Hiába csökken a gáz ára a tőzsdén, ez nem segít az önkormányzatoknak

A makói sportcsarnok zárva, ahogy országszerte számos más önkormányzati intézmény is
A makói sportcsarnok zárva, ahogy országszerte számos más önkormányzati intézmény is   -  Szerzői jogok  euronews
Írta: Magyar Ádám

Városok tucatjai jelentették be az utóbbi hetekben, hogy uszodákat, könyvtárakat, múzeumokat zárnak be a csőd elkerülése érdekében. És mivel hosszú távú gázszerződéseik vannak, a helyzet nem javul a kedvező piaci változások hatására sem.

Intézmények tucatjai zárnak be országszerte a magas energiaárak miatt. A földgáz ára csökkent az utóbbi időben a nemzetközi tőzsdén, az energiaválság súlya alatt roskadozó önkormányzatok nagy részének azonban ez sem jelent segítséget a szegedi városvezetés szerint

A településeket irányító testületek az ellátásbiztonság garantálása és a költségvetés tervezhetősége érdekében szinte kizárólag hosszú távú, fix áras szerződéseket kötnek a földgázra. A napi árat nem tudják megkockáztatni, ezért hiába csökkent a gázár a tőzsdén, nekik a korábban, jellemzően egy évre kialkudott árat kell megfizetni. Aki pedig már a gázárrobbanás óta volt kénytelen kialkudni ezt az árat az előző szerződés lejárta miatt, az nagyon rosszul járt.

Szegeden az egy évvel korábbihoz képest hétszeresére, 3,5 milliárd forintra nőtt a gázszámla, és az áram és a távhő is drágul, ezért a város ikonikus épületei, köztük a Móra Ferenc Múzeum vagy a Nemzeti Színház az év végén ideiglenesen bezárnak. Szeged gazdasági alpolgármestere szerint az államtól egy forintot sem kaptak az extraköltségek ellensúlyozására, így pedig lehetetlen fenntartani a szolgáltatások színvonalát.

euronews
A nemrég felújított szegedi Móra Ferenc Múzeum is bezár hamarosaneuronews

„Előállította a magyar állam a működésképtelen rendszert az önkormányzati szektorban január 1-jétől. Van olyan önkormányzat, ami már szeptembertől gyakorlatilag részben működésképtelen, megpróbálja a kötelező közfeladatokat legalább részben ellátni, tehát csökkentett tömegközlekedéssel vagy bezárt intézményrendszerrel” - magyarázta Kovács Tamás, aki arról is beszélt, hogy a közgyűlés három hete döntött egy 1,2 milliárd forintos tartalékkeretről, amivel komoly költségvetési átcsoportosítások árán azt lehetett elérni, hogy legalább idén működjenek az intézmények: színházak, kultúrházak, a belvárosi mozi vagy épp az Anna fürdő.

A helyzetüket azonban tovább nehezíti, hogy nemrég a kormány kivette a védett fogyasztók közül az önkormányzatokat a távhőszektorban, az ezzel járó áremelkedés pedig további 700 millió forintot tesz ki éves szinten. „Odaadja az állam az önkormányzatok hatáskörébe az állami feladatokat, de finanszírozást nem ad hozzá. Még azokat a szolgáltatásokat sem finanszírozza, amelyeket az állam épített oda a különböző önkormányzatok terhére, például a stadionokat" - tette hozzá Kovács Tamás.

Mindenhol ez megy

Az országot járva mindenhol hasonló a helyzet, akár kormánypárti, akár ellenzéki az adott település vezetése. Gödöllőn 25 százalékkal csökkentik az energiafelhasználást a Művészetek Háza és más épületek bezárásával. Győrben több intézmény mellett az Aqua Sportközpontra is lakat került. Pénteken az esztergomi művelődési házak és uszodák bezárását jelentették be. A példákat még hosszasan lehetne sorolni.

Szegedtől nem messze, Makón a jórészt geotermikus energiával fenntartott fürdőt sikerült üzemben tartani, legalábbis a gázzal fűtött tanuszoda kivételével. A nyitva tartáson és néhány szolgáltatáson azonban módosítottak.

„Az egyik legnagyobb fogyasztónk a szauna. A kisebb szaunavilág-részek tudnak üzemelni egyfolytában, viszont van négy szaunánk, amelyeket rotációban működtetünk” - mondta az Euronewsnak Lajtosné Papp Noémi, a fürdődivízió vezetője.

Euronews
A makói gyógyfürdő épületét Makovecz Imre tervezteEuronews

A Makói Hagymatikum Gyógyfürdő kulcsfontosságú a dél-alföldi város turizmusa szempontjából, de a múzeum és a sportcsarnok már nem üzemel. Makó viszonylag korán lépett a magyarországi települések közül, már szeptemberben meghozták az óvintézkedéseket, amiért Lázár János építési és beruházási miniszter meg is dicsérte a városvezetést. Próbáltuk felvenni a kapcsolatot a polgármesterrel, hogy megtudjuk, milyen tapasztalatokat gyűjtöttek a lezárások bő egy hónapja alatt, Farkas Éva Erzsébet azonban időhiányra hivatkozva nem adott nyilatkozatot - hasonlóan járt egy hónappal ezelőtt a 24.hu hasonló témában érdeklődő újságírója is.

 Az általunk megkérdezett helyiek mindenesetre megértően viszonyulnak az intézkedésekhez, legalábbis egyelőre.

„Nagyon rossz helyzetnek nézünk elébe. Úgyhogy mindent szorítani kell, úgy az egyénnek, mint a városnak is. Még most megértjük addig, míg ezek nem lesznek még rosszabbak, aztán majd meglátjuk, hogy mi lesz” - mondta egy nő a város főterén. 

Budapesten az önkormányzati intézmények jó része egyelőre kitart, a privát szférában azonban sokan vannak, akik nem bírják a tempót az energiarák emelkedésével. Jó példa erre az ország legnagyobb szállodája, a Hotel Hungária, amelyről a múlt héten derült ki, hogy négy hónapja bezárják, a jelenlegi foglaltsági adatok alapján ugyanis képtelenség lenne gazdaságosan működtetni.

kapcsolódó cikkek