Folyamatosan telepítik ki az embereket a megáradt folyó útjában fekvő nagyjából 80 ukrajnai településről. A Nova Kakhovka-i gát megtámadásával egymást vádolja Kijev és Moszkva.
HIRDETÉS„Sokkolt a Nova Kakhovka-i gát elleni példátlan támadás. A civil infrastruktúra elpusztítása nyilvánvalóan kimeríti a háborús bűntett fogalmát - és felelősségre fogjuk vonni Oroszországot és csatlósait" - Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ezzel a Twitter-bejegyzéssel tette egyértelművé, hogy az ukrán vezetéshez hasonlóan Moszkvát tartja felelősnek a Nova Kakhovka-i gát éjjeli felrobbantásáért.
Az Európai Bizottság szóvivője, Peter Stano szintén a „horrorisztikus és barbár természetű orosz agresszió" újabb szintre emeléseként beszélt a történtekről. Az Európai Unió tehát elkötelezte magát amellett, hogy a támadásért Oroszország volt a felelős.
Menekítik az embereket a víz útjából
A Nova Kakhovka-i gátat 1956-ban építették, 30 méter magas több mint 3 kilométer hosszú. Jelenleg pedig folyamatosan ömlik át rajta a víz, miután a hajnali órákban, robbanás következtében több ponton átszakadt a gát fala.
A víz útjában ukrán összesítés szerint körülbelül 80 település és 16 ezer ember fekszik, őket folyamatosan menekítik ki a térségből. A közösségi médiában gyorsan elterjedtek az elöntött falvakat és városokat ábrázoló videók. Nova Kakhovka központjában például kedd délelőtt már hattyúk úszkáltak a kultúrpalota előtt:
A térség legnagyobb városa Herszon, ennek egyes kerületei szintén veszélyben vannak. Az ukrán belügyminiszter tanácsadója, Anton Gerascsenko egy a herszoni utcákon sétáló hódról osztott meg egy felvételt:
Egymást vádolják a háborúzó felek
A kijevi vezetés kezdeményezte, hogy tartson rendkívüli ülést az ENSZ Biztonsági Tanácsa, és újabb nemzetközi szankciókat követelt az orosz rezsimmel szemben. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról is beszélt, hogy Ukrajna számára fizikailag lehetetlen lett volna felrobbantani a gátfalat, a vízbe pedig 150 tonnányi mérgező ipari anyag is belekerült a féktelen áradás miatt.
Moszkva eközben azt állítja, hogy nem ők, hanem az ukránok robbantották fel a gátat. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov egészen pontosan szándékos ukrán szabotázsakciónak nevezte a történteket.
Az orosz közvéleményben egyre nagyobb jelentőségű és időnként a hivatalos álláspontnak is ellentmondó katonabloggerek jelentős része szintén a moszkvai kormányzati narratívát visszhangozza. Az egyik legfontosabb blogger, Igor Girkin például arról írt a Telegramon, hogy a gát átszakítása az ukránok érdeke, mert a víz el fogja mosni az orosz fegyverraktárakat és a kiépített védelmi vonalakat a Dnyiprótól délre.
Vannak azonban olyanok is néhányan, akik orosz machinációt sejtetnek a háttérben. A frontot is megjárt Jegor Guzenko például arról írt, hogy az áradás ellehetetleníti a Herszontól délre indítandó ukrán offenzívát.
Az atomerőmű nincs közvetlen veszélyben
A Német Külpolitikai Társaság vezető szakértője és a háborúval foglalkozó hazai nyilvánosság egyik legfontosabb szereplője, Rácz András szintén arról írt, hogy az áradás lehetetlenné tesz bármilyen átkelési műveletet a Dnyiprón, vélhetően ezért is robbanthatták fel az oroszok a gátat. A teljes képhez hozzátartozik, hogy az elmúlt hónapokban a gát fölötti tározó vízszintjét folyamatosan emelték az oroszok, a gátszakadás előtt harmincéves csúcson volt a tárolt vízmennyiség.
A tározó ürülése nemcsak a folyó alsó szakaszán, hanem feljebb is komoly következményekkel jár majd. Itt fokozatosan csökken a vízszint, ez pedig kérdésessé teszi a zaporizzsjai atomerőmű hűtését. A helyi beszámolók és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint az erőmű jelenleg nincs közvetlen veszélyben. Arra azonban van esély, hogy a tározóból olyan sok víz távozik néhány napon belül, hogy a blokkok hűtését már lehetetlen lesz megoldani, és ezért le kell állítani az erőművet.