I. Amenhotep múmiáját háromdimenziós komputertomográfia segítségével digitálisan bontották ki.
Háromdimenziós komputertomográfia segítségével, felnyitás nélkül vizsgáltak egyiptomi kutatók egy, a modern korban mindeddig háborítatlan, 3500 éves királymúmiát.
Az időszámítás előtti 1500-as években élt I. Amenhotep fáraó múmiája az egyetlen azok közül, amelyeket a 19. és 20. században megtaláltak, de nem nyitottak fel a múmia különleges díszítése miatt (a múmia tökéletesen be van bugyolálva, virágfüzérek díszítik, arcát és nyakát finom, színpompás kövekkel kirakott élethű arcmaszk fedi).
Zahi Hawass, egyiptomi régész azt mondta, hogy I. Amenhotep körülbelül 35 évesen halt meg. Megtalálták az agyát a múmia koponyájában, így Amenhotep volt az utolsó, akinek az agyát a balzsamozáskor nem távolították el. Azt is megállapították, hogy a múmiát Ozirisz-stílusban, keresztbe tett kézzel mumifikáltak. Ez volt az első ilyen stílusú múmia, aztán már az utána következő összes többi is ugyanilyen volt.
A vizsgálat eredménye alapján I. Amenhotep 169 centiméter magas volt, a fogai jók voltak, és körülmetélték. Göndör haja volt és aranygyöngyökkel díszített aranyövet viselt. Arra utaló jeleket nem találtak, hogy a halálát mi okozhatta. A múmián csak post mortem csonkolások vannak, amelyeket valószínűleg sírrablók okoztak.
Szahar Szalím, a Kairói Egyetem orvostudományi karának radiológus professzora, a kutatás vezetője szerint a múmia digitális kibontása lehetővé tette, hogy eddig példa nélkül álló részletességgel tanulmányozzuk a kiváló állapotban konzerválódott holttestet.
I. Amenhotep múmiáját legutóbb három évezrede, négy évszázaddal az eredeti bebalzsamozása és eltemetése után nyitották fel, amikor a 21. dinasztia papjai helyreállítottak és újratemettek korábbi királymúmiákat, hogy helyrehozzák a sírrablók okozta károkat.