NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Megújuló energiaszektor nélkül elkerülhetetlen a klímakatasztrófa

Szénerőmű Németországban
Szénerőmű Németországban Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: Andrea Keleti
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A villamosenergia-ágazat a kulcsa annak, hogy a világ elérje a karbonsemlegességet 2050-re.

HIRDETÉS

Egy ágazati kutatás szerint az energiatermelés felel az üvegházhatású gázkibocsátás 75 százalékáért. A szektor átalakítása azonban nagyon lassan halad, és kevés az innováció, holott innovatív technológiákból kellene származnia az energia 30 százalékának a G7 tagállamaiban 2050-re. A szakértők figyelmeztetnek, hogy riasztóan alacsony a befektetési kedv a megújuló energiaforrások kutatás-fejlesztése területén.

Csökkenés helyett nő az üvegházhatású gázok kibocsátása

A tanulmány emlékeztet arra, a karbonsemlegesség célja, hogy 1,5 Celsius foknál ne emelkedjen tovább a globális átlaghőmérséklet az évszázad végére. Ennek eléréséhez 2030-ig jelentősen, 50 százalékkal kellene csökkenteni a széndioxid-kibocsátást. 2020-ban, a pandémia idején átmenetileg csökkent a légkör szennyezése, de a következő két évben soha nem látott mértékben nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása, és elérte a 2 millió éves csúcsot. Sokak szerint nehéz ellenállni az olcsó szénnek, miközben nő az energiaigény a világban.

„Az orosz-ukrán háború következtében megdrágult gáz helyett újra a szén lett a hagyományos erőművek fűtőanyaga, ez pedig azt eredményezte, hogy 36,8 gigatonna gáz került a légkörbe. A legnagyobb szennyező az energiaszektor. Ugyanakkor a klímavédelmi célok elérésnek alapja épp az energiatermelés tisztává alakítása. Ebből az következik, hogy ha ebben elakadás vagy késlekedés történik, a világunk nem lesz karbonsemleges 2050-re” – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

A tanulmány szerint jelenleg a globálisan felhasznált energia 20 százaléka elektromos áram, és ez 50 százalékra ugrik majd 2050-re. A megtermelt áram fele már ebben az évtizedben is megújuló energiaforrásból származik majd, a karbonsemlegességi határidőre pedig ez eléri majd a 90 százalékot.

A gondot az jelenti, hogy jelenleg 8 ezer szénerőmű működik 90 országban, és ezek 2 millió embernek adnak munkát. A legszennyezőbb országok, Kína, az Egyesült Államok és India gázkibocsátását is főleg a szénerőművek okozzák.

Gigantikus infrastruktúra-fejlesztési költségek

A tanulmánya, melyet az Atradius hitelbiztosító megbízásából készítettek felhívja a figyelmet, hogy a megújuló energia sajátossága a termelés napi és szezonális ingadozása. 

„ A szél nem fúj egyenletesen, a napsütést akadályozzák a felhők, az ingadozó áramtermelés mellé pedig ugyanilyen változó fogyasztói igények társulnak ” – tette hozzá a szakember, és hangsúlyozta, hogy az elektromos hálózat átalakítása felfoghatatlanul költséges.

A hálózat jelenleg egyetlen országban sem alkalmas arra, hogy megfeleljen a karbonsemlegességgel járó kihívásoknak. Szakemberek úgy kalkulálnak, hogy a szükséges fejlesztés globálisan 60 billió, vagyis 60 ezer milliárd dollárba kerül majd 2023 és 2050 között. Ez átszámítva 21,600 billió forint.

Befektetés híján kevés és lassú az innováció

A villamosenergia-termelésben csak látszólagos, hogy nincs szükség innovációkra, vélik a hozzáértők. Ezt a tévedést leginkább az okozza, hogy a már bevált szél- és napenergia a fő forrása a karbonsemleges energiatermelésnek. 

„ A kutatás-fejlesztés hosszadalmas dolog, és nem tudni, lesz-e eredménye. Az új forrásból származó energia is fontos szempont, de az is, hogyan kössük meg a kibocsátott gázokat a nem tiszta erőművekben” – szögezte le az igazgató.

Ennek a technológiának (CCUS) a kutatását nehezíti, hogy nem csak lekötni, de tárolni is kell a szén-, a gáz- és a biomassza erőművek kibocsátott gázait. Ahhoz, hogy a világ elérje a karbonsemlegességet a határidőre, már 2030-ra 1,300 megatonna széndioxidot kellene megkötni a légkörben. Ha nem sikerül fejleszteni a CCUS-technológiát, nem lehet majd átalakítani a mai szénerőműveket tisztább üzeműre, és be kell zárni ezeket. Ez azt is jelenti, hogy még több tiszta erőműre lesz szükség, ami még többe kerül majd.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Megnéztük a világ első olyan reaktorának belsejét, amely korlátlan energiát képes termelni

Hamarosan geotermikus energiával fűtik a dán háztartások 15 százalékát

Fiatalok perelnek több tucat országot amiatt, hogy kormányaik inaktívak klíma-ügyben