NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az ukrajnai álláspontja miatt elveszítheti kelet-európai gazdasági partnereit Kína

Hszi Csin-ping kínai elnök beszél április elsején Pekingben az EU vezetőivel tartott videokonferencián
Hszi Csin-ping kínai elnök beszél április elsején Pekingben az EU vezetőivel tartott videokonferencián Szerzői jogok Huang Jingwen/Xinhua
Írta: euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az ukrajnai álláspontja miatt elveszítheti kelet-európai gazdasági partnereit Kína. Ezt Peking is érzi, ezért járta végig különmegbízottja a régió nyolc államát, hogy a megrendült bizalmat helyreállítsa. Szakértők szerint mérsékelt eredménnyel.

HIRDETÉS

Az ukrajnai álláspontja miatt elvesztheti kelet- és közép-európai gazdasági partnereit Kína. Ezt Peking is érzi, ezért járta végig különmegbízottja a héten a régió nyolc államát, hogy a megrendült bizalmat helyreállítsa. Szakértők szerint mérsékelt eredménnyel.

Huo Jü-zsen, a Kína–KEE Befektetési Együttműködési Alap képviseletében a héten a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Magyarországon, Horvátországban, Szlovéniában, Észtországban, Lettországban és Lengyelországban tárgyalt. Peking célja a gazdasági kapcsolatok további erősítése és az ezek melletti elkötelezettség kifejezése volt. Kínának azonban meg kellett tapasztalnia, hogy nagyon nehéz lesz úgy megőriznie ezen kapcsolatait, ha továbbra is fenntartja semleges álláspontját az Ukrajnát ért orosz agresszióval kapcsolatban. Ez a háború ugyanis Kelet- és Közép-Európa államainak egzisztenciális fenyegetést jelent – mondták szakértők az Euronews-nak.

Peking továbbra sem ítéli el egyértelműen Moszkvát a szuverén Ukrajna megtámadásáért, töretlenül fenntartja bilaterális kapcsolatait vele, a nyugati szankciós politikát pedig bírálja. Amerikai hírszerzési információk szerint Oroszország  gazdasági és katonai segítséget kért Kínától, nyugati államok vezetői ezért óva intették ennek végrehajtásától a kínai kormányzatot.

Az április elején tartott EU-Kína csúcstalálkozón az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen meglepte a kínai vezetést azzal, hogy jelezte: egy államnak az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja hatással van az EU vele kialakított kapcsolatára, illetve hogy Kínának mint az ENSZ Biztonsági Tanács egyik állandó tagjának kiemelt felelőssége van a háború ügyében, az Oroszországnak nyújtott bármilyen kínai támogatás pedig súlyos károkat okozhat Peking nemzetközi megítélésének. 

Mareike Ohlberg, az amerikai German Marshall Fund Ázsia programjának munkatársa szerint Kína most szembesül azzal, hogy a régió államai rosszallóan tekintenek Ukrajna-politikájára, és azzal is, hogy ezen államokkal éppen emiatt nehéz lesz megmentenie eddig kiépített gazdasági kapcsolatait.

„Kínának a koronavírus-járványban játszott szerepe és a hidegháborús mentalitás visszatérése a Nyugat-Kelet kapcsolatokba megváltoztatta a közép-kelet-európai országok addigi Kína-politikáját" - mondta az Euronews-nak Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, aki úgy vélte, a régió egyetlen állama Magyarország, amely még most is fenntartja Kína-barát álláspontját, a többiek újra távolságtartással kezelik már a kínai közeledést.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Közös nyilatkozat nélkül ért véget a virtuális EU-Kína csúcstalálkozó

Így vásárolja be magát Kína Európába

Kína: egység Hszi Csin-ping nemzeti nagyságról alkotott víziója mögött