NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Hangszereket és erősítőket égettek a tálibok Afganisztánban

Hangszerégetés Afganisztánban
Hangszerégetés Afganisztánban Szerzői jogok Fotó: AFP
Szerzői jogok Fotó: AFP
Írta: FT
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Több ezer dollár értékű hangszert égettek el egy máglyán az afganisztáni Herat tartományban a tálibok azzal a felütéssel, hogy a zene "erkölcsi romláshoz vezet". A hangszerek közt egy vallási zenéhez használt tablá is volt.

HIRDETÉS

A tálib kormány a 2021-es hatalomátvétel óta szigorította a nyilvános zenélés szabályait. Ahmed Sarmast, az Afgán Nemzeti Zenei Intézet jelenleg Portugáliában élő alapítója a herati incidenst "kulturális népirtásnak és a zene ellen elkövetett vandalizmusnak" minősítette. A BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy szerinte 

"Afganisztán népétől megtagadták a művészi szabadságot. A herati hangszerégetés csak egy apró példája annak, hogy mi történik a tálibok vezette országban.

A Heratban felgyújtott hangszerek között volt egy gitár, egy harmónium és egy, a dél-ázsiai országokban jellemzően vallásos zenéhez használt tablá, illetve erősítők és hangszórók is. A felszerelés nagyobb részét a város olyan helyszínein foglalták le, ahol esküvőket tartanak. 

A tálib kormány erkölcsminisztériumának egyik tisztviselője közölte, hogy a zenélés "tévútra vezeti a fiatalokat". Kiderült az is, hogy nem ez volt az első hangszerégetés, július 19-én már történt egy hasonló incidens, de annak a helye ismeretlen. 

A zene nem mindenkié

Afganisztánban a tálibok a 90-es évek közepétől 2001-ig voltak hatalmon, akkoriban a zene minden formája ki volt tiltva a társadalmi összejövetelekről, sőt a televízióból és a rádióból is. 

A következő húsz évben, tehát 2021-es hatalomátvételig virágzó zenei élet volt az országban, 2021 augusztusában viszont rengeteg zenész hagyta el az országot. Jelentések szerint az Afganisztánban tartózkodó énekeseket és zenészeket verik és diszkriminálják.

Nyakkendő és kozmetika

A tálibok az utóbbi két évben sorra korlátozzák az emberek jogait. A nők nem járhatnak egyetemre, főiskolára és középiskolába, illetve parkokba és fitnesz termekbe. Burkát kell hordaniuk, tehát csak a szemük látszódhat ki a ruha alól. 

Néhány hete a kormány elrendelte a szépségszalonok bezárását, emiatt 60 ezer nő veszíthette el a munkáját. 

Múlt héten a tálibok vallásügyi felelőse bejelentette, hogy a nyakkendő a keresztet ábrázolja, a kereszt pedig Jézus jelképe, ezért összeférhetetlen az iszlám joggal. Egyébiránt: a nyakkendő 1600 évvel Jézus után jelent meg, és semmi köze sincs a kereszthez, de a tálibokat valamiért zavarja. Nem kizárt, hogy tiltást vezetnek be rá, a vallásügyi felelős ugyanis hosszasan fejtegette, hogy annak viselete miért szentségtörés.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

1,7 millió afgán menekültet utasított ki Pakisztán a területéről

Beoltják az afgán gyerekeket a járványos gyermekbénulás ellen

Lezuhant egy orosz bejegyzésű kisrepülőgép Afganisztánban