Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Nem csitulnak a harcok Ukrajnában, Putyin szerint az ukránok késleltetik a tárgyalásokat

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews, MTI
Vlagyimir Klicskó és testvére, Vitalij, Kijev polgármestere egy lebombázott területen Kijevben a helyi lakosokkal
Vlagyimir Klicskó és testvére, Vitalij, Kijev polgármestere egy lebombázott területen Kijevben a helyi lakosokkal   -   Szerzői jogok  Rodrigo Abd/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved.

Az orosz elnök szerint az ukránok igyekeznek elhúzni a tárgyalásokat - legalábbis ezt mondta a vele telefonon beszélő német kancellárnak. Eközben Lvivből péntek reggelre erős robbanásokat jelentettek, a fővárost és Mariupolt is tovább bombázzák az orosz erők. A Lengyelországba érkezők száma átlépte a kétmilliót, a Magyarországra menekülteké pedig hamarosan eléri a 300 ezret. Orbán Viktor szemlét tart a határon, az ENSz pedig globálsi éhníség kitöréséről tart. Összefoglaló.

Putyin: Kijev elhúzza a tárgyalásokat

Ukrajna igyekszik elhúzni az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat, és irreális új javaslatokat terjeszt elő, de az orosz fél kész arra, hogy "elvi megközelítése szellemében továbbra is keresse a megoldást" - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Olaf Scholz német kancellárnak - ezt a Kreml sajtószolgálata adta hírül a két vezető politikus telefonbeszélgetését ismertetve. A beszélgetést a német fél kezdeményezte.

Putyin felhívta Scholz figyelmét a Donyeck és Makejevka lakónegyedei ellen elkövetett, sok áldozattal járó ukrán rakétatámadásokra, amelyekről szerinte Nyugaton nem akarnak tudomást venni.

Erős robbanásokat jelentettek Lvivből

Több erős robbanást jelentettek péntek reggel a nyugat-ukrajnai Lviv térségéből. A város polgármestere közölte, hogy orosz rakéták csapódtak be a városközponttól mintegy hat kilométerre található nemzetközi repülőtér közelében, egy repülőgép-javító üzembe ám magát a repülőteret közvetlenül nem érte támadás.

Helyszíni tudósítások, egyebek között az Ukraina 24 televízió - amely három robbanásról számolt be - Telegramra feltett képsorai szerint a távolban felszálló füstoszlopot lehetett látni, és a város térségében több helyen megszólaltak a légvédelmi szirénák. Ukrán kormányzati források nem tudnak esetleges áldozatokról.

Az üzem működését korábban már leállították, a csapásnak nem voltak áldozatai - tette hozzá a polgármester. Szadovij felszólította a fővárosi lakosságot, hogy készüljenek fel légvédelmi riadókra, és ne terjesszenek fotókat a becsapódás helyszínéről.

Lviv mintegy 80 kilométerre van a NATO-tag Lengyelországgal közös ukrán határtól. Oroszország Ukrajna elleni, már 23. napja tartó háborújában a harcok eddig csak kismértékben érintették a várost, amely tele van belső menekültekkel. Ukrán közlés szerint legkevesebb 35 ember meghalt, és 134 megsebesült a Lviv közelében fekvő javorivi gyakorlótér elleni orosz támadásban vasárnap.

Lavrov ismét az Ukrajnában lévő, állítólagos biológiai laboratóriumokról beszélt

Szergej Lavrov pénteki tájékoztatóján ismét azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy több mint 300 biológiai laboratóriumot hoztak létre világszerte, és ezek közül Ukrajna volt "a Pentagon legnagyobb projektje". A külügyminiszter értesüléseinek forrását nem fedte fel és bizonyítékokat sem tudott állításainak alátámasztására bemutatni.

Eközben amerikai republikánus párti szenátorok egy csoportja törvényjavaslatot nyújtott be az orosz uránimport betiltására, válaszul az Ukrajna elleni orosz intervencióra. A Kommerszant című lap beszámolója szerint a törvénytervezetet négy szenátor készítette elő. Egyikük, John Barrasso azt mondta, hogy "eljött az idő az orosz energiaforrások végleges eltávolítására az amerikai piacról". Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök "ezt a pénzt arra használja fel, hogy finanszírozza brutális ukrajnai háborúját". A szenátor szerint "az uránimport tilalma tovább gyengíti az orosz hadigépezetet, elősegíti az amerikai urántermelés újjáélesztését, és megerősíti nemzetbiztonságunkat."

