Az ENSZ és a jogvédők kifogásolják a teljesen önkényes, bizonyítékok nélküli halálos ítéleteket.
HIRDETÉSJogvédő szervezetek szerint a keményvonalas Ebrahim Raisi elnökké választása után riasztó mértékben, 25 százalékkal nőtt a kivégzések száma Iránban, az ítéletek ráadásul többnyire teljesen önkényesen születnek meg.
A norvégiai székhelyű Iran Human Rights (IHR) és a franciaországi Együtt a halálbüntetés ellen (ECPM) szerint legalább 333 embert végeztek ki tavaly az iszlamista köztársaságban - írja a BBC.
Jelentésük szerint a kábítószerrel kapcsolatos állítólagos bűncselekmények miatti 126 kivégzés ötször annyi, mint a 2020-as adat. A számok hivatalos bejelentéseken és iráni forrásokon egyaránt alapulnak.
Októberben az ENSZ emberi jogi szakértője arra figyelmeztetett, hogy Iránban szinte minden kivégzés "az élettől való önkényes megfosztást" jelent, és sürgette az országot, hogy szüntesse meg a halálbüntetés kiszabását, amennyiben az sérti a nemzetközi jogot.
Az iráni büntető törvénykönyv szerint olyan bűncselekményekért is kivégezhetnek embereket, amelyek a nemzetközi jog szerint nem tartoznak a legsúlyosabbak közé, ilyen például a kábítószer-kereskedelem.
Az ENSZ szakértője szerint homályos vádakkal, mint például "Istennel szembeni ellenségeskedés" vagy "földi korrupció" ítélnek halálra embereket tüntetéseken való részvételért, a másként gondolkodás egyéb formáiért, vagy amikor a vádakra nem volt bizonyíték. Hozzátette, hogy bírák a bűnösség bizonyítására nagymértékben támaszkodtak kínzással és más erőszakos módon kicsikart vallomásokra is.
A jelentés aggodalmát fejezi ki az etnikai kisebbségekhez tartozók kivégzésének aránytalan száma miatt is. A dokumentum szerint a 2021-ben kivégzettek 21%-át a beludzsok tették ki, holott az iráni lakosságnak csak 2-6 százalékát teszik ki.