A megélhetésüket féltik a fukusimai halászok az atomerőmű miatt

Írta: Laurence Alexandrowicz
A megélhetésüket féltik a fukusimai halászok az atomerőmű miatt
Szerzői jogok  euronews

11 évvel a fukusimai atomkatasztrófa után a japán hatóságoknak most a víz okoz kihívást. A Spotlight legújabb adásában utánajártunk, milyen problémák adódnak a nukleáris fűtőanyaggal érintkezett, majd megtisztított víz körül.

Japánban a 2011. március 11-i szökőár óta folyamatosan dolgoznak az atomerőmű leszerelésén és a szennyeződésmentesítésen, ami 30-40 évig tart. Ma az erőművet üzemeltető Tepco tisztviselője szerint a víz az elsőszámú probléma.

Nem lehet mindent kiszűrni

A szennyezett vizet egy ALPS nevű különleges, a helyszínre tervezett rendszerrel kezelik. A megtisztított vizet ezer tartályban tárolják, de ezek közelítik a maximális kapacitásukat. Jövőre ezért elkezdik visszaengedni a vizet a tengerbe.

A vízből szinte minden radioaktív anyagot ki lehet szűrni, de a tríciumot nem lehet elválasztani tőle, ezért egy kevés radioaktív részecske mindenképpen marad benne. Egy a laboratóriumban vizsgálják azt, hogy mennyire biztonságos kiengedni a tisztított vizet a tengerbe. Évente 90 ezer mintát tesztelnek.

A víz kétszer megy át az ALPS-en, mielőtt bevezetik majd a tengerbe egy 1 kilométer hosszú, és 16 méter mélyen húzódó alagúton keresztül. A vájat jövő tavasszal készül el. Még azelőtt, hogy a tisztított víz visszakerül a természetbe, felhígítják majd hatalmas, tengervízzel töltött medencékben.

A megélhetésüket féltik a halászok

A fukusimai halászok ettől függetlenül tartanak attól, hogy az árujukat senki nem akarja majd megvenni. Az erőműtől 60 kilométerre található Onahamában úgy tűnik, hogy a félelem jogos. 2011 előtt évi 25 ezer tonna halat fogtak a kikötő halászai, de ez a szám mára 5 ezer tonnára csökkent.

„Fukusimai halászként ellenzem, hogy radioaktív anyagok kerüljenek a munkakörnyezetünkbe. Ami aggaszt bennünket, az a rossz hírnév. Ami a kormánytól az elmúlt 10 évben kapott üzeneteket illeti, a magyarázataik nem voltak hamisak, ezért nagyra értékeljük az erőfeszítéseiket. És így, hogy feltételezhetjük, hogy a tudományos érveik helytállóak, igyekszünk folytatni a halászatot. Ugyanakkor próbáljuk jobban tájékoztatni a fogyasztókat, és így csökkenteni a reputációs veszteség mértékét” - magyarázta Nozaki Tecu, a helyi halászok szervezetének vezetője.

A halászok mindent kézben tartanak. A napi fogás után minden fajból egy halat megvizsgálnak a kikötőben található laboratóriumban. A 63 vizsgált fajból általában egyben sincs nyoma radioaktivitásnak, így ezek mind eladhatók. Egy év alatt csak egyszer fordult elő, hogy egy halnál a sugárzás mértéke meghaladta az engedélyezett szintet. Ezt a szintet Fukusimában szigorúan 50 becquerelben határozták meg, míg a nemzetközi szabvány 1000 becquerelt engedélyez. Az ellenőrzés a kezelt víz kibocsátása után is folytatódik.

Shohei Miyano/AP
Az erőmű környéke egy márciusi légifelvételenShohei Miyano/AP

Veszélyes, vagy nem veszélyes?

A hatóságok azt hangoztatják, hogy a kiengedett trícium mennyisége nem lesz veszélyes. Évente 22 terabecquerelt terveztek a tengerbe önteni, ami sokkal kevesebb, mint amennyi a világ más hasonló létesítményeiből a természetbe kerül. Egy francia hulladékfeldolgozó üzemnek például 11 400 terabecquerel az éves kibocsátása. Vannak olyanok, akik szerint a nukleáris balesetekből származó trícium sokkal veszélyesebbnek számít a normális működés során keletkezettnél. Ez azonban egy Fukusimában harmincszor járt francia kutató szerint nem így van:

„A trícium egy nem túl veszélyes radioaktív elem. A tríciumnak nincsenek különböző típusai. A Fukusimában felszabaduló trícium jellemzői hasonlóak a világ különböző atomerőműveiből kibocsátott trícium jellemzőihez” - mondta Jean-Cristophe Gariel.

A japán kormány nagy örömére az Egyesült Királyság tavaly nyáron megszüntette a régióból származó termékekre vonatkozó importkorlátozásokat. Tokió a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget is felkérte, hogy felügyelje a folyamatot.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség elégedett

Az ügynökség vezetője, Rafael Grossi 2022 májusában Fukusimába utazott. Szerinte a nemzetközi szakértők behívása azt jelzi, hogy Japán elkötelezett, és fontos számára az átláthatóság, a megbízhatóság üzenete. Grossi úgy látja, hogy a legutóbbi látogatása óta, két év alatt sokat haladt a munka Fukusimában. 

Az ENSZ alá tartozó ügynökség egy különleges munkacsoportot hozott létre a helyszínen, Gustavo Caruso vezetésével.

„A munkacsoport már a harmadik alkalommal jár Japánban. Ezúttal argentin, kínai, kanadai, francia, koreai, Marshall-szigeteki, orosz, brit, amerikai és vietnami szakértők érkeztek” - mondta Caruso, majd hozzátette:

„Az értékelő jelentést és a következtetéseket három hónapon belül tesszük közzé, és az ügynökség munkacsoportja januárban, a vízkibocsátás megkezdése előtt egy újabb csapatot küld Japánba. A NAÜ egy átfogó jelentést fog kiadni, amely tartalmazza az összes eddigi vizsgálat eredményét és a következtetéseinket a teljes folyamatról. Az összes általunk alkalmazott szabvány magas szintű biztonságot követel meg.”

Az ügynökség megvizsgálja a helyi szabályozást, és független laboratóriumokban végez méréseket. A cél az, hogy biztonságosan és mindenki számára megnyugtató módon lehessen visszaengedni a tisztított vizet a tengerbe.