A szerb hatóságok addig segítik az ukrán menekülteket, amíg visszatérhetnek hazájukba.
Szétszakadt ukrán családok várják a háború végét a szerbiai Vranjében. A szerb hatóságok addig segítik az ukrán menekülteket, amíg visszatérhetnek hazájukba.
Julia áprilisban érkezett a szerbiai Vranjébe Harkivból. Családja a háborúban elvesztette otthonát. Orvosként dolgozik a Menekültügyi Központban. Reméli, hogy állandó orvosi munkát kaphat, hiszen az orvosokra nagy szükség van az egészségügyi szakemberek elvándorlása miatt.
Julia Sztepnyova mondja, hogy Harkivban gyermekorvosként dolgozott. Szerbiában egy egészségügyi központban vagy egy klinikán is szívsen dolgozna.
Nyolcéves fia, Kyrill harmadik osztályos. Itt kezdett el kosárlabdázni, és már jól beszél szerbül. Új barátokra is szert tett. "Nikola és Lenka a barátaim, szeretek velük lenni" - mondja a fiú. A kérdésre, hogy hogy érzi magát, azt feleli, hogy csak az otthona hiányzik.
Beatris szintén diákként hagyta maga mögött Ukrajnát. A Közgazdasági Gimnázium első évfolyamára jár, a mit megszeretett, de egy testvére és a barátai Ukrajnában maradtak, akik hiányoznak neki.
Bogdan a legfiatalabb a vranjei menekültközpontban. Szülőhazája helyett Szerbiában tette meg első lépéseit. Három hónapos volt, amikor a nagymamája áthozta Szerbiába.
Titiana, Bogdan nagymamája szeretné, ha a háború véget érne, és hazatérhetnének. Reméli, hogy márciusban hazamehetnek. Ez a legfontosabb kívánsága, teszi hozzá.
A szerb menekültügyi hatóság igyekszik az ukrán menekülteknek segíteni a beilleszkedésben, legalább addig, amíg nem teljesülnek a feltételek ahhoz, hogy visszatérhessenek hazájukba, ahol még mindig dúl a háború.
