NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A tengerparti környezet gyógyító ereje

Együttműködésben a The European Commission
A tengerparti környezet gyógyító ereje
Szerzői jogok Euronews
Szerzői jogok Euronews
Írta: Denis LoctierEuronews
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Egy katalóniai kísérletben azt vizsgálják, milyen jótékony hatása van a daganatos betegekre a természet közelsége.

Az Ocean legújabb epizódjában bemutatjuk, milyen pozitív hatása van a természetnek, a víznek a daganatos betegek gyógyulásában. Ugyanakkor a tengerek szennyezésének veszélyeire is mutatunk példát: a szörfösök komoly egészségkárosodást szenvedhetnek a vízbe került szennyező anyagok miatt.

A Cap de Creus lenyűgöző természeti park Katalónia északkeleti részén. Túrázók egy csoportja egyedülálló tanulmányban vesz részt, amely a tengerparti környezet gyógyító erejét vizsgálja.

"A tenger nyugtató hangja, a fenyőfák illata belső békét ad, ami a legjobb pirula a belső egészségünkre. És a belső egészség segíti a külső egészséget is" – mondja Marissa Busquets daganatos beteg.

Adatok igazolják a tenger jótékony hatását

Széles körben elterjedt nézet, hogy az óceánnak rengeteg egészségügyi előnye van, de a konkrét adatok hiányoznak. Ezért orvosokból és kutatókból álló csapat Roses városából 24 daganatos beteget hívott meg, hogy két éven keresztül vegyenek részt tengerparti tevékenységekben, és szorosan figyelemmel kísérték a hatásokat.

"Meglepődtünk, hogy kis számú betegnél jelentős hatást tapasztaltunk. Ezek a betegek már egy ideje befejezték a kezelést, és nincs aktív rákbetegségük, de néhányuk krónikus tünetekkel vagy valamilyen érzelmi zavarral küzd, és úgy gondoljuk, hogy ez a tevékenység. a kapcsolatba lépés a természettel nagy gyakorlati hasznukra válhat” – magyarázza Dr. Àngel Izquierdo-Font onkológus (Katalán Onkológiai Intézet).

Bár ezek a tevékenységek nem helyettesíthetik az orvosi terápiát, mérhetően pozitív hatással vannak a betegek érzelmi jóllétére. A kutatók kérdőívek segítségével gyűjtöttek adatokat, és okosórákkal követték nyomon a legfontosabb egészségügyi mutatókat.

Eliana Guerrero daganatos beteg:

"Minden alkalommal, amikor bármilyen tevékenységbe kezdünk, legyen az egy séta a tengerparton vagy úszás, búvárkodás vagy valami más, ellenőrizzük a szívritmust és a test oxigéntelítettségét."

Maria Palou daganatos beteg:

"Ez olyasmi, ami sok endorfint és energiát ad. A tenger egy kis gyógyszertár, amit tudni kell használni."

Gyakorlati eredményként a kutatók azt javasolják, hogy a "kék tereket" integrálják a receptírási programokba, amelyek összekötik az alapellátásban részesülő betegeket a közösségi szolgáltatásokkal és erőforrásokkal: a háziorvosok a kezelési terv részeként olyan tevékenységeket írhatnak elő betegeiknek, mint a fürdés vagy a búvárkodás.

Dr. Eva Fontdecaba háziorvos, Katalán Egészségügyi Intézet:

"A kezelést nem igénylő egészségügyi problémák megoldása során a társas tevékenységeknek, a friss levegőnek, a természetnek, a tengernek néha sokkal több hasznát látjuk az ember jólléte szempontjából, mint a gyógyszereknek.”

A tudósok, orvosok, egy rákellenes alapítvány és a helyi hatóságok közötti együttműködés egyre nagyobb területéhez járul hozzá a kutatásnak, amely azt vizsgálja, hogy a tenger milyen sokféleképpen befolyásolja egészségünket és jóllétünket, az ételeinktől kezdve a levegőig, amelyet belélegzünk.

Ezek az előnyök azonban magának a tengernek az egészségén alapulnak. Ha a természetes élőhelyek és ökoszisztémák nem maradnak meg, az emberi egészségre gyakorolt előnyök elveszhetnek. Josep Lloret, a Gironai Egyetem tengerbiológusa koordinálja a kutatást Rosesban.

Dr. Josep Lloret igazgató, az Óceánok és Emberi Egészség Tanszék vezetője:

"Ez a kutatási irányvonal mindezen előnyöket vizsgálja, ugyanakkor azt is, hogy azok a kockázatok és veszélyek, amelyeknek mi, emberek kitesszük a tengert, végül hogyan károsítják az emberi egészséget a fokozott szennyezés, a több kórokozó vagy a fokozottabb iparosodás révén."

