EventsEseményekPodcasts
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Eddig került rendelkezésekkel léphet életbe az EU következő szankciós csomagja

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Szerzői jogok Fotó: AP
Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: Jorge LiboreiroMagyar változat: FT
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Ódzkodik tőle, mégis elképzelhető, hogy az Európai Unió másodlagos szankciók után nyúl a tizenegyedik szankciós csomagjában, magyarán: az EU-s cégeket vagy országokat büntetné, ha tovább üzletelnek Oroszországgal vagy kijátsszák az eddigi szankciókat.

HIRDETÉS

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen közölte, hogy az Oroszországra kivetett szankciók tizenegyedik csomagjához olyan intézkedéseket javasolnak, melyek a szankciók kijátszásának visszaszorítására fókuszálnak. 

Az EU és Oroszország közötti kereskedelmet az Unió eddig is erősen korlátozta vagy tiltotta eddigi csomagjaival, Brüsszel viszont most ujjal mutogat azokra az emberekre vagy vállalatokra, sőt adott esetben egész országokra, akiket azzal gyanúsítanak, hogy Moszkvával karöltve játsszák ki a szankciókat. 

A nyugati szankcióknak van egy közös pontja: hogy a szankcionáló ország joghatóságán belül vezetik be, tehát az Oroszország elleni szankciókat nem Oroszországban vezetik be, mivel az EU ott értelemszerűen semmiféle joghatósággal nem rendelkezik, így az uniós országok sokszor a maguk kontójára döntik el, hogy milyen rendelkezéseket hoznak.

Az elmúlt években azonban új stratégia jelent meg a szankcióknak való maximális megfelelés kikényszerítésére, elsősorban az Egyesült Államoknak köszönhetően, mely a szigorúan a joghatóságán kívül eső jogalanyokkal szemben támogatja az úgynevezett 

extraterritorialitást, vagyis a másodlagos szankciók alkalmazását.

Az egyik ilyen eset az volt, amikor Donald Trump korábbi amerikai elnök kormánya kilépett az iráni atomalkuból, majd újra bevezette a korábban feloldott szankciókat, és azzal fenyegetőzött, hogy megbünteti a Teheránnal továbbra is üzleti kapcsolatban álló vállalatokat. Trumpot az sem izgatta különösebben, hogy adott vállalatnak kik a tulajdonosai, és hogy földrajzilag hol helyezkednek el. 

Szép Viktor, a Groningeni Egyetem jogászprofesszora azt mondta az Euronewsnak, hogy ebben az esetben extraterritorialitásról, tehát a hazai jog hatókörének tengerentúlra való kiterjesztéséről beszélünk. „Ezek olyan szankciók, melyek leginkább a harmadik fél cégeit és magánszemélyeit tántorítják el attól, hogy üzletet kössenek a célországokkal – közölte a szakértő, és hozzátette, hogy – az USA elég széles körben kiterjeszti a joghatóságát a nem amerikai személyekre. Mivel rengeteg nagyvállalatnak van kapcsolata az Egyesült Államokkal, így az amerikai törvények eleve jelentős hatókörrel rendelkeznek, különösen a nemzetközi banki tevékenység területén.”

Az EU jellemzően ellenez mindenféle másodlagos szankciót, erről 1996-ban törvényt is elfogadtak, melyben megtiltották az uniós gazdasági szereplőknek, hogy eleget tegyenek nekik. Szép Viktor szerint az Unió általában úgy tekintett az extraterritoriális szankciókra, mint ami ellentétes a nemzetközi joggal, az ukrajnai orosz invázió azonban változtatott a blokk hozzáállásán.

A 8. szankciócsomagban az EU megállapodott egy olyan rendelkezésről, mely feketelistára teszi a büntetések kijátszását elősegítő, bármilyen állampolgárságú személyeket, az újabb szankciós kör azonban ennél mélyebbre megy, és olyan vállalatokat, sőt egész országokat célozna meg, melyeket azzal vádolnak, hogy szankcióval sújtott árukat értékesítenek Oroszországnak.

„Az Európai Unió bizonyos mértékig újonc a másodlagos szankciók terén" – mondta Tom Ruys, a Genti Egyetem nemzetközi jogra szakosodott professzora egy interjúban. Ruys úgy véli, hogy az EU-nak három lehetséges útja van a szankciók kijátszásának visszaszorítására: 

  1. korlátozzák a hozzáférést az EU gazdag belső piacához, 
  2. büntetőeljárást indítanak a nemzeti bíróságokon a szankciók kijátszásával gyanúsítottak ellen, 
  3. további vállalatokat tesznek fel az EU feketelistájára.

Ruys szerint utóbbi a legbiztonságosabb lehetőség. Ursula von der Leyen a tervekkel kapcsolatban azt mondta, hogy a készülő mechanizmust kizárólag egy gondos kockázatelemzést követően fogják csak alkalmazni, magyarán: az EU éppen az extraterritorialitástól való ódzkodása és a szankciók működőképessé tételére irányuló törekvései között vergődik.

A tárgyalások végeredményétől függetlenül: a szankciók következő körének ugyanazzal az eredendő gyengeséggel kell megküzdenie, mely az előző tíz csomag hatékonyságát is csorbította, hogy míg az uniós szankciókat közösen tervezik meg és közösen állapodnak meg azokkal kapcsolatban, addig végrehajtásuk nemzeti alapon történik.

Tom Ruys szerint a szankciók célpontjai alkalmazkodnak, és kreatívan keresik a kiskapukat, főleg az orosz invázió során, amikor a célpont a világ egyik legnagyobb gazdasága. Úgy véli, hogy ez egy állandó macska-egér játék, aminek távolról sem látni a befejezését.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Csecsen kormánytag lesz a főnök a Danone kisajátított oroszországi vállalatánál

Nemcsak Magyarország vétózna: más országokat is dühít az ukrán feketelista

A Bizottság cáfolta, hogy von der Leyen le akarta volna állítani a Barátság kőolajvezetéket