Csak a balti országokban van a magyarnál magasabb az infláció az egész EU-ban, de ott már csökken

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav
Eladó kínálja áruját a fővárosi vásárcsarnokok egyikében
Eladó kínálja áruját a fővárosi vásárcsarnokok egyikében   -   Szerzői jogok  Laszlo Balogh/Laszlo Balogh

A régióban Magyarországon volt a legmagasabb az infláció az októberi adatok szerint, és az egész EU-ban is csak a három balti ország, Észtország, Lettország és Litvánia produkált rosszabb adatokat.  Az unióban Franciaországban a legalacsonyabb a pénzromlás mértéke, ennek majdnem háromszorosa a magyar adat. Íme a múlt havi inflációs adatok a 27 uniós tagországot egyesével vizsgálva.

Szerdán tette közzé a KSH Magyarországra vonatkozó, októberi inflációs adatait, melyek szerint Magyarországon az egy évvel korábbihoz képest 21,1 százalékkal emelkedtek az árak. Bár az eurózónában is rekordszintű, 10,7 százalékos átlagos inflációt mértek októberre, de ez még mindig csak a magyar érték nagyjából fele, a különböző országok között pedig nagy eltérések vannak. 

A összehasonlítás alapjául az Eurostat adatait használtuk. Horvátország, Bulgária és Svédország adatai még nem nyilvánosak, így ezeknek az országoknak az adatai nem szerepelnek táblázatunkban.

A legalacsonyabb értéket, 7,1 százalékot Franciaországban mérték, azt követi Spanyolország és Málta 7,3 illetve 7,5 százalékkal. A viszonylag alacsony francia infláció oka az elemzők szerint az lehet, hogy a kormány ott már tavasszal lépéseket tett az energiaárak durava emelkedésének megakadályozásáért - amit nagyban megkönnyít, hogy egyetlen másik ország sen rendelkezik annyi atomerőművel, mint Franciaország, amely így szinte alig szorul arra, hogy energiát vegyen. 

A legmagasabb inflációt Észtországban mérték: ott a nagy mértékben emelkedő energiaárak miatt 22,4 százalékos volt a pénzromlás tavaly októberhez képest. A következő Litvánia és Lettország 22, illetve 21,8 százalékkal. Mindenképp figyelemreméltó, hogy bár a listavezető Észtország adatai kiemelkedően rosszak, a tendencia már javul: az előző hónaphoz képest több mint 1 százalékkal csökkentek az árak a kormány rezsicsökkentési intézkedéseinek hatására.

Magyarország nagyon kilóg a szomszédos államok közül

Magyarország a balti államok hármasától alig egy hajszállal maradt le a maga 21,1 százalékos eredményével - a sorban utána következő Lengyelországot pedig 3,2 százalékkal előzi meg. 

Ez azonban valószínűleg már nem sokáig marad így, figyelmeztetett Beke Károly, a Portfolio.hu elemzője. Az elemző úgy látja, hogy a balti országokban már stagnál az infláció szintje, nálunk viszont még bőven emelkedik. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy az év végére akár a 25 százalékot is megközelítheti. "A jegybank becslése szerint az összes árstop-jellegű intézkedés - tehát a rezsicsökkentés, az üzemanyagokra és az élelmiszerekre vonatkozó árstop - összességében akár 4 százalékpontnyit is visszafoghat az infláción. Ez azt jelenti, hogy most nagyjából 25 százalék lenne a magyar infláció ezek nélkül intézkedések nélkül. És ez már Európa legmagasabb inflációja lenne" - írtuk meg korábban.

Érdemes a magyarországi adatot a szomszédos országokéival is összehasonlítani: Szlovéniában 10,3, Ausztriában 11,5, Szlovákiában 14,5, Romániában pedig 15,3 százalék volt az októberi érték - vagyis a magyar adat messze meghaladja mindegyiket.

A romániai adatok azért is érdekesek lehetnek, mert az ukrán háború ott is érezteti hatását. Ennek ellenére a román inflációs ráta majdnem hat százalékponttal alacsonyabb a magyarnál. Ha a részletesebb adatokat nézzük, még érdekesebb a kép: míg a Romániában az élelmiszerek ára átlagiosan 20,58 százalékkal nőtt, Magyarországon a KSH adatai szerint 40,0 százalékkal. A G7 gazdasági magazin nem reprezentatív, de évek óta vezetett havi mérése szerint a valóságban ez az adat még ennél is magasabbm, november elején már inkább 54 százalék volt.

A nem élelmiszer jellegű termékek 14,37 százalékkal, a szolgáltatások pedig 8,31 százalékkal drágultak a Romániában a tavalyi év azonos hónapjához képest - ez szinte megegyezik a magyar adatokkal, ahol a tartós fogyasztási cikkek 14,9 százalékos, a szolgáltatások díja pedig 8,3 százalékos emelkedést mutattak.