EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az Armageddon holnap is elmarad, de a kisbolygókra nem árt továbbra is figyelni

Folytonos figyelés szükséges
Folytonos figyelés szükséges Szerzői jogok NASA
Szerzői jogok NASA
Írta: SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Hétfőn száguld el bolygónk mellett egy újabb aszteroida, nem az első idén. Egyiküket egy magyar csillagász észlelte az év elején. Többféle teszt is zajlik a túl közel merészkedő égitestek levadászására - eddig sikerrel kecsegtetően.

Az égitest nem túl nagy, viszont iszonyatosan gyors

HIRDETÉS

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) aszteroidakövetője szerint a 2016 LK49 jelű kisbolygó 15 alpaka méretű. Ezt az elnevezést azokra a magányos égitestekre használják, amelyeknek a formája a Dél-Amerikában honos haszonállatra emlékezet, azaz fejük viszonylag kicsiny az erőteljes testhez képest. 

Ma (vasárnap) már elhaladt két kisebb aszteroida a Föld közelségében (55 és 57 méter hosszúak). A NASA becslése szerint a holnap elrobogó vándor ezeknél közelebb kerül a Földhöz, és sebessége 19,41 kilométer/másodperc lesz, azaz óránként 69 876 kilométer per óra. Ez 56-szor gyorsabb, mint a hangsebesség.

Az adatokat összesítve a NASA kiszámolta a becsapódás kockázatát, mely szerint a Földet nem fenyegeti a veszély, hogy a 2016 LK49 eltaláljon bennünket.

Szerdán is jön egy, ami nagyobb, de lomhább

A 2016 LK49 mintegy hatszoros Hold-távolságra fog elhaladni. Mérete miatt – ha be is csapódna bolygónkba – csak kisebb, lokális károkat okozna. A szerdai látogató neve 2023 HF1, ami nagyobb, mint a hétfői (300 láb), sebessége viszont csak negyede a hétfőinek. 

Februárban a 2023 CX1 nevű égitest viszont eltalálta a Földet, és kisebb meteoritokra szétesve Normandia közelében fejezte be pályafutását, de nem okozott károkat. 

Az objektumot néhány órával a becsapódása előtt vette észre a magyar Sárneczky Krisztián csillagász a piszkéstetői obszervatóriumban, ezért a test ma már Sar2667 néven szerepel a regiszterekben.

Magyar csillagász vette észre

Van-e védelem és ki a fő ellenség?

Nagyobb és a Földet eltaláló aszteroidák elhárítására az emberiség még nem áll készen, de iparkodik. Kísérletek sokasága zajlik tudósok és katonák részvételével, hogy a fenyegető közelségbe kerülő és nagy becsapódási kockázatú égitesteket kinetikus eszközökkel, azaz rakétaütközésekkel megsemmisítsék vagy letérítsék pályájukról, hogy elkerüljék a Földet.

Az első valóban ígéretes teszt tavaly szeptemberben zajlott, amikor a NASA 'DART küldetése" eltalálta és eltérítette a Dimporphus nevű aszteroidát. 

A NASA kaliforniai nyomkövető bázisa azoknak a kisbolygóknak a 90 százalékát képes szemmel tartani, amelyek valóban súlyos károkat okoznának, ha a Földdel ütköznének. 

Mindent megváltoztató katasztrófa volt már egyszer

Az eddig ismert legnagyobb kozmikus csapás ezelőtt 65 millió évvel következett be, amikor a mai Mexikó területén a Yucatán félszigetnél ütközött a Földdel egy óriás aszteroida (Chicxulub-kráter). Az égitest átmérője körülbelül 15 kilométer volt, és gyakorlatilag teljesen átírta a Föld korábbi biológiai és környezeti álapozait, kiirtva a dinoszauruszokat. 

New Scientist
Nem sokon múlott, hogy a földi élet másként alakuljonNew Scientist

Újabb kutatások és szimulációk szerint, ha a gyilkos aszteroida csak pár percet késik, a dinoszauruszok teljes uralmuk alá vonták volna a táplálékláncot, és valószínűleg a Homo Sapiensnek sem lett volna esélye a kifejlődésre. Más vélemények viszont azt tartják, hogy a dinók akkor már amúgy is túlnépesedtek, vagyis idővel kihaltak volna, kivéve talán néhány fajtájukat.

Egy olyan objektumnak, ami képes a teljes földi szerves életet elpusztani, legalább 90 kilométer szélességűnek kellene lennie. A jelenleg ismert legnagyobb potenciális ellenség az Apophis aszteroida, amelyet 2004-ben fedeztek fel. Az előrejelzések jelentős eltéréseket mutatnak az ütközés esélyében, amelyek 1/100 000 és 2,4% között mozognak. 

Ha ez megtörténne, annak éve 2029-36 között lenne, ám a legtöbb kutató szerint nem fog bekövetkezni. 

Az viszont biztos, hogy 2029 április 13.-án a kisbolygó idegesítően közel halad el a Föld mellett, alig 30 000 kilométeres távolságban.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Hatalmas csontvázszörnyekkel nyílik dinoszaurusz múzeum Dániában

Fellőtték az első űrszondát, amely aszteroidát térít majd el

Hogyan lehet elhárítani a veszélyes aszteroidákat?