Veszélyben a szörfösök Angliában

A part menti vizek szennyezettsége néha veszélyessé teheti a tenger egészségügyi előnyeit. Ez alól Cornwall, a délnyugat-angliai népszerű szörfös úticél sem kivétel. Az idilli strandokra látogató szörfösöknek figyelniük kell a vízminőségi riasztásokra: az ország számos pontján a szennyvízkezelő létesítmények túlléphetik kapacitásukat, és káros nyers szennyvizet engedhetnek ki, így a part menti vizek nem biztonságosak az olyan tevékenységekhez, mint a szörfözés.

Izzy Ross, a "Szörfösök a szennyvíz ellen" nevű tengervédelmi szervezet munkatársa azt magyarázza, hogy a szörfösök különösen ki vannak téve a szennyezés káros hatásainak, mivel a hullámok alatt gurulva folyamatosan érintkeznek a vízzel.

"Ez nagyon fontos a mentális egészségem szempontjából, és sok ember számára, akik itt élnek Cornwallban, ez az életünk nagyon fontos része. De sajnos néha nem tudunk a vízbe menni, mert nem biztonságos. Néha lenyelünk egy kis vizet – ez azt jelenti, hogy elég sok potenciálisan káros baktériumot és vírust veszünk magunkhoz. Tavaly 720 jelentés érkezett, és ezek közül néhány valóban megdöbbentő – voltak olyan dolgok, mint gyomor-bélhurut, voltak szemfertőzések, fülfertőzések, húgyúti fertőzések, sőt veseelégtelenség esete is előfordult."

A kockázatok jobb megértése érdekében a szörfösök az Exeteri Egyetem orvosi karán működő Európai Környezet és Emberi Egészség Központ kutatóival dolgoztak együtt. Az EU által finanszírozott projektben az Egyesült Királyságban szörfösöktől vett mintákat elemezték, és az eredmények meglehetősen riasztóak voltak.

Dr. Anne Leonard környezeti epidemiológus, Európai Környezetvédelmi és Emberi Egészség Központ:

"Azt találtuk, hogy a szörfösök körülbelül háromszor nagyobb valószínűséggel hordoznak antibiotikum-rezisztens baktériumokat a székletmikrobiom-mintájukban azokhoz képest, akik nem mennek vízbe. Ez pedig nagyon fontos, mert fennáll a lehetősége annak, hogy antibiotikum-rezisztens baktériumokat terjesztenek más emberekre."

A kutatók megállapították, hogy a városi és mezőgazdasági hulladékot a tengereinkbe szállító folyók elősegítik a gyógyszereknek ellenálló kórokozók fejlődését. Az ilyen fertőzések már most is súlyos áldozatokat szednek, vetekszenek a COVID-19 világjárvány áldozatainak számával. 2050-re világszerte ezek válhatnak a vezető halálozási okokká.

Dr. William Gaze mikrobiológus, Európai Környezetvédelmi és Emberi Egészségügyi Központ:

"Az emberi és állati hulladékok antibiotikum-maradványokat is tartalmaznak. És bár ezek nagyon hígak és alacsony szinten vannak a vízben, például a folyóvizekben és a tengervízben, most azt tapasztaljuk, hogy valójában még mindig olyan szinten lehetnek, ami további antibiotikum-rezisztenciát eredményezhet."

Az Exeteri Egyetemen végzett laboratóriumi kísérletek megerősítették a nagyon is valós egészségügyi veszélyt. Az eredmények világossá teszik, hogy óceánjaink veszélyes anyagokkal szennyezettsége nemcsak a szörfösöket és más, gyakran tengeren tartózkodó embereket érinti, hanem a világ minden táján élőket, gazdasági helyzettől függetlenül.

Dr. Aimee Murray mikrobiológus, Európai Környezetvédelmi és Emberi Egészség Központ:

"Általában úgy gondolják, hogy az antibiotikum-szennyezés inkább az alacsony és közepes jövedelmű országokban jelent problémát, ahol az antibiotikumokat előállítják, és ahol a gyógyszeripari hulladékot el kell engedniük, ahol nem rendelkeznek megfelelő higiéniai infrastruktúrával. Mi azonban kimutattuk, hogy még az Egyesült Királyságban is elegendő mennyiségű az antibiotikum szintje ahhoz, hogy a rezisztencia növekedjen."

Az Európa-szerte végzett kutatások rávilágítanak az óceánok és az emberi egészség közötti kulcsfontosságú kapcsolatra: a virágzó tengerek javíthatják fizikai és mentális jóllétünket, de ha az óceánok szenvednek, mi is szenvedünk.

A cikk megosztása

kapcsolódó cikkek

Új projekt indul az óceánok élővilágának alaposabb megismeréséért