Hazai pártcsaládja egyértelművé tette, hogy kiáll a politikus mellett.
Nagyjából egy éve van még hátra Ursula von der Leyennek az Európai Bizottság elnökeként, de már most sok szó esik arról, hogy hogyan folytatódik majd a pályafutása a 2024-es európai parlamenti választások után. A politikus azonban egyelőre nem hajlandó beszélni arról, hogy hogyan képzeli el a jövőjét.
A német parlament második legnagyobb pártjának számító Kereszténydemokrata Unió (CDU) támogatásáról biztosította Ursula von der Leyent arra az esetre, ha a politikus úgy dönt, hogy indulni szeretne az Európai Bizottság elnöki székéért a 2024-es európai parlamenti választásokon. Von der Leyen a CDU színeiben majdnem 14 éven keresztül töltött be miniszteri pozíciókat Angela Merkel kancellár különböző kormányaiban. 2005 és 2009 között családügyi miniszter volt, 2009 és 2013 között a munkaügyekért és a szociális ügyekért felelős tárcát vezette, 2013-tól 2019-ig pedig ő volt Németország védelmi minisztere.
A CDU támogatását a jelenleg ellenzékben lévő konzervatívok elnöke, Friedrich Merz jelentette be, miután Von der Leyen Berlinben tárgyalt a pártvezetéssel. Merz azt is elmondta, hogy közölte a döntést Olaf Scholz kancellárral, és reméli, hogy a német politikai pártok egységesen beállnak majd a Bizottság jelenlegi elnöke mögé a közelgő választás előtt.
Von der Leyen nem beszél a jövőjéről
Ursula von der Leyent többször kérdezték már arról, hogy készen áll-e a következő ötéves ciklusra, de egyelőre nem volt hajlandó felelni. Nem volt ez másképp Merz bejelentése után sem.
„Számomra nagyon fontos, hogy egységet és erőt demonstráljunk az Európai Unióban ebben a kritikus időszakban, és hogy az intézmények a lehető legegységesebben működjenek. Ezért ez nem megfelelő pillanat számomra, hogy megválaszoljam az újabb mandátummal kapcsolatos kérdést" - idézte a Bizottság elnökét a Politico.
Az mindenesetre fontos lehet Von der Leyennek, hogy hazai pártcsaládja úgy is kiáll mellette, hogy az uniós vakcinabeszerzés idején a Pfizer vezérigazgatójával váltott szöveges üzenetei miatt egyre nagyobb bajba keveredik: már az is felmerült, hogy felfüggesztik a mentelmi jogát, és bíróságra citálják.
Akár még NATO-főtitkár is lehet belőle
Friedrich Merz azt is hangsúlyozta hétfőn, hogy Olaf Scholz-hoz és a szociáldemokratákhoz hasonlóan ezúttal szeretné, ha a csúcsjelölti rendszer segítségével választanák ki az Európai Bizottság új elnökét. A Spitzenkandidat-rendszert 2019-ben már kipróbálták: mindegyik európai pártcsalád előre deklarálta, hogy kit szeretne látni az elnöki székben, és velük is csinálták végig a kampányt.
Végül azonban a legtöbb mandátumot szerzett Európai Néppárt jelöltje, Manfred Weber nem kapta meg az elnöki széket, mert a pártcsaládban többen is inkább Ursula von der Leyent szerették volna bizottsági elnöknek. Így volt ezzel az akkor még az EPP-tag Fidesz is.
Az utóbbi hetekben az is felmerült, hogy Ursula von der Leyen esetleg átülhet a NATO-főtitkári székébe Jens Stoltenberg távozásával. A megválasztása mellett szólna, hogy van védelmi miniszteri tapasztalata, és az Európai Bizottság elnökeként számos NATO-tagállam vezetőjével napi kapcsolatban van.
Az viszont problémát jelent, hogy Stoltenberg távozni szeretne a mandátuma lejártával, azaz nyáron, Von der Leyen viszont még jövő tavaszig EB-elnök marad. Ráadásul a Corriere della Sera nevű olasz lap információi szerint több tagállam is vétót emelne Ursula von der Leyen megválasztása ellen, köztük Magyarország is, az uniós források lehívása körüli nézeteltérések miatt.