Az ENSZ szakértője globális éhínségtól tart az ukrajnai háború miatt

"Az utóbbi három évben a globális éhínség és elégtelen élelmiszerhozzáférés aránya nőtt. Az orosz támadás miatt az éhínség veszélye több országban is kézzelfoghatóvá vált. Az Ukrajna elleni katonai műveleteket azonnali hatállyal be kell fejezni, még mielőtt súlyos és hosszútávú következményei lesznek az egész világ élelmiszer-biztonságára.

Ukrajna és Oroszország a világ öt legnagyobb gabonaexportőre közé tartozik. Szakértői jelentések szerint a világ biztonságos élelmiszerellátása forog kockán, a háború kirobbanásának hatásai pedig egyes orzságokban már most érezhetőek: Egyiptom, Törökország, Banglades és Irán gabonakészletük hatvan százalékát Oroszországból és Ukrajnából szerzik be. Libanon, Tunézia, Jemen, Líbia és Pakisztán is nagyban függ az ukrán-orosz gabonaimporttól. A vetési időszak mind az ukránoknál, mind az oroszoknál küszöbön áll, ezért aggódom a hosszútávú következmények miatt" - mondta el az ENSZ tisztviselője.

Az orosz haderő eközben legalább háromszáz, gabonát szállító tengeri teherhajót állított meg és tart blokád alatt a Fekete-tengeren, megbénítva a gabonaszállítást a világ egyik legforgalmasabb tengeri közlekedési csomópontján, közölte Németország legnagyobb mezőgazdasági kereskedelmi vállalata, a BayWa. „Jelenleg egy szem gabona sem hagyja el a fekete-tengeri ukrán kikötőket, az orosz kivitel pedig most elenyésző", figyelmeztetett Jörg-Simon Immerz, a BayWa igazgatója.

Olaszország felajánlotta a lebombázott mariupoli színház újjáépítését

Olaszország felajánlotta, hogy amint ez lehetővé válik, újjáépíti az ukrajnai Mariupolban szerdán lebombázott színházat.

Dario Franceschini olasz kulturális miniszter csütörtökön jelentette be: kormánya elfogadta javaslatát, hogy ajánlják fel Ukrajnának a szükséges forrásokat és eszközöket a színház mielőbbi újjáépítéséhez.

Mariupol polgármesetere, Vadim Bojcsenko közleménye szerint a színházban több mint ezer, a harcok elől menekülő civil tartózkodott. A jelentések szerint mintegy 130 embert mentettek ki az épületből csütörtökön.

Kijev és Moszkva egymást hibáztatta a tragikus incidensért. Helyi illetékesek szerint a háború sújtotta Mariupolban a lakások 80 százaléka elpusztult, 30 százalékukat nem lehet újjáépíteni. A városi tanács a Telegram közösségi médiumon adott hírt róla, hogy a városra naponta átlagosan 50-100 bombát dobnak le.

Mariupol 16 napja van blokád alatt, sok ezren keresnek menedéket az orosz bombázás elől. Eddig mintegy 30 ezer civil menekült el a városból.

Japán és Ausztrália is újabb szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben

A japán kormány 15 személy és 9 szervezet ellen rendelt el büntetőintézkedéseket, köztük védelmi illetékesek és a fegyverexportot bonyolító állami vállalat, a Roszoboronekszport ellen is. Szankciós listára került mások mellett Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő és több fegyvergyártó is. Japánnak földgáz- és kőolajprojektekben is vannak érdekeltségei Szahalin szigetén, miután a Shell és az ExxonMobil olajvállalat kivonult belőlük. Kisida Fumio japán kormányfő szerdán nyilatkozott legutóbb a kérdésben, de nem beszélt arról, hogy mi lesz a szahalini energiaprojektek sorsa.

A canberrai kormány szinte ezzel egy időben jelentette be, hogy szankciókat vezet be az orosz pénzügyminisztérium, 11 orosz bank és kormányzati szervezet ellen, s ezzel a legtöbb orosz pénzintézet és az orosz államadósságot kezelő valamennyi szervezet ausztráliai tevékenységét ellehetetleníti.

