Az Amazonas-korallokat csupán néhány éve fedezték fel, a brazil partok közelében még sok kutatást kell végezni, hogy megismerjük a tengerfenék élővilágát.
HIRDETÉSAz Amazonas torkolatánál folyamatosan fenyeget a tengerfenék alatt rejtőző olajmező kiaknázásának veszélye, figyelmeztetnek környezetvédők, akik bár örülnek a friss hírnek, de amíg nem csillapodik az emberiség olajéhsége, addig a veszély sem múlik el, hogy újból kitermelési engedélyt kérjenek beruházók.
A Greenpeace az élővilág sokszínűségének ünnepeként tekint arra, hogy a brazil környezetvédelmi hatóság nem adott engedélyt az Amazonas-folyó torkolatánál tervezett tengeri olajfúrásra, amely több környezetvédő csoport szerint károsíthatta volna a területet.
Az olajkitermelés engedélyezését a Petrobras állami olajvállalat kérte a brazil hatóságtól. A hivatal a benyújtott kérelem alapján a kitermelés biztonságosságával kapcsolatos technikai ellentmondásokra hivatkozva utasította el szerdán az engedélyezést.
A Petrobras Brazília északi partjainál akarja megkezdeni az olaj kitermelését, hogy biztosítsa az ország jövendőbeli energiaszükségletét.
A kevéssé feltárt, nagy biodiverzitású területen mangrovefás erdősáv és egy korallzátony is található. A környezetvédők szerint az olajfúrás miatt nagy lenne a szivárgás kockázata, ami károsítaná a környezetet.
Az engedély kiadása ellen nyolcvan civil- és környezetvédő szervezet, köztük a Természetvédelmi Világalap (WWF) brazil szárnya és a Greenpeace is tiltakozott, és a kérdésben egy részletes hatástanulmány elkészítését követelték.
A tét egy gigantikus, egyedi és még kevéssé ismert élőhely, fajgazdag társulásának megmaradása . Az Amazonas-korallokat például csupán néhány éve fedezték fel, és még mindig sok tudományos kutatást kell végezni a régióban, hogy az ember megismerhesse az itteni élővilágot.
„2017 óta hívjuk fel a figyelmet erre a veszélyre, amikor is külföldi cégek, például a francia Total óriáscég, megfelelő ismeretek és ehhez kapcsolódó társadalmi-környezetbiztonsági garanciák nélkül próbáltak olajkutatást indítani az Amazonas torkolatánál. Válaszul tudományos erőfeszítések kezdődtek az Amazonas zátonyrendszerének kutatására és feltérképezésére. Egy olyan ügy, amelyet a civil társadalmi szervezetek, a terület közösségeinek képviselői és több mint 2 millió ember támogattak szerte a világon” – magyarázta Marcelo Laterman, a Greenpeace Brazil Oceans kampányának szóvivője.
Az Amazonas vidékének pusztítása hosszú ideje zajlik
Luiz Inácio Lula da Silva első elnöki ciklusa alatt, 2003 és 2010 között a tengeri olajkitermelésből származó bevételből egészségügyi, oktatási és jóléti programokat finanszíroztak.
A tavaly ismét megválasztott Lula pártjában ma is vannak olyanok, akik az olajkitermelésben látják a társadalmi haladás biztosítékát.
Ilyen platformoktól féltik az Amazonas torkolatának vidékét
Alexandre Silveira brazil energiaügyi miniszter a közelmúltban arról beszélt, hogy a szóban forgó terület lehet a záloga Brazília északi régiója fejlődésének.
A környezetvédők ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a tengeri olajfúrás engedélyezése a vitatott területen alááshatja Lula környezetvédelemmel és klímavédelemmel kapcsolatos imázsát.
Áprilisban 80 szervezet fogott össze, köztük a Greenpeace Brasil, és közös levelet kézbesítettek többek között az Ibamának, a Bányászati és Energiaügyi Minisztériumnak, a Környezetvédelmi és Klímaváltozási Minisztériumnak.