Az ország évtizedek óta szisztematikusan fejleszti a haderejét, és GDP-arányosan több pénzt költ hadi fejlesztésekre, mint számos NATO-tagország
Az ország évtizedek óta szisztematikusan fejleszti a haderejét, és GDP-arányosan jóval több pénzt költ hadi fejlesztésekre, mint számos NATO-tagország. Timo Kivinen, a finn hadsereg tábornoka szerint fontos tényező, hogy országuk polgárai egy esetleges támadás során megvédenék a hazájukat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
2022. május 12-én az Euronews is megírta, hogy a finn államfő és a miniszterelnök közös közleményben bejelentették: támogatják, hogy Finnország benyújtsa csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, május 18-án pedig Svédországgal közösen be is nyújtották hivatalos csatlakozási kérelmüket. A finn parlament ezt megelőzően elsöprő többséggel, azaz 188 igen és 8 nem arányban voksolt amellett, hogy az ország lépjen be a katonai szövetségbe.
A haderő szisztematikus fejlesztése: készenlétben évtizedek óta
Finnország és Oroszország viszonya régóta feszült. Közös határuk 1300 kilométer, az 1940-es években két háborút vívtak egymással. A Szovjetunióval folytatott harcok során százezer finn vesztette életét, az ország a területe tizedét veszítette el. A múltat tekintve nem véletlen, hogy a finnek régóta készen állnak egy esetleges orosz támadásra, ennek fényében pedig végképp nem meglepő, hogy az utóbbi években jelentős fegyverarzenált építettek ki. Az ország évek óta (ezzel jó pár NATO-tagországot megelőzve) a GDP-jének a 2 százalékát költi védelemre, minek köszönhetően
- az övék Európa egyik legerősebb tüzérségi arzenálja,
- illetve 370 kilométeres hatótávolságú rakétáik is vannak.
Soron következő beruházásaik közt szerepel
- négy új hadihajó,
- 64 darab F-35-ös vadászrepülőgép,
- 2000 drón,
- ezen túl saját légvédelmi eszközöket telepítenek és gátakat építenek az Oroszországgal közös határon.
Timo Kivinen, a finn hadsereg tábornoka megjegyzi, hogy a haditechnikai eszközök mellett lényeges a finn nép elszántsága: a védelmi minisztérium május 18-i felmérésében a válaszadók 82 százaléka mondta azt, hogy amennyiben Finnországot megtámadnák, hajlandó lenne részt venni a nemzetvédelemben. „Az igazi védelem az egyénekben dől el. Ezt bizonyítja az ukrajnai háború is” – közölte Kivinen.
Az 5,5 milliós Finnország hadereje 280 ezer fő aktív, és 870 ezer tartalékosként kiképzett katonából áll. A kiképzett katonák száma azért ilyen magas, mert az ország a hidegháborút követően nem törölte el a férfiak számára a katonai sorkötelezettséget.
Török vétó?
Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelmét a legtöbb tagország üdvözölte, Törökország viszont ellenállást tanúsított. Belpolitikai érdekek, a fegyverembargó feloldása, a kurdok elleni fokozottabb fellépés - több elmélet is felmerült, hogy mi az, amiért cserébe Törökország mégsem vétózná meg Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. Bár a NATO-ban valójában nincs lehetőség klasszikus vétóra, a török államfő mégis meg tudná akadályozni (vagy legalábbis késleltetni) a két ország felvételét.
Finnország azonban keresi a megoldást a törökök aggályaira. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a NATO északi szárnyát különösen erősítené Finnország és Svédország tagsága, de tekintettel kell lenni minden szövetséges biztonsági kételyeire, így a Törökország által terroristának tartott kurd szervezetek ügyére is.
A tagság előnyei
Nyilatkozatában Kivinen kiemelte a NATO-tagsággal járó előnyöket. Mint mondta, országa ezzel részese lehetne a szövetség közös légtérellenőrzésének, illetve hogy egy olyan szövetségnek lennének tagjai, melynek az egyik tagja elleni támadás az összes tag elleni támadásnak minősül. Hozzátette: „A fő felelősséget Finnország védelméért továbbra is Finnország viseli.”
Finnország NATO-csatlakozására a Kreml válaszlépésekkel fenyegetőzött, többek közt bejelentették: mérlegelik atomfegyverek telepítését a balti államok közvetlen szomszédságába.