Az S&P tovább rontotta Oroszország szuverén hitelminősítését

Az S&P nemzetközi hitelminősítő negatív kilátás mellett "CCC"-ről egy fokozattal "CC"-re rontotta le Oroszország hosszú lejáratú szuverén devizaadósság-kötelezettségének az osztályzatát. A nemzeti valutában kifejezett hosszú távú besorolást is "CCC"-ről "CC"-re rontották. Az ügynökség szerint fennáll az államadósság nemteljesítésének a lehetősége.

Előzőleg, csütörtökön az orosz pénzügyminisztérium azt közölte, hogy teljesítette az aktuális, 117,2 millió dolláros kamatfizetést két eurókötvénye után. A Reuters azt írta, volt olyan, aki megkapta dollárban a kamatösszeget, mások viszont azt mondták, hogy még nem. Az S&P szerint technikai nehézségek merültek fel és emlékeztetett arra, hogy az Ukrajna elleni invázió miatt Oroszországgal szemben életbe léptetett szankciók részeként Oroszország számára elérhetetlenné vált arany- és devizatartalékának mintegy a fele (közel 300 milliárd dollár), és korlátozott a hozzáférése a globális pénzügyi rendszerhez is.

Átlépte a 2 milliót a Lengyelországba érkezett menekültek száma

Meghaladta a 2 milliót a háború kitörése óta Lengyelországba érkezett ukrajnai menekültek száma - közölte a lengyel határőrség a Twitteren pénteken, hozzátéve, hogy zömmel nőkről és gyermekekről van szó. Nem ismert azok száma, akik a belső schengeni határokon át továbbutaztak Európa más országaiba.

A menekültek száma az utóbbi napokban csökkent, az előző naphoz képest csütörtökön 14, szerdán pedig 11 százalékkal kevesebben érkeztek Ukrajnából Lengyelországba.

A lengyel oktatási tárca pénteki közleménye szerint eddig mintegy 700 ezer ukrán iskoláskorú gyermek érkezett, nagyjából a 10 százalékuk már lengyel iskolákban tanul, egy részük pedig lengyel nyelvi előkészítő csoportokba jár.

Magyarországra 291 230-an érkeztek eddig

Az UNHCR adatai szerint március 17-éig Magyarországra 291 ezernél többen érkeztek Ukrajnából, közülük csütörtökön 3488-an, köztük 1326 gyermek érkezett Budapestre vonattal - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság pénteken. A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek - tájékoztatott a rendőrség.

„Az elmúlt napokban a budapesti pályaudvarokon egyre több olyan Ukrajnából menekülttel találkozni, akik nem tudnak az elvileg ingyenes vasúti jeggyel élni. Ennek oka, hogy a továbbutazók számára pénzbe kerül a helyjegy, amelyhez forintra van szükségük. Információink szerint Budapesten az ukrán hrivnyát napok óta nem lehet átváltani, illetve egyre több menekült nem tud a bankkártyájával fizetni. Az eddig tapasztaltok szerint civil szervezetek, önkéntesek állnak a nemzetközi jegypénztárnál, és fizetnek a menekültek »ingyenes« jegyéért” - írja posztjában Karácsony Gergely főpolgármester.

Ezért a Fővárosi Önkormányzat háromezer helyjegy árát adja a pályaudvaron jelenlevő civil szervezeteknek, amelyek „most is anyagi hozzájárulásukkal segítik az ukrajnai menekültek tovább utazását”.

Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 63 ember, köztük 34 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg - fűzték hozzá. A budapest iSzent István Bazilikában a menekültek megsegítésére csütörtökön Békeima címmel tartanak koncertet.

Orbán Viktor a magyar-ukrán határnál tart szemlét

A barabási magyar-ukrán határállomáson tartott ellenőrzést Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

A kormányfő, valamint Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő meghallgatta a határrendészek jelentését a biztonsági helyzetről, az ukrajnai menekültek számáról és fogadásuk körülményeiről.

Orbán Viktor a Katolikus Karitász és az Ökumenikus Segélyszervezet barabási segítőpontján is tájékozódott a menekülők ellátásáról - mondta a sajtófőnök.