Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Amerika üdvözli, Ukrajna kevesli a német fegyverszállításokat

Access to the comments Kommentek
Írta: SL
Olaf Scholz kancellár a német biztonsági kabinet ülésén, Berlinben
Olaf Scholz kancellár a német biztonsági kabinet ülésén, Berlinben   -   Szerzői jogok  AP Photo/Hannibal Hanschke

Megkönnyebbülés tapasztalható Amerikában amiatt, hogy Németország óriási fordulatot hajtott végre az elmúlt napokban: lemondott az Északi Áramlat-2 vezetékről és kész fegyvereket is küldeni az orosz katonai agresszió által sújtott Ukrajnának.

"Külpolitikai fordulat: Németország növeli a katonai kiadásait és felfegyverzi Ukrajnát" - ezzel a címmel ír a The New York Times arról a szinte tektonikus mozgásról, amellyel Berlin Putyin Ukrajna elleni háborújára reagál. 

Az Északi Áramlat-2-ről való lemondás, a hadsereg megerősítése, az ukránok fegyverekkel történő megsegítése az egyik legkomolyabb fordulat a háború utáni német belpolitikában, amelyet a szélsőbal (Linke) és a szélsőjobb (AfD) kivételével az összes párt támogat - élén a pacifista ökopárttal, a Zöldekkel.

Fordulat, órák alatt

"2022. február 24. fordulópontot jelent az európai kontinens történetében" - idézte a vezető amerikai lap Olaf Scholz kancellár vasárnapi kormánynyilatkozatát. A beszéd nagy visszhangot váltott ki az amerikai médiában. Németország számára a náci múlt elutasítása sokáig a diplomácia és az elrettentés külpolitikáját jelentette - írja a lap, emlékeztetve arra, hogy az orosz invázió óta sok szövetséges azzal vádolta Németországot, hogy nem tesz eleget önmaga és Európa megerősítése érdekében.

Szombaton azonban a szövetségi kormány felülvizsgálta a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját, és úgy döntött, mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek. A szállítmány már el is indult, megérkezésük "nem napok, hanem órák kérdése" - mondta Christine Lambrecht védelmi miniszter.

A szállítmány 1000 páncéltörő fegyverből és 500 Stinger légvédelmi rakétából áll. A kormány ahhoz is hozzájárult, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába 400, német gyártmányú páncéltörő fegyvert, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel - írja az MTI.

Az utolsó ajtó

Vasárnap Scholz kancellár bejelentette azt is: százmilliárd eurós pénzügyi alapot hoznak létre az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, ezenfelül minden évben a GDP két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre. A lépés kapcsán a The Washington Post arra emlékeztetett, hogy "Németország, mint Európa legnagyobb gazdasága, hosszú ideig a fő akadálya volt az Oroszország elleni határozottabb fellépésnek."

A lap idézi Ben Hodges volt altábornagyot, az amerikai hadsereg volt európai parancsnokát, aki közölte, a fordulat óriási változást jelent: 

Ez az utolsó ajtó, amely bezárul a Kreml előtt.

A németországi ukrán nagykövet üdvözölte Berlin döntését, de azt mondta, ez csak az első lépést jelentheti.

"Az ukránok megkönnyebbültek, hogy a néámet koalíció az utolsó pillanatban meg merte lépni ezt a történelmi irányváltást" - mondta Andrij Melnyk a Die Weltnek. A döntés szerinte "a német illúzióktól való végső búcsút" jelenti. Ukrajna azonban arra számít, hogy "ez csak az első lépés Németország részéről, hogy elhárítsa Putyin alattomos háborúját".

A további fegyverszállítmányok mellett Kijev azonnali importtilalmat is követel Berlintől "minden orosz nyersanyagra, kivétel nélkül, nem csak a gázra, olajra, szénre vagy fémekre" - mondta a nagykövet. Így szerinte az "őrült kampány" finanszírozása ellehetetlenülhet.

Emlékezetes, hogy Olaf Scholz még február elején is teljesen kizárta Ukrajna fegyverekkel való megsegítését ("ez helyes volt és helyes is marad"). Annalena Baerbock külügyminiszter pedig január közepén, egy nappal Szergej Lavrovval való moszkvai tárgyalásai előtt Kijevben szintén elzárkózott attól, hogy országa - a határozott kijevi kérés dacára - fegyvereket adjon el Ukrajnának. Mint akkor mondta, a német kormány ezzel kapcsolatos, az exportot korlátozó álláspontja nemcsak jól ismert, hanem "történelmileg is megalapozott."