. A szóban forgó hangfelvétel az izraeli hadsereg szerint egy ilyen beszélgetésről készült.
A telefonhívás gázai résztvevője azt válaszolta az ügynöknek, hogy nem tud délre menni, mert az övezeten átvezető egyik legfontosabb útvonalon, a Szaladin utcán a Hamász fegyveresei mindenkit visszafordítanak, hazaküldik az embereket. Az ügynök kérdésére a gázai férfi megerősítette, hogy úttorlaszt is emeltek a hamászosok, később pedig azt is hozzátette, hogy a terroristák lőnek a dél felé menekülni próbáló civilekre.
Biden: támogatjuk Izraelt, de a ciszjordániai telepesek olajat öntöttek a tűzre
A közel-keleti válságról szóló eddigi leghosszabb megszólalásában az amerikai elnök egyértelművé tette az álláspontját olyan kérdésekben mint a túszok helyzete, a szárazföldi offenzíva a Gázai övezetben, illetve kétségét fejezte ki a Hamász által közölt, a civil lakosságot ért támadásokra vonatkozó adatok valódiságát illetően.
- Izraelnek elképesztően óvatosnak kell lennie, amikor azok után megy, akik elkezdték ezt a háborút. Ha nem így lesz, az ellentétes az érdekeikkel. Ugyanakkor nem bízom azokban a számokban, amelyeket a palesztinok közölnek - mondta Biden.
HIRDETÉSAz amerikai elnök hangsúlyozta, hogy nem kérte a gázai offenzíva elhalasztását Benjamin Netanjahutól, mindössze azt, hogy "ha lehetséges, biztonságban hozzák ki ezeket a népeket". Azt mondta megérti az izraeliek érzelmeit a dühöt, a fájdalmat, a felháborodást. Elítélte a Hamász taktikáját, hogy emberi pajzsként használja a civil lakosságot. Azt mondta, tudja, hogy ez további terhet rak Izraelre, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell a háború szabályai szerint eljárni, és mindent megtenni a civilek kímélete érdekében.
A ciszjordániai telepesek palesztinok elleni támadásait ugyanakkor határozottan elítélte az amerikai elnök, azt mondta, olajat öntöttek a tűzre. "Volt egy megegyezés, és olyan helyeken támadták meg a palesztinokat, ahol nekik joguk volt lenni. Ennek véget kell vetni, ezeket az embereket felelősségre kell vonni."
Az amerikai elnök leszögezte, hogy a háború után nem lehet visszatérni a korábbi status quóhoz, hanem érvényt kell szerezni a kétállami megoldásnak.
Egyre súlyosabb a helyzet Gázában
Az ENSZ palesztin területekért felelős humanitárius koordinátora arra figyelmeztetett, hogy a Gázai övezetben "nincs biztonságos hely" az izraeli bombázások miatt.
A koordinátor, Lynn Hastings nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az izraeli hadsereg "előzetes figyelmeztetései" a célba venni szándékozott területek kiürítésére "nem változtatnak semmin". "Az emberek lehetetlen választások elé kerülnek", mondta Hastings. Izrael korábban felszólította az övezet északi részén élő mintegy 1,4 millió embert, hogy menjen az övezet déli részébe, ugyanakkor fenntartják, hogy bármilyen olyan terület, ahol terrorista infrastruktúra van, legitim célpontja lehet a légicsapásoknak. (A csütörtökre virradó éjjel végrehajtott bombázásokban például olyan rakétakilövőt semmisítettek meg, amelyet egy mecset és egy óvoda között rejtett el a Hamász - állítja az IDF)
HIRDETÉSA Hamász által vezetett egészségügyi minisztérium közlése szerint eddig legalább 7000 palesztin halt meg, és több mint 17 000 megsebesült. Az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynöksége szerint a légicsapások miatt korlátozni kellett a segélyezést is a térségben.
Az egészségügyi központokban egyre nehezebb a sebesültek ellátása, mert gyorsan fogy a víz, az orvosi felszerelés és az üzemanyag is. A konfliktus kezdete óta a Gázai övezetben több mint 50 egészségügyi intézmény zárt be a károk, illetve az áram, a felszerelés vagy a személyzet hiánya miatt.
A helyi hatóságok szerint a Gázai övezetben lévő lakások és házak több mint 40 százaléka megsemmisült vagy megrongálódott.